Háromféle idegsejt alkotja azt a hálózatot, ami felelős az éhségérzet szabályozásáért

Az éhséget egy felszabaduló hormon jelzi – erre az ingerre az idegsejtek egy csoportja reagál, írja a Live Science. Ezek az idegsejtek aztán az agyban egy másik neuroncsoportnak közvetítenek jeleket, amik végül egy harmadik neuronhálózatot aktivizálnak, míg végül a rágás reflexét aktiválják az egerekben.

Erre az eredményre jutott egy, a Nature-ben publikált kutatás, amelyben egerek éhségérzetét és étkezési szokásait vizsgálták.

Az egerekben leírható, három részből álló áramkört az emberekben még nem azonosították, viszont, ha ez a jövőben sikerül, az alapjaiban változtathatja meg mindazt, amit eddig az elhízásról gondoltunk, legalábbis a kutatók szerint. Az agyi hálózat létezése ugyanis arra utalna, hogy az evés valójában nem egy döntési folyamat eredménye, hanem egyfajta reflex, ami szinte magától értetődő cselekvésként jelenik meg.

Az elmélet ugyanúgy, ahogy más, az elhízást genetikai különbségekkel magyarázó eredmény, felhívja a figyelmet arra, hogy vannak olyan egyéni különbségek, amik jelentősen befolyásolják a hízást és a fogyást, valamint a testsúly megtartásának képességét.

A kutatási eredmények összekapcsolják továbbá a már létező elméletek egy részét is az evéssel kapcsolatban. Így például az úgynevezett „setting point” elméletet, ami azt jelenti, hogy az embereknek van egy meghatározott súlya, amit a testük igyekszik tartani, ehhez igazítva az éhség és a jóllakottság érzését is. De az agyi hálózat működésébe avatkoznak be a szemaglutid tartalmú súlycsökkentő szerek is, valamint bizonyos fehérjeszintek változásai.

Az agyi eredetű neurotrop faktor (BDNF) nevű fehérje az egérkísérletek szempontjából is kulcsfontosságúnak bizonyult: az állatok agyában akkor aktiválódott, amikor az egerek elég táplálékot fogyasztottak, így elnyomták a további evés iránti késztetést. A tanulmány szerzői azonban ki is tudták kapcsolni ezeket a fehérjéket, ami akár 1200 százalékkal több kalória bevitelét jelentette.

***

Rendkívül izgalmas témát, az alvás és az álmodás folyamatát, valamint ezeknek a memóriánkra, a biológiai óránkra, sőt az egészségünkre és a betegségeinkre gyakorolt hatását vizsgáljuk a novemberi, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, exkluzív tudományos estünkön, a tizedik Qubit Live-on.

Velünk lesz Bódizs Róbert pszichológus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatóhelyettese, Fabó Dániel neurológus, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet Epilepszia Centrumának vezetője és Ella Krisztina molekuláris biológus, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének kutatója.

Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!