Az elméletet egyelőre egereken végzett kísérletekkel igazolták, de elképzelhető, hogy az emberekben is ez a rendszer létezik.
Az egerek, ha tehetik, elkerülik az olyan ingereket, mint amikor levegőt fújnak az arcukba. Hogy ez a tanulási folyamat hogyan is játszódik le a bazális előagyban, arra most Hangya Balázs vezetésével Hegedüs Panna és kollégái derítettek fényt.
Az autoimmun neurológiai gyulladásos betegség folyamatos vagy szakaszos állapotromlással jár, a diagnózist ugyanakkor nehézkes felállítani. Május 25-én világnappal hívják fel a figyelmet a korai felismerés fontosságára.
Egerekben és emberekben is megtalálhatók azok az idegsejtek, amik figyelmeztetnek rá, hogy rendszeres időközönként megéhezzünk.
Pár éve még segítséggel is alig tudott belépni egy liftbe, ma 6 kilométert tud gyalogolni Marc, a francia férfi, aki a Parkinson-kór kezelésére gerincimplantátumot kapott.
Korábban MRI-vel nem sikerült, most az egysejtes szekvenálás módszerével előállították az agytérkép adatbázisát.
Az őssejtterápia már nem csak ígéret, ráadásul nem is jelent olyan mértékű kockázatot, hogy ki kellene zárni a standard eljárások köréből.
A patkányok sérült látókérgének egy részét pótolták az emberi őssejtekből növesztett organoidokkal. Az ilyen kísérletek a jövőben lehetővé tehetik a sérült agyi funkciók helyreállítását emberekben is.
Ez a hálózat magyarázhatja, hogy egy-egy pszichiátriai páciens miért felel meg egynél több kórkép diagnosztikus kritériumainak.
Egérkísérletekben kimutatták, hogy a Daxas márkanéven forgalmazott roflumilast gyógyszer vagy a fényérzékeny fehérjéket termelő neuronok stimulálása segít felidézni az alvásmegvonás következtében nehezen előhívható emlékeket.
A Harvard kutatói szerint a kutatás eredményei alapján a jövőben akár kezelni is lehet a tüneteket olyan esetekben, amikor már azok jelentenek veszélyt a betegre – például túl magas láz vagy kóros étvágytalanság esetén.
Két új kutatásban térképezték fel a madarak agyának működését, és megállapították, hogy olyan kognitív képességekkel rendelkeznek, amelyeket eddig csak a főemlősök sajátjának hittek. A varjak olyan komplex feladatokat is képesek megoldani, amiket az emberek csak hétéves korukban tanulnak meg.
A Neuralink koponyába fúrt készüléke több ezer elektródával befolyásolja az idegsejteket, így akár olyan, ma még gyógyíthatatlan betegségeket is lehetne kezelni okostelefonon keresztül, mint a bénulás vagy a vakság. Később mindenre emlékező, gondolatolvasó szuperembereket hoznának létre az agyba ültetett chippel.
Az ecetmuslica egyike a legtöbbet tanulmányozott földi élőlényeknek, de csak nemrégiben készült el a rovar százezer idegsejtből álló agyának negyedét ábrázoló 3D-s digitális térkép, amely azonban így is közel 25 millió szinaptikus kapcsolatot jelenít meg.
A legdrágább illegális drogként számon tartott stimuláns az agy jutalmazó központjának működését befolyásolva egyszerre több helyen fejti ki hatását. A hatalmi mámor, az extrém motiváció, a hiperaktivitás és a zsigeri eufória együtteséért azonban nagy árat kell fizetni: a drogkereső magatartás beleég az idegsejtek kapcsolataiba.