Egy ausztrál barlangnál találtak rá a világ legősibb ismert, 12 ezer éven át tartó hagyományára

Bár írásban csak a 19. században jegyezték fel először az ausztrál őslakos nép, a gunaikurnai tűzszertartását, egy friss kutatás szerint azt már 12 ezer évvel ezelőtt is gyakorolhatták, vagyis ez lehet a legrégebbi ismert kulturális rituálé.

Ausztrál régészek 2019-ben és 2020-ban, az őslakos közösség tagjaival közösen végeztek ásatásokat a Victoria állambeli Snow-folyó mentén található Cloggs-barlangban, ahol két olyan tűzrakóhelyet is felfedeztek, amelyben a helyi kazuárfa ágaiból készült, el nem égett tárgyakat találtak. Ezek vizsgálata során kiderült, hogy állati vagy emberi zsírral kenték be őket, és 11-12 ezer éves korukkal a legrégebbi ausztráliai fa leleteknek számítanak.

Az egyik tűzrakóhely egy hajítófával
photo_camera Az egyik tűzrakóhely egy hajítófával Fotó: JESS SHAPIRO/AFP

A rejtélyes felfedezés akkor nyert értelmet, amikor megvizsgálták Alfred Howitt antropológus feljegyzéseit, aki az 1880-as években a délkelet-ausztráliai törzsek szokásait és hagyományait kutatta. Howitt 1887-ben a Cloggs-barlang közelében figyelte meg gunaikurnai őslakosok nagy hatalmú gyógyítóinak (mulla-mullung) egyik szertartását, amely során zsírt kentek a kazuárból készült hajítófákra, majd azokat kisebb tüzekbe helyezték, miközben a mulla-mullung egy személy nevét énekelte – hogy ez áldást vagy átkot jelentett, abban Howitt sem volt biztos.

A melbourne-i Monash Egyetem kutatói és a gunaikurnai bölcsek most azt állítják, hogy a régészeti leletek és a néprajzi beszámolók hasonlóságai elég meggyőzően bizonyítják, hogy az őslakosok ugyanazt a rituálét végezték 12 ezer éven keresztül. Az őslakos népet képviselő Russell Mullett szerint az ősi tűzrakóhelyen talált fa fajtája, a botokra kent zsírok és a fadarabok elhelyezése pontosan megegyezik azzal, amit 137 évvel ezelőtt Howitt megfigyelt, és ez nem hagy kétséget afelől, hogy a nép hagyományait és tudását generációról generációra adták tovább évezredeken keresztül.

Gunaikurnai őslakosok ma
photo_camera Gunaikurnai őslakosok ma Fotó: Ausztrál Nemzeti Múzeum/Jessica Shapiro

A régészeket vezető Bruno David szerint elképesztően ritka, hogy egy szertartás tárgyi bizonyítékai ilyen hosszú ideig, ennyire érintetlenül fennmaradnak, pláne hogy még valamilyen hagyományt is tudnak hozzá kötni – ráadásul magát a rituálét is fontosnak és hatékonynak kellett tartaniuk a gunaikurnai népnek, ha ilyen hosszú időn keresztül fennmaradt.