Jogvédő civil szervezetek szerint nem rosszak, de nem is jók a korrupció felszámolását biztosítani hivatott új törvények

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Bár a magyar kormány, elsősorban a korrupció felszámolása iránt tett elkötelezettség jegyében vállalta az Európai Bizottság felé, hogy a jövőbeli jogszabálytervezeteket csak társadalmi egyeztetést követően fogadja el, a vállalást már a korrupcióellenes törvényekkel kapcsolatban sem sikerült teljesítenie – írja sajtóközleményében a Transparency International. A szervezetnek a K-Monitorral és a Magyar Helsinki Bizottsággal közösen írt angol nyelvű elemzésében az áll, hogy „noha tett olyan lépéseket, amelyek akár az Európai Unió iránymutatásának is megfeleltethetőnek tűnik, a korrupcióellenes intézkedéseket ezúttal is társadalmi egyeztetés nélkül bevezető kormány kínosan ügyelt arra, hogy semmi olyat ne vezessen be, ami alapjaiban reformálná meg a sarokba szorított illiberális államrendet”.

A szerzők emlékeztetnek, hogy a kormány a nem túl meggyőző intézkedéssorozatra is csak azután mutatott hajlandóságot, hogy az EU – történetében először – 2022. áprilisában megindította a magyar kormánnyal szemben a jogállamisági mechanizmust és a vállalások maradéktalan teljesítéséhez kötötte a további támogatásokat. A kabinetnek december közepéig kell teljesítenie a feltételeket. A civil szervezetek elemzésükben előremutatónak nevezik például, hogy

  • az újonnan létrejövő Integritás Hatóságnak joga lesz közbeszerzési eljárásokat felfüggeszteni,
  • mulasztási pereket indítani a feladataikat nem vagy rosszul ellátó állami hivatalok ellen,
  • a jövőben nem csak az ügyészség indíthat korrupciós pereket, hanem jogi és magánszemélyek is. 

A Transparency International, a K-Monitor és a Magyar Helsinki Bizottság szerint azonban a jogállamiság visszaállítása érdekében sebtében, társadalmi egyeztetés nélkül életbe léptetett törvények jelentős hiányosságoktól hemzsegnek. Szerintük nem tisztázott, hogy

  • valóban független lesz-e a felállítandó Integritás Hatóság,
  • miért maradhatnak a helyükön a többi állami szervet vezető politikai kinevezettek,
  • miért nem kötelezheti és szankcionálhatja a felállítandó Integritás Hatóság az állami szerveket a feladataik elvégzésére,
  • miért nem fordulhat bírósághoz a felállítandó hatóság korrupciós ügyekben.