„Nem vagyok a kommunista párt tagja” – hangzott el 2024. január 31-én Shou Zi Chew kongresszusi meghallgatásán Washingtonban. A kínos, és videón milliók által megtekintett jelenetben Tom Cotton, Arkansas állam republikánus szenátora kérdezi fel a TikTok szingapúri születésű vezérigazgatóját arról, hogy van-e bármilyen kötődése Kínához, illetve a Kínai Kommunista Párthoz.

link Forrás

A meghallgatásnak nem Chew kínai kapcsolatairól kellett volna szólnia elsősorban, ezen a kongresszusi ülésen ugyanis a Meta, az X és a Snap mellett a TikToknak is arról kellett volna számot adnia, hogy mit tesznek vagy fognak tenni annak érdekében, hogy megvédjék a gyermekeket az online közösségi média káros hatásaitól.

A gyermekek védelme azonban csak az egyik dolog, ami miatt a TikTokot számtalan alkalommal érte kritika az elmúlt pár évben – vagy az elődjén, a Musical.lyn keresztül az elmúlt évtizedben. A kínai tulajdonban lévő közösségimédia-platform ugyanis egy tökéletesre tekert és rendkívül addiktív algoritmussal rendelkezik, a felhasználói adatok védelméről pedig nem közölnek bizonyítható és megnyugtató információkat. Így aztán, bár a gyermekvédelem is legalább ennyire fontos (lenne), 2024 mégis arról szólt, hogy a rasszistának és sértőnek bélyegzett kongresszusi meghallgatás után hogyan fogja ellehetetleníteni a TikTok működését az Egyesült Államok kormánya. Erről egyébként 2022-ben kezdtek el komolyan beszélni az országban, azok után, hogy akkor már több mint 200 millióan töltötték le az appot az államokban, és felmerült, hogy a TikTok egyre inkább részévé válik a kritikus információs infrastruktúrának.

2025. január 10-ére pedig már az USA Legfelsőbb Bíróságát is megjárta az ügy, és az ott elhangzott érvek alapján úgy tűnik, január 19-én megszűnik az amerikai fiatalok hozzáférése a korosztályuk legnépszerűbb közösségimédia-platformjához, ahol nemcsak élőzni és trendingelni, de tanulni és tájékozódni is lehet, ahol rá lehet keresni az aktuális trendekre és érdekességekre, és ahol könnyen, gyorsan és egyszerűen lehet ostoba és mutatós videókat is készíteni.

Táncos videókból politikai befolyás

2014-ben a Musical.ly nevű mobilapp rövid zenés-táncos videókkal hódította meg a világot. Eleinte vicces, kínos, szórakoztató táncos kihívások kaptak helyet a platformon, és újdonságnak számított, hogy az alkalmazáson keresztül jószerével bármilyen zenét választhattak a videóik alá a felhasználók. Eleinte ezek a tartalmak főleg a kamaszokat és a gyerekeket szórakoztatták, és épp ez volt a veszélyük is: már akkor is elég sok kritikát fogalmaztak meg világszerte azzal kapcsolatban, hogy a kínai tulajdonban lévő applikáció az adatok begyűjtése mellett kiszolgáltatott helyzetbe hozza a tartalmat előállító gyerekeket.

Miután 2018-ban a Musical.lyt felvásárolta a TikTok tulajdonosa, a ByteDance, a platformot le is állították, vagyis tulajdonképpen a TikTokba integrálták, így az utódja is hasonlóan rövid, 15-60 másodperces lip sync (zenére tátogós) és táncos, vicces videókkal indult el. Mostanra a TikTok több százmillió (egyes becslések szerint több mint egymilliárd) felhasználóval rendelkezik globális szinten, és bőven kinőtte a táncikálós rövid videókat: ma már hosszabb formátumok is szerepelnek a platformon, amelyek témái az életmódtanácsoktól kezdve a matekpéldákon át a fotósoktatásig terjednek, de akadnak híroldalak, könyvajánlók is – gyakorlatilag minden és bármi, amire igény mutatkozik. Vagy amire még nincs igény, de hamarosan lesz, mert a TikTokon legyártják hozzá a tartalmat.

A kritikák azonban a TikTokot sem kerülték el – ahogy más közösségimédia-platformokat sem –, többek között összefüggésbe hozták a platformot a gyerekek és a nők önképének romlásával, mentális zavarokkal és a függőséggel is. Ezen kívül folyamatosan támadják a TikTokot amiatt is, hogy a felhasználókról minden adatot összegyűjt, ezeket az adatokat pedig nem kezeli elég átláthatóan a tulajdonos, így azok egészen Kínáig, sőt egyenesen a kommunista állampártig jutnak anélkül, hogy a felhasználók a beleegyezésüket adnák ehhez.

