Nem lehet könnyű ma régésznek lenni. Arról, hogy milyen izgalmas eredményeket érnek el a területen, a Qubiten is eleget lehet olvasni, ehhez képest a világ legismertebb, régészeti témákkal, ősi leletekkel és hasonlókkal foglalkozó embere nem is régész, sőt, egyenesen a szakma főellensége.

Természetesen Graham Hancockról van szó, aki már harminc éve ontja magából a régészet és a mitológiával átitatott fantázia határán mozgó, gyakran jócskán az utóbbi felé lendülő sikerkönyveket olyan örökzöld témákban, mint a frigyláda, Atlantisz vagy a hallucinogén szerektől fejlődő ősi kultúrák. Karrierjébe új életet lehelt, amikor a világ leghallgatottabb podcastjét vezető Joe Rogan felfedezte magának: Hancock az elmúlt tíz évben tízszer járt a bombasztikus állításokra mindig vevő Rogannél, akinél így toplistás visszatérő vendégnek számít.

Ezekben az adásokban Hancock már azt az elméletét terjesztette, amit a 2022-ben megjelent Netflix-sorozatában, az Ancient Apocalypse-ben (magyarul: Emberek az emberiség előtt) is tárgyalt 8 epizódon át. Az elmélet lényege, hogy nagyjából 12 ezer éve egy üstökösök becsapódásával és özönvízzel járó kataklizma elpusztította a Földön élő fejlett civilizációt, amelyek túlélői a tengeren utaztak tovább, és úgy adták át a matematika, az építészet vagy a mezőgazdaság tudományát az ismert ókori kultúráknak.

Hancock a sorozat epizódjainak egy részét azzal tölti, hogy Indonéziától Törökországon és Máltán keresztül Mexikóig bejárja a legfurcsább régészeti lelőhelyeket (megalitikus építményeket, tengerfenéki kőformációkat, föld alatti városokat, piramisokat, szertartásos helyszíneket), ahol az elméletét alátámasztó kutatási adatokról számol be – igaz, a képzett régészek szerint igencsak szelektíven bánik az elérhető tudományos eredményekkel. Az epizódok fennmaradó részét azzal tölti, hogy egyfajta mártírnak, harcos igazságkutatónak, a tudomány felett álló szakértőnek állítsa be magát: miközben már az intróban elmondja, hogy pusztán újságíróként végzi kutatásait, egyből védekezéssel támad, és hangsúlyozza, hogy a mainstream régészek csalónak tartják, és el akarják hallgattatni.

Hancock, aki a skóciai Edinborough-ban született, szociológusként végzett a Durhami Egyetemen, majd a hetvenes-nyolcvanas években még valóban újságíróként dolgozott, és végigjárta a legnagyobb brit lapok szerkesztőségeit a Timestól az Independenten és a Guardianen át az Economistig. Míg korábban gazdasági témákkal és afrikai ügyekkel foglalkozott, a kilencvenes évektől a régészet, a történelem és a különböző kultúrák közös pontjai kezdték érdekelni. Az azóta kiadott tucatnyi könyve, a Joe Rogan által keltett kultusz és a Netflix-sorozat azt bizonyítja, hogy a tudományoskodó stílusban előadott, szórakoztató és fantáziadús alternatív történelmet kínáló, de alapvetően bizonyítékokkal alá nem támasztott (vagy a bizonyítékok között mazsolázgató) történetek sokkal jobban működnek, mint az unalmas régészeti eredmények. Hancock minden elemében a kor hőse: hangosan, határozottan és meggyőzően mondja, amit mond, miközben minden adandó alkalommal emlékezteti a közönségét, hogy – milliós nézettségű podcastepizódok és Netflix-toplista ide vagy oda – ő a kívülálló igazmondó, az Ősi Titkok Őrzője, akit üldöz a szakma.

Mondhatni, előre menekült. Az Amerikai Régészeti Társaság (SAA) decemberben nyílt levelet írt a Netflixnek, és egyenesen arra kérte a szolgáltatót, hogy helyezze át a szériát a dokumentumfilmes kategóriából a sci-fik közé. Az érvek jól ismertek: mazsolázott kutatások, elferdített és elhallgatott tények, merész következtetések, ráadásul Hancock a képernyőn annál is agresszívabban támadja az igaz hangokat elnyomó akadémikus-összeesküvésben részt vevő régészeket, mint ahogy írásban szokta.

Hogy akkor mégis mit keres egy olyan sorozat a Netflixen, aminek leginkább a Hihetetlen Magazin olvasóiért kell megküzdenie, és amit a Guardian úgy jellemzett, mint „a Netflix legveszélyesebb műsora”? Rossz nyelvek szerint ennek akár ahhoz is köze lehet, hogy Graham Hancock fia, Sean Hancock senior managerként dolgozik a Netflix dokumentumfilmes részlegén.

A régészek ma már inkább nem is reagálnak Hancock legújabb elméleteire, hiszen jól ismerik a taktikáját: a szakmai kritika láthatóan csak tovább erősíti kultuszát hívei körében. Ha bárhogyan is érdemes kritizálni a munkáját, akkor valahogy úgy, ahogy Milo Rossi, a Maine-i Egyetem régészet- és környezettudomány-hallgatója tette: alaposan és részletesen, négy videón és összesen több mint három órán keresztül, más kutatók szakértelmét is igénybe véve. „Megnéztem az Ancient Apocalypse-et, hogy neked ne kelljen” – él a népszerű fordulattal a videók címe, de a Miniminuteman nevű youtuber szerencsére nem ilyen lekezelő a felvételeken: a fiatal szakember értékeli Hancock kíváncsiságát, és azt sem tagadhatja, hogy az újdonsült Netflix-sztár kifejezetten szórakoztatóan és izgalmasan tálalja a rejtélyeket, ugyanakkor ő szakértőként kénytelen a tényekre támaszkodni. Így ahol kell, igazat ad Hancocknak (nem kell olyan sokszor), ahol kell, kiegészíti a mester félinfóit (jócskán előfordul), hacsak nem egyenesen cáfolja az állításait (van rá példa bőven). A visszajelzések alapján az ő jópofizó, youtuberkedő stílusa sem jön be mindenkinek, de háromórányi cáfolat után azt is megingathatja a félrevezető, áltudományos módszereket űző Hancock iránt érzett szimpátiájában, aki bedőlt a defenzívának, és elhitte, hogy a régészek szakmai érvek nélkül, pusztán személyében képesek őt támadni.

A négyrészes videófolyam többi részét Miniminuteman Youtube-csatornáján lehet megnézni.