Végleg szertefoszlóban az álom, hogy az internet globális közösséggé formálja az emberiséget

„Ezek az [információs] szupersztrádák…lehetővé teszik majd, hogy információt cseréljünk és kapcsolatokat létesítsünk egymással, és hogy egyetlen globális közösségként kommunikáljunk”

– mondta Al Gore, az Egyesült Államok alelnökeként 1994-ben, a Buenos Airesben rendezett WTDC-94 telekommunikációs konferencián.

Harmincegy évvel később végleg szertefoszlóban van ez az álom. Az első repedések a Gore által felvázolt jövőképen még alelnöksége alatt, 1998-ban jelentkeztek, amikor Kína elkezdte kiépíteni a kínai nagy tűzfalat. A kezdetben vadnyugati jellegű és iszonyatosan lassú világháló a technológiai fejlődésnek hála felgyorsult, de közben egyre kevésbé maradt szabad. 2010-ig Kína lényegében minden nagy nyugati keresőt, híroldalt és közösségi média platformot elérhetetlenné tett, és 2012 után Oroszországban, valamint Iránban is egyre inkább cenzúrázták az internetet, amihez közben egyre többen fértek hozzá a Földön.

A következő év az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) külső alkalmazottja, Edward Snowden által kirobbantott megfigyelési botránnyal telt, ami Irak 2003-as megszállása óta nem látott USA-ellenes hangulatot keltett, és az internet széttöredezésével fenyegetett. Eric Schmidt, a Google akkori elnöke 2013 szeptemberében azt mondta, hogy valós a veszélye annak, hogy a különböző országok nagyon kemény titkosítást vezetnek majd be, amivel lényegében balkanizálják az internetet, és a világháló sokkal országspecifikusabbá válik. „Ez egy nagyon rossz dolog lenne, és tönkretenné azt, ahogy az internet működik” – mondta.

Schmidt félelmei ellenére a legrosszabb forgatókönyv nem következett be. A nagyobb államok közül csak Oroszország az, amely rendszeresen levágja magát a világhálóról – és szakértők még ennek a gyakorlati működőképességét is vitatják. De ha a teljes elszigeteltség a 21. században már nem is működőképes, könnyedén lehet olyan legitim (vagy kevésbé legitim) adatvédelmi, valamint nemzetbiztonsági célú jogszabályokat hozni, amiknek eredményeként egyes weboldalak, közösségi platformok vagy szolgáltatások hozzáférhetetlenné válnak. 2018-ban a GDPR-ként ismert európai általános adatvédelmi rendelet több amerikai híroldalt, köztük a Los Angeles Times-t hónapokra elérhetetlenné tett a kontinensen, India pedig 2020-ban, a Kínával folytatott határmenti összecsapások után az indiai felhasználók adatainak védelmére és nemzetbiztonsági szempontokra hivatkozva betiltotta a kínai ByteDance cég tulajdonában lévő TikTokot, és több tucat egyéb, kínai hátterű alkalmazást.

Ki jár jól valójában?

Amint azt múlt heti cikkünkben összefoglaltuk, nagyjából ugyanez játszódott le a TikTokkal ez Egyesült Államokban, ahol Donald Trump amerikai elnök első ciklusa óta kifejezett kormányzati szándék mutatkozik a platform kínai tulajdonosától történő megszabadítására, vagy ha ez nem megy, betiltására. 2024 áprilisában ritka kétpárti egyetértésben előbb az amerikai képviselőház, majd az amerikai szenátus is elfogadta a TikTok-ellenesnek nevezett, de valójában annál – ahogy arra Matt Taibbi amerikai újságíró felhívta a figyelmet – sokkal tágabb érvényű törvényt. A jogszabály, amit az akkori elnök, Joe Biden azonnal aláírt, majd idén januárban az amerikai Legfelsőbb Bíróság helyben hagyott, lényegében minden, az amerikai kormány által külföldi ellenfélnek tartott országban – ilyenek most Kína, Oroszország, Irán és Észak-Korea – fejlesztett alkalmazásra vonatkozhat, amit Taibbi „nagyon veszélyesnek” nevezett.

Bár a TikTokot múlt héten „kínai kommunista kémapp”-nak nevezte Tom Cotton, Arkansas keményvonalas republikánus szenátora, a Guardian hétvégén arról írt, hogy az amerikai kormány semmi olyan bizonyítékot nem mutatott be eddig – legalábbis publikusan –, ami arra utalna, hogy a kínai kommunista párt manipulálta volna az amerikaiak TikTok-feedjeit. A Legfelsőbb Bíróság előtt a Biden-kormányzatot képviselő amerikai főügyész-helyettes ugyanakkor azt mondta, hogy már az is elegendő, hogy egyáltalán felmerülhet egy külföldi ellenfél részéről a rejtett manipuláció lehetősége. Az ACLU amerikai szabadságjogi szervezet a bíróság helyben hagyó döntését pénteken „az online kifejezési szabadság elleni súlyos csapásként” értékelte, ami lehetővé teszi, hogy a kormány mindössze „riogatás és spekuláció” alapján leállítson egy internetes platformot.

Mivel a ByteDance a határidő lejártáig nem akart megszabadulni a platformjától az USA-ban, elég példátlan dolog történt: az alkalmazás szombat este elérhetetlenné vált az amerikai Apple App Store és a Google Play Store alkalmazás boltokból, a felhasználókat pedig az app megnyitása után egy hibaüzenet köszöntötte. Aztán jött az akkor még beiktatása előtt álló Trump, aki közölte, hogy hétfőn elnöki rendeletben engedélyezi majd a TikTok további működését, legalábbis amíg sikerül megegyezni arról, hogy a TikTok helyi leágazása egy amerikai cég 50 százalékos tulajdonába kerüljön – aminek hála az app újra működni kezdett. Ettől még nem egyértelmű, hogy milyen sors vár a népszerű platformra: Elon Musk, a Trumphoz közel álló milliárdos vasárnap X platformján azt írta, hogy „régóta ellenzem a TikTok betiltását, mert szembemegy a szólásszabadsággal. Ennek ellenére, a jelenlegi helyzet, ami alatt a TikTok működhet az Egyesült Államokban, de az X nem működhet Kínában, kiegyensúlyozatlan”. Musk ezután hozzátette, hogy „valaminek változnia kell”.

Ha rövid időre is, a TikTok-tiltás melléktermékeként olyasmi történt, amire senki nem számított: az amerikai TikTokerek egy része tiltakozásból, kiábrándultságból, vagy csak viccből felrakta a nemcsa, hogy kínai hátterű, hanem Kínában is elérhető RedNote közösségi alkalmazást, amivel egy csapásra áttörték az áttörhetetlennek hitt kínai tűzfalat. A Reuters hírügynökség arról számolt be, hogy kínai és amerikai felhasználóknak ritka, nyílt párbeszédre volt lehetősége a platformon, aminek során szóba kerültek Hszi Csin-ping elnöknek és a kommunista pártnak kellemetlen témák is. Egy felhasználó például azt írta egy kérdésre, hogy „valószínűleg erről itt nem beszélhetünk, de nagyon sokan aggódunk egy Tajvan körüli katonai konfliktus miatt”. Bár a RedNote népszerűségét és a felhasználók közti párbeszédet hivatalosan üdvözölte a kínai külügyminisztérium, a háttérben az Information szerint arra utasították a platformot, hogy rejtse el az amerikaiak posztjait a kínai felhasználók elől.