Így alakul zöld, közösségi és megfizethető bérlakás-paradicsommá egy lepukkadt iskolaépület Újpesten
2007 óta üresen áll, és csak az enyészet járja a Budapest 4. kerületében, a Baross utca 39. alatt álló iskolaépület tantermeit. Egykor a jobb sorsra érdemes Bőrfeldolgozóipari Szakközépiskola és Szakiskola működött a 3300 négyzetméter alapterületű épületben, ma kong az ürességtől – de már nem sokáig. Ha minden a tervek szerint halad, jövő tavasszal megkezdődhetnek a felújítási munkálatok, és az iskolából 26 lakásos, önkormányzati tulajdonban maradó társasházat varázsolnak, amelybe két év múlva, 2026 nyarán-őszén rászoruló családok költözhetnek.
Ez az Európai Unió támogatásával megvalósuló Affordable Housing for All (AHA) nevű, vagyis magyarul elérhető lakhatást mindenkinek című program mintaprojektje, amelyet május 15-én az Otthon Budapesten - lakás és lakhatás című kétnapos konferencián mutattak be a Fővárosi Önkormányzat munkatársai, építészek és a projektben részt vevő civil szervezetek.
Az AHA projekt minden szempontból kísérleti laboratórium, amely mintát jelenthet az önkormányzat kezén lévő 10-15 további, használaton kívüli iskolaépület hasznosítására, és amelynek keretein belül olyan ötleteket is kipróbálhat a főváros, amely az üzemeltetést végző, márciusban elindult Fővárosi Lakásügynökségnek már túl kockázatos lenne. Ez utóbbit Humayer Balázs, az AHA Budapest szakmai vezetője osztotta meg az érdeklődőkkel.
Új Európai Bauhaus
Budapest az utóbbi években egyre súlyosbodó lakhatási válsággal küzd, miközben az önkormányzati lakások száma folyamatosan és drasztikusan csökken: mára mindössze a lakásállomány 4 százalékát teszik ki. Ráadásul ezeknek a lakásoknak a lakóit nem csupán az elszabadult infláció és a befizetendő számlák súlya sújtja, hanem a lakhatásukkal együtt járó stigmatizáltság is.
Ezeket a problémákat igyekszik újfajta szemlélettel megoldani az AHA projekt, amely 2023-ban nyerte el az Európai Bizottság Európai Városfejlesztési Kezdeményezésének programjában, az Új Európai Bauhaus keretében meghirdetett pályázatot, és ezzel együtt ötmillió eurót, vagyis közel kétmilliárd forintot. Ahogy a lakhatási konferencián Dávida Eszter, a Kortárs Építészeti Központ munkatársa elmondta, az Új Európai Bauhaus egy újfajta megközelítést takar, amelynek három legfontosabb eleme, a közösségi szemlélet, az esztétika és a fenntarthatóság az egyes projektek szerves része.
Ennek szellemében a környezeti fenntarthatóságra ügyelve az iskolaépület átalakításakor energiahatékony megoldásokat igyekeznek alkalmazni, ami egyrészt kíméli az erőforrásokat, másrészt megfizethetőbbé is teszi ezeket a lakásokat – ráadásul az energiaszegénység csökkentésére körforgásos pénzügyi alapot hoznak létre. Emellett a pénzügyi fenntarthatóság jegyében kiépítenek egy olyan szociális jelzőrendszert, amely időben megfogja a lakók kezét, ha kicsúszna a lábuk alól a talaj, valamint igyekeznek a magánszektorból olyan partnereket, bankokat, ingatlanügynökségeket vagy építőipari vállalatokat bevonni, akik látnak fantáziát az AHA projekthez hasonló lakhatási megoldások finanszírozásában. A közösséget szem előtt tartva odafigyelnek arra, hogy különféle igényekkel rendelkező családok használhassák ezeket a tereket, és igyekeznek a jövőbeli bérlőket már a felújítási folyamatba bevonni.
Az esztétika jegyében az építészek igyekeznek meghagyni, de közben újraértelmezni a szocializmusból ránk maradt teret, valamint egyensúlyba hozni az épített és a természetes környezetet. Arról, hogy hogyan gondolkodhatunk arról, milyen építészeti minőséget képviselhet egy szociális bérlakás, Takács Ákos, az építészeti tervezésért felelős NART Építészeti Iroda munkatársa beszélt és hozott fel inspirációként példákat a modern szociális bérlakás építészetére egyebek mellett Amszterdamból, Párizsból, Mallorcáról és Barcelonából.
