A Hold helyett egyből a Marsot veheti célba az USA, miután Elon Musk beküzdötte magát az amerikai kormányba

Egy hónappal ezelőtt milliók nézték végig, ahogy egy 71 méter magas, Super Heavynek nevezett rakétafokozat visszatér a texasi indítóállására, majd annak karjai rögzítik a néhány perccel korábban a Starship űrhajót a világűrbe juttató monstrumot. A sci-fibe illő jelenet történelmi siker volt a világ legnagyobb, és az első, idővel teljesen újrahasználható rakétarendszerét fejlesztő SpaceX űrcégnek és vezérigazgatójának, Elon Musknak.

Az elvben Kína felemelkedése által átrendezett, egyre többpólusúbbá váló világban a Starship ötödik tesztrepülése azonnal az Egyesült Államok innovációs képességének és technológiai, valamint gazdasági fölényének szimbólumává vált. A brit gazdasági lap, az Economist október 19-i, az USA gazdaságát magasztaló lapszámát a Starship fellövés képével illusztrálta, és az egész világ által irigyelt amerikai gazdaságról szóló szerkesztőségi cikk is a tesztindítás sikerének említésével kezdődött. Nehéz nem a Szputynik-válsághoz hasonló forgatókönyvre gondolni, ha ez fordítva történik, és elsőként Kína ér el hasonló áttörést, ahelyett, hogy a Starshipre megszólalásig hasonlító műanyag maketteket mutogatna egy űrexpón.

link Forrás

A gazdaságban, a világűrben és a mesterséges intelligencia (AI) terén mindenkit leköröző, és megállíthatatlanul előretörő Egyesült Államok narratíváját – ahogy az Economist is utal rá – komolyan beárnyékolják az ország politikai állapotai, aminek az elmúlt hónapokban a Donald Trump újraválasztásáért mindent bevető Musk is kulcsfigurájává vált. Miután Trumpot november 5-én megválasztották az USA 47. elnökének, Musk bekapcsolódhatott a Trump és az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij közötti telefonbeszélgetésébe, majd később a megválasztott amerikai elnök bejelentette, hogy Musk Vivek Ramaswamy republikánus politikussal vezeti majd a Kormányzati Hatékonysági Minisztériumot (DOGE) – aminek „bürokráciacsökkentést” célzó koncepcióját és az eredetileg mémként indult Dogecoin kriptovalutából származó nevét maga a milliárdos találta ki.

Ezek után egy dolog biztos: Musknak a mostaninál is elsöprőbb hatása lesz az USA űrtevékenységére, ami nagy szó annak fényében, hogy a SpaceX már most is dominálja az ország (és így a világ) rakétaindításait. Musk „kontrollálja azokat a masinákat, amelyek létfontosságú űrszolgáltatásokat biztosítanak a NASA-nak és az amerikai hadseregnek” – írja november eleji, az ArsTechnicán közölt cikkében az elismert űripari szakújságíró, Eric Berger, aki jó viszonyt ápol Muskkal, és két könyvet is írt a SpaceX történetéről.

Berger ennek ellenére cikkében nem köntörfalaz: Musknak széleskörű hatása lesz a következő kormányzatra, ami rendkívüli hatalmat ad majd a kezébe, miközben ő egy magán űrvállalat, a SpaceX vezérigazgatója és többségi tulajdonosa. De mi lesz így az amerikai űrügynökséggel (NASA), és annak emberes holdprogramjával, az Artemisszel? És a második Trump-kormányzattól várható változások hogyan érintik majd az űrhivatal partnereit, köztük az Európai Űrügynökséget (ESA)?

Irány a Mars!

Berger szerint Musk jelenlegi pozíciójából következik, hogy hatalmát saját céljaira használhatja fel, és a mostaninál is jelentősebb előnybe hozhatja a SpaceX-et. A szakújságíró szerint normál esetben az ilyen összeférhetetlenség elfogadhatatlan lenne egy kormányzaton belül, de Trump előző ciklusában már bizonyította, hogy semmibe veszi a normákat. A jogszabályok pedig lehetővé teszik, hogy Musk tanácsadói titulust kapjon, és közben ne kelljen megfelelnie a szövetségi összeférhetetlenségi törvényeknek.