A hőszigetelés, bár optikailag is hozzátehet az épület megjelenéséhez, valójában alapvetően funkcionális beruházás. Éppen ezért, fontos, hogy a hőszigetelő anyagokkal ne az épületszerkezet hibáit fedjék el, hanem a jó szerkezetű házakat szigeteljék – ehhez pedig megfelelő előkészítésre van szükség főleg használt ingatlanok esetén.

Szembetűnőek azok a javítanivalók, amik a vakolat hullásával, sérülésével járnak, de a vizesedésre, az apróbb repedésekre is oda kell figyelni, és fontos tudni, hogy bár van mód az épületek belső felületeinek szigetelésére is, ez önállóan nem olyan hatásos megoldás, mint a külső szigetelés. A nagyobb hőszigetelőanyag-gyártók, mint a Masterplast, komplett rendszereket kínálnak, amelyek együtt biztosítják nemcsak a hőszigetelés funkcióját, hanem a szigetelőelemek stabil és megbízható rögzítését is. Így akár évtizedeken keresztül ellátja feladatát a hőszigetelés anélkül, hogy felújításra vagy cserére szorulna.

Ne hagyjuk az ablakon meglépni a meleget!

Az egyik legnagyobb hiba a hőszigetelés kivitelezése során, ha az ablakok és ajtók cseréje nem történik meg. Természetesen nem kell minden nyílászárót szükségszerűen kicserélni a szigeteléssel egyidőben, de a hőnek tulajdonképpen mindegy, hogy a falakon, a födémen, vagy az ablakok üvegén keresztül távozik. Tehát, ha az ablakok és az ajtók nem szigetelnek jól, akkor még továbbra is óriási felületek maradnak arra, hogy a benti hő megszökjön.

Ezért legtöbbször azt javasolják a kivitelezők, hogy a hőszigetelési munkákat a nyílászárók felmérésével és szükség esetén a cseréjükkel kezdjék meg a háztulajdonosok. Van lehetőség utólag is elvégezni ezeket a munkákat (ha az eredeti ablakok tokozását meghagyják), de értékét tekintve is kisebb beruházást jelent az ablakok cseréje, mint a szigetelés, úgyhogy mindenképp érdemes előre venni. Sok esetben szintén az első lépések között és akár saját kezűleg kivitelezhető a födém hőszigetelése, ami különösen hőszigeteletlen tetőterű épületek esetén nyújt látványos eredményt egy nagy hűlő felület hőveszteségének csökkentésével. A födém szigetelésénél fontos a tető beázásmentessége, különösen abban az esetben, ha ásványi-szálas hőszigetelő anyag kerül beépítésre.

Ha a nyílászárók jól szigetelnek, viszont biztosítják a szükséges szellőzést (erre konvektoros és gázfűtés épületek esetén is fokozottan kell figyelni, de a penészedés elkerülése miatt is szükséges szellőzőket szerelni az ablakokba vag a falakba), akkor a figyelmet a hőszigetelésre lehet irányítani.

A száraz fal a jó alap a hőszigeteléshez

Tartja magát a közbeszédben az a tévhit, hogy a párát a szigetelőanyagok csapdába ejtik a falakban, pedig fontos lenne megkülönböztetni a talajból vagy ázásból származó nedvességtől. Míg előbbi eltávolítása inkább a szellőzéssel oldható meg, addig a falak nedvesedését az okok megszüntetésével kell kezelni. A szigetelőanyagok ugyanis, bár nem okoznak párásodást, viszonylag kis mértékben engedik át a nedvességet a szerkezetükön.

A szigetelés tervezésének tehát része a falak állapotának felmérése. A nedvesedést viszonylag könnyen lehet ellenőrizni: a nedves falakról általában hullik a vakolat, penészfoltok jelenhetnek meg rajtuk és a festék is lepereghet róluk. Ha egy épület falazatán nedvesedés tapasztalható, ellenőrizni kell ennek forrását is. Előfordulhat, hogy egy beázás okozza (esetleg az épület mellett összegyűlő csapadék), de az is lehetséges, hogy a talajnedvességet szívja fel a fal, ami hosszabb távon szerkezeti károsodást okozhat. Ilyenkor a fal kívülről semmiképp nem szigetelhető ebben a formában, hiszen ezzel a nedvesség száradása még nehezebbé válik és a szigetelőanyagok szerelése sem lesz olyan tartós, mint megfelelő körülmények között.