Közösségi tér, közösségi erőfeszítések
„A tervezési helyszínen álló, jelenleg használaton kívüli oktatási épületek a hatvanas években szakaszosan épültek, a rendelkezésre álló dokumentáció szerint 1964 és 67 között, a szocialista modernizmus építészeti eszköztárát felhasználva” – tudtuk meg a látványterveket készítő építészektől a sajtóbejáráson.
A terv a meglévő iskolaépület kubatúráján belül, jelentős szerkezeti átalakítások nélkül helyezi el az új funkciókat, kihasználva a pillérvázas szerkezet adta alaprajzi rugalmasságot. Az adaptív újrahasznosítás lehetőséget ad a jó állapotban lévő vasbeton szerkezetek megőrzésére, csökkentve mind a bontandó, mind az építkezéshez szükséges anyagok mennyiségét és mérsékelve az építési tevékenység energiaszükségletét is. Emellett az iskolaudvart parkosítják, közösségi teret és zöld tetőteraszt alakítanak ki.
A garzonok mellett 4 egyszobás, 6 kétszobás és a nagycsaládosoknak kiutalható 2, száz négyzetméteres lakás az eredeti elrendezéshez igazodva a mostani folyosókról nyílna. A földszinten akadálymentes, az emeleteken pedig bontás nélkül akadálymentesíthető otthonok nyílászárói energetikai megfontolásokból kisebbek és más kiosztásúak lennének ugyan, de az épület Baross utcai frontjának megszokott építészeti képe legfeljebb a nyílások ritmusában változna. Az új külső így továbbra is tükrözné az eredeti funkciót.
A lakóközösséget és a helyieket igyekeznek a kezdetektől fogva bevonni a projektbe. Egyrészt rendezvénytérként és a közösségi tervezés helyszíneként nyitják meg az egykori iskolát az érdeklődők előtt, másrészt a jövőbeli bérlők aktívan részt vehetnek a felújítás lépéseiben és különféle közös projektekben. Kiszely Tibor, az Utcáról Lakásba Egyesület munkatársa és az AHA projekt társadalmi részvételiséggel foglalkozó tagja a lakhatási konferencián elmondta, a közösségi teret például civilekkel, szomszédokkal és bérlőjelöltekkel közösen fogják kialakítani.
Korai előrejelző rendszer és lakáscsere-lehetőség
Humayer előadásában azt is elmondta, hogy az AHA mintaprojekten keresztül egyfajta integrált lakhatási modellt igyekeznek megvalósítani, ami jelentősen túlmutat a lakások falain. Három cél lebeg előttük: igyekeznek új lakhatási lehetőségeket felkutatni, javítani az energiahatékonyságot, és lépéseket tenni arra, hogy destigmatizálják a fővárosi szociális bérlakásrendszert.
Az AHA mintaprojektben olyan szociális támogatási rendszert is szeretne tesztelni a főváros, mint a Korai Előrejelző Mechanizmusnak nevezett program. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy a kerületi önkormányzatok, a közüzemi, szociális és egészségügyi szolgáltatók segítségével a főváros még időben azonosítani tudná, ha egy háztartás nem tudja fizetni a számláit, elmarad a lakbérrel, és még azelőtt be tudna avatkozni, hogy a lakó elveszítené a fedelet a feje fölül. Létrehoznának egy lakhatási irodát is, ahol segítséghez folyamodhatnak a szorult helyzetbe került lakók.
A lakhatási válság mélyülése miatt újonnan a perem szélére kerülő csoportokat is igyekeznek azonosítani és innovatív megoldásokkal kezelni a problémáikat. Humayer szerint például ha valaki nem tudná egyedül kifűteni a túl nagy bérlakását, olyan lakáscsere-megállapodáshoz segíthetnék hozzá, hogy egy kisebb, számára élhetőbb lakásba költözhessen, így esetleg nagyobb családok vehetnék bérbe az ő lakását.
Ezek egyelőre csak ötletek, de ami az AHA Projektben sikeresen megvalósul, azt a főváros a további programjaiba is igyekszik beépíteni. Sőt, a kimenetele valószínűleg más európai városokban is visszhangot ver majd. A horvátországi Pula, a holland Breda és a spanyol Valencia egyik kerülete ugyanis szorosan nyomon követi a projektet, és ezekben a városokban azt is vizsgálják, ők hogyan tudják saját lakhatási problémáik orvoslására használni ezeket a megoldásokat.
Kapcsolódó cikk a Qubiten: