Aki nem lakástulajdonos, az nem is jó magyar?

Budapesten az európai nagyvárosokhoz képest nagyjából öt évvel marad el a várható élettartam, de az egyes kerületek között is nagy a különbség: míg Budán, a második kerületben például dán életszínvonal és várható élettartam tapasztalható, a nyolcadik kerületben ugyanez az észak-afrikai adatokkal vetekszik.

Erről Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere beszélt az Otthon Budapesten – lakás és lakhatás címmel megrendezett konferencia május 15-i nyitóelőadásán, ahol a főváros más, lakhatással kapcsolatos problémáit is kifejtette. Ezek között szerepel Budapest és az agglomeráció népesedési viszonyai, a lakbérek drasztikus emelkedése, a bruttó átlagkeresetek ehhez képest mért elmaradása, vagy éppen az önkormányzati bérlakásszektor alakulása a rendszerváltás óta. A főpolgármester bejelentette, hogy létrehoznak egy 2,5 milliárd forint értékű társasházi épületfelújítási alapot, amelyet a kerületek segítségével és banki finanszírozással összesen 10 milliárd forintra terveznek kiegészíteni, hogy segítsék a budapesti társasházak felújítását.

A konferencián előadásokon és kerekasztal-beszélgetéseken villantották fel a főváros jelenlegi lakhatási problémáit és az önkormányzat lakhatással kapcsolatos stratégiáját és projektjeit. Ilyen a Budapesti Lakásügynökség, a Budapesti Klímaügynökség és az AHA – Affordable Housing for All projekt, amelyre európai uniós támogatásokból kétmilliárd forintot szánnak, és amelynek keretében elsőként egy üresen álló iskolaépületet alakítanak át önkormányzati bérlakásokká. A főváros összesen 8,4 milliárd forintot tervezett be arra hosszú távon, hogy felújítással és bővítéssel kihasználatlan, üres épületeket vonjon be az önkormányzati lakásállományba. A hajléktalanság csökkentése érdekében emellett – az Európai Szociális Alap támogatásával – 7,4 milliárd forintot szánnak a lakhatási garancia nevű konstrukcióra, amely lakbértámogatási programot biztosít a fedél nélkül élő budapestieknek.

Az agglomeráció terebélyesedik

Karácsony elmondta, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előrejelzései alapján 2050-re körülbelül 3 millió lakosa lehet Budapestnek és környékének, így várhatóan a teljes lakosság 40 százaléka élhet Magyarország központi régiójában. Az agglomeráció népessége az alábbi ábrán látható módon a rendszerváltás óta folyamatosan nő – mára kétszerannyian laknak Budapest környékén, míg a főváros népessége folyamatosan csökken.

A főpolgármester szerint míg a rendszerváltáskor kétmillió ember otthona volt Budapest, ma már nem elég vonzó a főváros. A magas ingatlanárak miatt például sokaknak megfizethetetlen Budapesten a lakhatás, ezért az agglomerációban próbálnak otthont teremteni – így jönnek létre a kétfunkciós várostérségek: az egyikben lakunk, a másikban dolgozunk. Ez Karácsony szerint teher a városon, ami újabb családokat késztet arra, hogy máshol keressék a jobb életminőséget.

Kilőttek a lakásárak

Az adatok alapján Budapesten nőttek a legjobban a lakásárak 2018 óta a régió fővárosaiban. Ez 185 százalékos emelkedést jelent a bázisévhez képest, míg például Bécsben ugyanez 137 százalék volt. Ezzel Karácsony szerint mindenképp kezdeni kell valamit: csökkenteni az ingatlanárakat és növelni az életminőséget. Példaként Bécset említette, amely nemrég úgy érte el újra a kétmilliós népességet, hogy meg tudta őrizni az életminőséget. Az osztrák fővárost tavaly is a világ legélhetőbb városának választották.

Dánia vs. Észak-Afrika

Az alábbi grafikon a szociális problémák és a várható élettartam indikátorait összesíti, amelyek alapján összefüggés mutatható ki egy-egy kerület szegénységi indexe és a kerületben várható élettartam között. Mint Karácsony elmondta, a várható élettartam és az egészségi állapot mérésekor az egészségügyi rendszer csak egyetlen tényező, ugyanennyire fontos a lakhatás, a megélhetés, valamint a környezet és a közösség viszonya: az, hogy az ember megbecsült polgárnak vagy alattvalónak érzi-e magát, fontos mutatója a városi életminőségnek.