Előkerült Weiner Leó elveszettnek hitt első opuszának kézirata

A 20. század első felének világhírű magyar zeneszerző és zenepedagógus, Weiner Leó egyik elveszettnek hitt műve bukkant fel egy kortársa, a zongoraművész Adler Marianne hagyatékából. A hátrahagyott kézirategyüttest egy februári árverésen vásárolta meg a Hollandiában élő brit műgyűjtő és orgonista, Brian Lamb.

A négykezes zongoramű a Weiner-féle Csongor és Tünde részeként szerepelt a kéziratok között, ám Lamb nem tudta beazonosítani a kompozíciót, ezért Weiner Leó életművének kutatójához és a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársához, Kusz Veronikához fordult segítségért.

photo_camera Fotó: HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet

A magyar kutató vizsgálatából kiderült, hogy a kézirat valóban Weineré, és a műnek tényleg nincs köze a Csongor és Tünde ismert változataihoz, vagyis a kézirat címlapján szereplő, valószínűleg idegen kéztől származó felirat téves lehet. Ugyanitt azonban a „Scherco” és az „op. 1” feliratok is szerepeltek, ami felvetette annak lehetőségét, hogy Weiner elveszettnek hitt első opuszára találtak rá.

Bár a zeneszerző vonósötösre komponált Scherzóját 1905 júniusában eljátszották a Zeneakadémián, majd egy évvel később a zenekari változata is elhangzott a Budapesti Filharmóniai Társaság hangversenyén, Weiner valószínűleg nem volt elégedett a művel – ezért is maradhatott kéziratban. Az idős Weinerrel az 1950-es évek végén mélyinterjúkat készítő Gál György Sándor szerint a zeneszerző azért határolódott el az egyébként közönségsikert elérő műtől, amikor sikerült megtalálnia az ideális scherzo-hangütést a Csongor és Tündében.

A dokumentumok szerint Weiner a mű kéziratát meg is semmisítette, de egy négykezes kivonat, amit az Adler-családnak adott át, feltehetőleg otthoni használatra, így is fennmaradt.

photo_camera Forrás: HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet

Brian Lamb a BTK közleménye szerint műgyűjtői tevékenysége csúcspontjának és a legszebb 75. születésnapi ajándéknak tartja a korai Weiner-mű felfedezését. „Minden bizonnyal habókosnak tartanak, de ez engem csöppet sem zavar. Csakis az érdekel, hogy minden arra érdemes zenemű napvilágra kerüljön, és ne csak az unalomig ismert legnagyobb zeneszerzőket játsszák” – mondta Lamb, aki előszeretettel foglalkozik kevésbé sztárolt komponisták életművével.

A Zenetudományi Intézet szerint a mű kiadására és bemutatására máris megkezdődtek az előkészületek.