Így buktatták le a csaló sztárkutatót, aki azt állította, megtalálta a tudomány Szent Grálját, a szobahőmérsékletű szupravezetőt

A szobahőmérsékletű szupravezetők létrehozása a fizikusok szerint az emberiség előtt álló egyik legnagyobb kihívás. Ha sikerülne, az egy csapásra felforgatná az életünket: egy ilyen anyag forradalmasíthatja az energiatermelést, az energiaszállítást, a számítástechnikát és egy sor más területet, felfedezőinek pedig lényegében előre garantált a Nobel-díj. Pontosan tisztában volt ezzel Ranga Dias, a New York állambeli Rochesteri Egyetem docense is, akinek a nevéhez az utóbbi évek egyik legnagyobb tudományos botránya fűződik.

Dias először 2020-ban állt elő azzal, hogy létrehozott egy szénből, kénből és hidrogénből (az elemek vegyjele alapján: CSH) szintetizált anyagot, amely 15 fokon és magas nyomáson szupravezető, vagyis ellenállás nélkül vezeti az áramot. Miután a tanulmány megjelent a Nature-ben, független kutatók viszonylag hamar problémákat találtak a mérési adatokkal és a folyóirat két évvel később vissza is vonta azt.

2023-ban aztán a fizikus tovább emelte a tétet, és egy lutéciumból és hidrogénből (LuH) álló keverékről adott hírt, amely a leírtak szerint már nemcsak szobahőmérsékleten, hanem normál légköri nyomáson is produkálta a szupravezetést. Itt újra megismétlődött a korábbi forgatókönyv, csak a Nature már gyorsabban lépett, és tavaly novemberre visszavonta a tanulmányt.

A fizikus körül 2023-ban, második bejelentése után kezdett forrósodni a helyzet, amikor a Science más kutatók – független szakértőkkel ellenőriztetett – vádjai alapján arról írt, hogy Dias plagizálhatta a doktori tézisének nagy részét.

A Nature hírportálja, amely szerkesztésileg független a tudományos folyóirattól, aztán márciusban egy egészen sokkoló oknyomozó riportot tett közzé, amely végigveszi, hogyan vette semmibe és vágta át Dias a saját hallgatóit, kollégáit, a bírálókat és magát a Nature folyóiratot fabrikált és meghamisított adatokkal. Április elején pedig már a negyedik, Dias ellen indított vizsgálat jelentéséről számolt be a Rochesteri Egyetem, ami megalapozottnak találta a fizikussal szembeni lényegi vádakat.

Hogy kerülnek hamisított adatok egy Nature-tanulmányba?