Története során nem először derül ki, hogy rossz ötlet elzárni a Halászbástyát a nép elől

Két napon keresztül csúnya fekete kordonok takarták ki a világörökség részeként számon tartott Duna-parti látképet a Halászbástya látogatói elől a műemlék utolsó olyan területén, ahonnan egész évben ingyen lehetett élvezni a panorámát. Meglehetősen ritkán látunk olyat Magyarországon, hogy egy már bevezetett intézkedést a közfelháborodás söpörjön el, de most úgy tűnik, ez történt.

Az ügyről persze nem lehet teljesen leválasztani az aktuálpolitikát, tekintve hogy a budavári kerületnek öt év ellenzéki vezetés után tavaly óta újra fideszes polgármestere van, és Böröcz László rögtön az első évében megszavaztatta testületével, hogy a hazai és külföldi látogatók körében egyaránt népszerű, Mátyás-templom mögötti kilátót is fizetőssé teszi – kezdetben egy hónap próbaidőre –, így a Halászbástyának nem marad egyetlen ingyenes kilátópontja sem. Az országimázs szempontjából is központi jelentőségű helyszín északi árkádsorának alsó és felső szintje is a Halászbástya étterem részét képezi, ezért csak a fizető vendégeknek elérhető, míg a déli árkádsor alsó részét nyáron vendéglőteraszként üzemeltetik, a felső kilátóra pedig eddig is belépőjegy ellenében lehetett feljutni – ennek árát szintén most emelték meg 1200-ról 1500 forintra.

A kilátást eltakaró kordonok és az 1500 forintos belépőjegyről informáló táblák január 1-én jelentek meg a helyszínen, és másnapra már a média is tele volt a képükkel – miközben kommentelők ezrei jelezték felháborodásukat, Karácsony Gergely főpolgármester „abszurd és méltatlan” eljárásnak nevezte a kilátó elkerítését, a Momentum egykori elnöke, Fekete-Győr András pedig maga állt volna neki a kordonok elbontásának. A népharag azonban még hamarabb elsöpörte a tervet: Böröcz polgármester január 3-án jelezte, hogy utasítására a kordonokat elszállították a helyszínről, egyben a lakók visszajelzése alapján úgy döntöttek, hogy elállnak a középső kilátórész fizetőssé tételétől és más megoldást keresnek az önkormányzati bevételek növelésére.

Arról, hogy a műemlékeket, világörökségi helyszíneket vagy kilátóhelyeket mennyire kell hozzáférhetővé tenni a széles nyilvánosságnak, régóta folynak viták, és a tömegturizmus korában számos megoldást kipróbáltak már: a párizsi Notre-Dame, a londoni Sky Garden vagy a British Museum például ingyen látogatható, de az Eiffel-toronyra, a Colosseumba vagy a londoni Towerbe már jegyet kell venni. A Halászbástya esetében eddig a vegyes felfogás érvényesült. Ahogy pénteki blogposztjában az I. kerület előző polgármestere, V. Naszály Márta írta: „A műemlék felújítása, karbantartása sok pénzt emészt fel, ezért szerintem jogos, hogy a felső kilátóteraszt, ami egyfajta »prémiumszolgáltatás«, gyönyörű látvány, pénzért lehessen látogatni a turistaidényben. De csak akkor jogos, ha az alsó kilátóteraszt és az árkádsort ingyenesen lehet használni. Tehát ha a műemlék és környezete alapvetően mindenki számára szabadon és ingyen elérhető, megnézhető, de van egy kis része, ami különleges és azért fizetni kell.”

Márpedig turisztikai szempontból egyáltalán nem mindegy, hogy milyen képet mutat magáról Budapest: a HVG-nek nyilatkozó idegenvezető, Gyémánt Balázs szerint például komoly imázsvesztést okozhatott volna, ha még tovább áll a kerítés a kilátó előtt, és sok követővel rendelkező utazási bloggerek és influenszerek oldalán is feltűnt volna, miközben a másfél milliárd forintból szervezett tavalyi budapesti influenszertrip egyik központi helyszíne épp a Halászbástya volt, és egyébként igyekszünk a vendégszerető ország képét mutatni. A lap által megszólaltatott szakértők szerint egyébként az elmúlt években több utazási iroda is érezhetően hátrébb sorolta Budapestet, aminek elsősorban a kiszámíthatatlanság az oka: a fővárosi és kerületi intézmények, önkormányzatok sokszor napokon vagy heteken belül lehetetlenítik el fontos turisztikai célpontok megközelítését, és gyakran nem is értesítik a változásokról az idegenvezetőket és irodákat, ami megnehezíti a tervezhetőséget, és kellemetlen helyzeteket szül a turistáknak. Az elfogadásától számítva három héten belül bevezetett Halászbástya-lezárás jól illeszkedik a sorba.

Schulek Frigyes építész a Halászbástyát olyan helynek álmodta meg, ahol magyar és külföldi egyaránt rá tud csodálkozni a haza kincseire, és a huszadik század első felében még mindent megért az, hogy a látogatóknak tökéletes legyen a panoráma – akár épületeket is elbontottak, ha útban voltak. De hogy lett a Halászbástya Magyarország első világörökségi helyszíne, mivel kezdődött meg az 1960-as években a terület elüzletiesedése, és hogyan reagáltak a turisták az első, 50 forintos Halászbástya-belépőre?

„A hely varázsa alól nem vonhatja ki magát sem a haza fia, sem pedig az idegen”

A budai Várhegy beépítése a 13. században kezdődött, a várnegyed fejlődése IV. Béla idejére tehető, Mátyás korában pedig már központi szerepet kapott az ország igazgatásában. A török uralom során jelentősen átalakult városrészt végül az osztrák erők építették be újra, a Rákóczi-szabadságharc leverése után például új erődítést hoztak létre a mai Víziváros déli részén fekvő Halászváros fölötti területen – ez lett a Halászbástya. Miután az építmény állapota a háborúk és a kedvezőtlen természeti körülmények miatt fokozatosan romlott, az osztrák hadvezetés 1874-ben megszüntette a Vár erődjellegét, így a karbantartási és javítási munkálatokat sem finanszírozta tovább. Az újonnan egyesült Budapest városrendezési prioritása a Mátyás-templom felújítása volt, amit 1874 és 1896 között, Schulek Frigyes tervei szerint vittek véghez, de az építész már ez idő alatt elkezdett gondolkodni a templom környezetének méltó helyreállításán.