Tényleg találtak egy 27 ezer éves piramist Indonéziában, ami átírja az emberiség történetét?

A legrégibb ismert piramis Egyiptomban, a szakkarai nekropoliszban található: Dzsószer fáraó lépcsős piramisa nagyjából 4700 évvel ezelőtt épült, és 62,5 méteres magasságával korának legmagasabb épülete volt. A legelső kőfallal körülvett város, Jerikó falait 10 ezer éve húzták fel. A régészek mai álláspontja szerint a legősibb ember alkotta, komplex építmény a mai Törökországban található, gigantikus kőoszlopokkal ellátott Göbekli Tepe, amely több mint 11 500 évvel ezelőtt épülhetett, és 1990-es évekbeli feltárásával egymagában átírta a korai civilizációk kialakulásáról alkotott képünket.

Azt, hogy ennél régebbi építményekre bukkanjanak a szakemberek, számos tényező hátráltatja. Amellett, hogy az esetleges korai vályog- és faszerkezetek az idők során jó eséllyel lebomlottak, a természeti erők (erózió, üledékképződés) pedig sok helyen átrendezték a terepet, nincs is túl sok okunk feltételezni, hogy az újkőkorszak előtt élt emberek ismerték volna a komplex struktúrák építésének csínját-bínját. De valószínűleg igényük sem volt rá, hiszen mai tudásunk szerint ebben az időszakban, az időszámításunk előtti 12. évezredben alakult ki a mezőgazdálkodás, ami letelepedésre késztette a korábban nomád életmódot folytató, vadászó-gyűjtögető őseinket.

Ezért is volt olyan meglepő, amikor október 20-án átment a szakmai lektoráláson, és megjelenhetett az Archaeological Prospection folyóiratban az a tanulmány, amely szerint az indonéziai Jáva szigetén található Gunung Padang lelőhely valójában egy ősi, akár 27 ezer éves piramist rejt.

A szenzációs felfedezésre azonnal felkapta a fejét a szakma, és a tanulmány kritikusai az említett történelmi bukkanók mellett számos más körülményt is felvetettek – például azt, hogy a kutatások egyik fő propagálója maga Indonézia elnöke volt, aki leginkább nemzetépítési és turisztikai lehetőségeket lát a projektben.

Ahogy azt sem szabad elfelejteni, hogy a különleges, vulkanikus eredetű kőoszlopoktól hemzsegő Gunung Padang évek óta vonzza az áltudományos szcénát: a History Channel hírhedt műsora, az Ősi idegenek című konteóbánya, valamint az „alternatív” (értsd: bizonyítékok nélküli) régészet legelhivatottabb hírnöke, Graham Hancock idei Netflix-sorozata is foglalkozott a lelőhellyel – és annak potenciális földönkívüli eredetével.