Mi az a chilling effect, mennyire dermeszti a magyar újságírókat, és hogyan védekeznek ellene?

Jó ideig úgy tűnt, hogy a megfigyelési ügyekben érintett európai kormányoknak sikerül eltussolniuk a Pegasus-botrányt, de most változni látszik a helyzet. Lengyelországban az újonnan megválasztott kormány kezdeményezésére a parlament alsóháza, a Sejm január 17-én megszavazta, hogy különbizottság alakuljon annak kivizsgálására, hogy 2019-ben az akkor négy éve hatalmon lévő és a következő választásokra készülő nacionalista párt, a Jog és Igazságosság (PiS) visszaélt-e a Pegasus kémfegyverrel, felhasználta-e azt ellenzéki politikusok megfigyelésre, és így tisztességtelenül kapott-e felhatalmazást újabb négy évre. Kormányzása alatt a PiS hasonló médiakörnyezetet alakított ki Lengyelországban, mint a Fidesz Magyarországon, kormányhű médiahatósággal és a propaganda szócsöveként funkcionáló közmédiával, amit még az új miniszterelnöknek, Donald Tusknak sem könnyű alkotmányos eszközökkel hatástalanítania.

Magyarországon 2021 nyarán robbant ki a Pegasus-ügy, amikor a Direkt36 oknyomozó portál egy nemzetközi együttműködés keretében kiszivárogtatta, hogy az állami szervek több országban, így nálunk is az izraeli NSO Grouptól beszerzett, mobiltelefonra telepíthető, hardcore katonai kémszoftvert, a Pegasust vetették be kormánykritikus civilek, újságírók, politikusok, üzletemberek ellen, hogy titokban megfigyeljék őket. Két célkeresztbe került újságíró történetesen a Direkt36 munkatársa volt. A magyar kormányzat kitartóan azt kommunikálta, hogy minden a törvényi előírásoknak megfelelően zajlott; Varga Judit igazságügyi miniszter eleinte brüsszeli bohózatnak titulálta az Európai Parlament budapesti vizsgálódását a kémszoftver bevetéséről, majd a korrupciós botrányokba gabalyodó államtitkárára, Völner Pálra hárította a felelősséget.

A független újságírásra komoly veszélyt jelent, ha az államhatalom kénye-kedve szerint pécézhet ki magának újságírókat és vethet be ellenük akár kiberfegyvereket mindenféle elszámoltatás nélkül, hogy lehallgassa privát és szakmai kommunikációjukat. De a hatalomnak a megfigyelésen túl is számos eszköze van arra, hogy akadályozza a sajtó működését – ide tartoznak az újságírók ellen indított lejárató kampányok és rágalmazási perek vagy a közösségi média virális hatásának kihasználása. Ezeknek az eszközöknek az eredményességét a médiakutatásban chilling effectnek, azaz dermesztő hatásnak nevezik, ami természeténél fogva nem egzakt jelenség – vannak újságírók, akik hűvösebbnek, és vannak, akik enyhébbnek érzik a légkört, amiben negyedik hatalmi ágként ellenőrizni próbálják a hatalom működését. A dermesztő hatás lényegében azt jelenti, hogy mennyire lép működésbe az újságírói öncenzúra, ha a közérdekű információ közléséért túl nagy személyes vagy szervezeti árat kell fizetni. Egy 2022-ben indult kutatás keretében magyar oknyomozó és tényellenőrző újságírókat kérdeztünk arról, hogy a Pegasus hazai bevetése óta mennyiben változott a munkájuk, mennyire érzik fenyegetve magukat, és milyen módszerekkel védik magukat és forrásaikat.