Most először visszatért az indítóállásra a SpaceX Starship-jének első fokozata, amely jelentős előrelépés a világ legnagyobb rakétarendszerének újrahasználhatósága felé. A Starship magyar idő szerint vasárnap 14:25-kor indult el a texasi Boca Chica közelében található Starbase űrközpontból ötödik tesztrepülésére (IFT–5), és olyat vitt véghez, amit az űrkutatás történetében még egyetlen rakéta sem.

A napfelkeltekor végrehajtott fellövés után néhány perccel a Super Heavy-nek nevezett első fokozatról levált a második fokozat, amely folytatta útját a világűr felé. A 71 méter magas Super Heavy ezután megfordult, újra begyújtotta hajtóműveit, és visszaindult a Mexikói-öböl partján található Starbase irányába. A rakétafokozat a felszín közelébe érve lelassította magát, majd leereszkedett a Mechazillának becézett indítóállásra, ahol hatalmas mechanikus karok elkapták és rögzítették.

link Forrás

Miközben a figyelem a Super Heavyre irányult, a Starshipnek nevezett második fokozat folytatta útját a világűrben.

A korábbi tesztrepülésekhez hasonlóan a Starship nem állt Föld körüli pályára, hanem nagyjából háromnegyed órával az indítás után az Indiai-óceán felett belépett bolygónk légkörébe.

A terveknek megfelelően az űrhajó az indítás után 66 perccel az előre kijelölt területen, puhán landolt az Indiai-óceánban, ami egy korábban kihelyezett bója kamerájának képén is látható volt. A legutóbbi, júniusi repülés (IFT–4) során a légköri visszatérés közben keletkező hő károsította az űrhajó egyik szárnyát. A SpaceX mérnökei azóta jelentősen átalakították a Starship hővédőpajzsát, megerősítették a szárnyakat és új generációs hővédő csempéket szereltek az űrhajóra, ami most jól vizsgázott.

A technológiai bravúr a jövőben az ArsTechnica szerint gyorsabbá teszi majd a Starship újbóli indításait a SpaceX részben újrahasználható Falcon–9 rakétájához képest, amelynek első fokozata általában egy, az óceánon úszó drónhajóra tér vissza. „A célunk a magas fokú újrahasználhatóság” – mondta az indítás előtt Bill Gerstenmaier, a SpaceX repülésbiztonságért felelős vezetője.

Bár a júniusi tesztrepülés, amelynek során a Super Heavy centiméteres pontossággal szállt le a Mexikói-öbölben bizakodóvá tette a cég szakembereit, Gerstenmaier nem rejtette véka alá, hogy az úttörő teszt kockázatos: „azt látjuk majd, hogy a gyorsító fokozat visszatér és landol az indítóálláson, amelynek karjai elkapják [a Super Heavy-t], vagy azt, hogy felrobbantjuk az indítóállást”. Az első ránézésre őrültnek tűnő tervvel Elon Musk, a SpaceX vezérigazgatója négy évvel ezelőtt rukkolt elő, amikor a cég még a Starship kezdetleges prototípusait tesztelte, amelyek rendszeresen lángra kaptak.

A teljes, 121 méter magas Starship rakétarendszert először 2023 áprilisában lőtték fel. Az Apollo-űrhajósokat a Holdra juttató Saturn V rakétánál magasabb szerkezetet az indítás után 4 perccel megsemmisítette a repülésbiztonsági rendszere, miután a Starship irányíthatatlanná vált és nem sikerült a fokozatok szétválasztása. A második, 2023 novemberi teszt már sokkal jobban ment, és a Starship első alkalommal érte el a világűrt, mielőtt a biztonsági rendszer megsemmisítette. A harmadik, 2024 márciusi teszt során az űrhajó több mint fél órát töltött a világűrben, de a légköri visszatérés kezdetén megsemmisült, míg a már említett negyedik teszten ezt a fázist is átvészelte a Starship, amely kulcsfontosságú lépés volt az újrahasználhatósága felé.

A vasárnapi, ötödik tesztrepülésre azután kerülhetett sor, hogy az amerikai Szövetségi Légügyi Hatóság (FAA) szombaton hosszú halogatás után megadta rá az engedélyt. A SpaceX azt állítja, hogy a fellövésre már augusztus óta készen állnak, az FAA a késedelmet a CNN szerint a vállalat törvénysértéseivel és egy, a rakéta által produkált hangrobbanásokkal foglalkozó jelentés be nem nyújtásával indokolta. Musk szeptemberben közösségi média platformján, az X-en (korábban Twitter) perrel fenyegette a hatóságot a „hatáskörének túllépése” miatt, majd lemondásra szólította fel a vezetőjét, Mike Whitakert, aki egy szeptemberi amerikai kongresszusi meghallgatáson megjegyezte, hogy a űrcégnek „a legmagasabb biztonsági követelmények szerint kell működnie”.

A rakétarendszer tesztprogramját közelről követi az amerikai űrügynökség (NASA) is, amely a Starship erre a célra megalkotott, holdkomp változatával (Starship HLS) kíván ismét űrhajósokat juttatni a Hold felszínére az Artemis–3 repülés során, 2026-ban. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, a Starship HLS-t újabb Starship űrhajóknak kell majd feltankolniuk Föld körüli pályán, amihez akár 20 indításra is szükség lehet a NASA szerint. Ennek megvalósításához pedig elengedhetetlen, hogy a SpaceX gyorsan újra tudja használni a Starshipet, amelyhez újabb jelentős előrelépést jelent a vasárnapi sikeres teszt.

Musk áprilisban arról beszélt, hogy a Starshipben látja egy önfenntartó marsi civilizáció létrehozásának és egy 1 milliós lakosú marsi város megalapításának kulcsát. A milliárdos sci-fi filmeket idéző víziójában kétévente ezer Starship indulna el a Földről a Marshoz, hogy rakományt és űrhajósokat szállítson az égitestre, amely vékony légköre, fagyos hőmérséklete és sugárzási viszonyai miatt egy mesterséges bioszféra nélkül felszínen lakhatatlan.