A külső beázásokkal szemben ugyanakkor némi védelmet is nyújthat a szigetelés megfelelő kiegészítése. A lábazatok szigeteléséhez a falszigeteléstől eltérő anyagok használata javasolt, épp azért, hogy a felhalmozódó esővíz ne okozzon károkat a szigetelésben. A falak belső oldalán lecsapódó párásodással szemben is megoldást jelenthet a szigetelés: a jól szigetelt falakon nem lesznek hideget sugárzó felületek, ahol kicsapódik a nedvesség, a szoba levegőjének páratartalmát pedig épületgépészeti megoldásokkal és a szellőzés biztosításával lehet jól orvosolni.

De nemcsak akkor kell a vizesedésre figyelni, ha használt épület szigetelése történik. Az új építésű házaknál is meg kell várni, hogy a falszerkezet teljesen kiszáradjon, mielőtt felszerelik a szigetelőanyagokat. Ennek betartásával viszont mind a fal, mind a szigetelés élettartama jelentősen nagyobb lesz, mintha türelmetlenül, idő előtt végeznék el a szigetelést.

Teljes rendszerben célszerű gondolkodni

A hőszigetelésre ne csak úgy gondoljunk, mint a spórolás egy lehetséges módjára! Az épület hőmérsékletének megtartása kedvező a falszerkezetek élettartama szempontjából is. A kívülről szigetelt épületek esetén a falak állaga is tovább marad ép, nincsenek nagy hőmérséklet-különbségek a falak egyik és másik oldalán. Elkerülhető a hőhidak kialakulása és hideget sugárzó felületek létrejötte, ami a lakók komfortérzetét is növeli.

A teljes rendszernek pedig nemcsak a szigetelés, hanem a szigetelés rögzítését szolgáló dübelezés és a hálók is részét képezik. Érdemes ezekre is úgy tekinteni, hogy minőségük a teljes rendszer szempontjából fontos, a tartósság zálogait jelentik ezek az elemek.

Ahhoz viszont, hogy a dübelezésig eljussunk, nemcsak száraz, hanem jó minőségű falakra is szükség van. Bár a szigetelés elfedi a falfelület hibáit (például a festés egyenetlenségeit), a falszerkezet hibáinak takarására használni hiba. Ha a vakolat hullása jellemző az épületre, akkor annak ki kell vizsgálni az okát, mielőtt a szigetelést felszerelik a házra (ez lehet vízkár vagy valamilyen szerkezeti probléma). A vakolt homlokzaton aztán stabilan telepíthető a hőszigetelés száradás után.

De nem csak megfelelően vakolt, száraz falakra van szükség. A szigetelés szerelése előtt a merőlegességet is ellenőrizni kell, szükség esetén pedig alátétekkel kell biztosítani, hogy a függőlegességtől minimális legyen az eltérés. A szigetelőanyag felszerelésekor ügyelni kell arra is, hogy megfelelő tágulási hézagokkal dolgozzanak, a rögzítőelemek elhelyezésekor ezt is figyelembe kell venni.

A stabil, jó állapotú vakolatra lehet megfelelően felszerelni a szigetelést, ami általában egy teljes rendszert jelent: magát a szigetelőanyagot, rögzítőelemeket, síneket, ragasztót, felületerősítő üvegszövet háló, illetve alap- és fedővakolatot is.

Alternatív megoldás lehet a belső szigetelés

A társasházak teljes homlokzati szigetelése lehetetlen, ha nem egyezik bele a teljes lakóközösség. Ilyenkor lehetséges, ha nem is tökéletes megoldás, a belső szigetelés. Erre a külső eljáráshoz hasonlóan van mód, viszont az eredménye nem annyira kedvező, mint a külső szigetelésnek. A falak két oldalán nagyobb hőmérsékletkülönbség jön létre, ami a falak belső oldalán is érezhető valamennyire. Önálló megoldásként általában nem javasolt a belső hőszigetelés használata, de az épület fűtési költségeinek lefaragásában szerepet kaphat.

A szigetelés tehát egy többismeretlenes, mégis, logikus lépésekkel megoldható egyenlet. Világos célkitűzéssel, körültekintő anyagválasztással és alapos kivitelezéssel hosszú távon biztosíthatja vele a ház energiahatékonyságát. Mindez nemcsak praktikus, hanem környezettudatos döntés is, olyan, ami évtizedekig segít megőrizni az ingatlan jó állapotát.

A cikk megjelenését a Masterplast Nyrt. támogatta.