De van valami, amiben a TikTok minden versenytársánál jobb, ez pedig az az algoritmus, aminek a pontos működéséről a mai napig alig lehet tudni bármit is. A felhasználók nemcsak óriási mennyiségű tartalomból válogathatnak, de mindössze néhány perc alatt ráérez a platform arra, hogy mire is kíváncsiak úgy általában. Legyenek ezek sminkelős videók, főzős szpotok vagy öltözködési tanácsok, a TikTok kisegíti a szórakozni vagy épp tanulni vágyó felhasználókat. Mert a TikTokról tanulni is lehet: sőt, ma már az sem ritka, hogy ezen a platformon keresnek információkat a fiatalok, amikor valamivel nincsenek tisztában. Ennek pedig pont az a veszélye, hogy olyan hitelesnek tartják a TikTokot, hogy nem állnak elég kritikusan a nekik tálalt tartalmakhoz, így az NMHH 2024-es kutatása szerint a TikTokozóknak annál nehezebb felismerni az álhíreket, minél több időt töltenek az app pörgetésével.

Az álhírek gyors és hatékony terjedése pedig egészen odáig vezethet, hogy a választások eredménye is múlhat azon, kinek kedvez éppen az algoritmus. Ez egyébként nemcsak a TikTokon figyelhető meg, hasonló befolyást tulajdonítanak az X-nek (korábban Twitter) vagy a Metának is, ami a Facebookot és az Instagramot üzemelteti. Ezt a fajta politikai befolyást egyébként a választók is túlzónak találják, megnyugtató megoldás ugyanakkor mindeddig nem született sem a tengerentúlon, sem Európában.

A problémának pedig csak egy részét jelenti az algoritmus, az igazi befolyás az influenszerek kezében van, akik jóformán kész véleményeket tálalnak a hallgatóiknak vagy nézőiknek, ami nem csak termékekre vonatkozhat. Politikai nézeteiket vagy társadalmi véleményüket is megoszthatják úgy, hogy azt készpénznek vegyék a rajongók.

Mi a baj a TikTokkal?

Az első kritikákat tehát nem az utóbbi pár hónapban kapta a platform, igaz, a TikTok betiltásával kapcsolatos szólamok 2024-ben erősödtek fel, és ebben az évben nemcsak az Egyesült Államokban, hanem Európában is vizsgálatot indítottak az addiktív algoritmus miatt.

link Forrás

A betiltást viszont nem a függőségi kockázat, hanem az adatkezelés átláthatatlansága és az azon keresztül elérhető vélt vagy valós kínai befolyás indokolja az amerikai törvényhozás szerint. Joe Biden adminisztrációja 2024 áprilisában kezdett el dolgozni egy olyan törvény szövegén, ami ellehetetleníti a TikTok további működését az Államokban, ha azt nem adják el egy amerikai vállalatnak. A ByteDance képviselőit több körben is meghallgatták, a cég viszont sem korábban, sem most, hogy 2025. január 10-én véglegesítették a határozatot, nem hajlandó az értékesítésről tárgyalni.

A 2024-es év tehát javarészt azzal telt, hogy a TikTok perelt és a képviselői meghallgatásokra jártak, a felhasználók részben kétségbe estek, mások pedig egyenesen fellélegeztek. Most viszont, hogy gyakorlatilag biztossá vált a megszűnés, egyre hangosabbá válik a felháborodás világszerte, amit nemcsak a felhasználók és a tartalomgyártók fűtenek, hanem a megválasztott elnök is: Donald Trump ugyanis azt javasolta a Legfelsőbb Bíróságnak a 10-ei meghallgatás apropóján, hogy a törvény csak ideiglenesen lépjen hatályba 19-én, és a véglegesítéssel várják meg a 20-ai beiktatását. Trump ugyanis a Le Monde cikke szerint abban bízik, hogy az új adminisztrációnak sikerül majd megfelelő politikai csatornákat találnia a kérdés rendezésére, ami segít abban, hogy ne kelljen az egész országban megszüntetni a TikTok elérhetőségét.

A Legfelsőbb Bíróság egyébként továbbra is afelé hajlik, hogy a TikTok működése attól függ, a kínai tulajdonos eladja-e a platformot egy amerikai vállalatnak vagy sem. Az amerikai hatóságok ettől várják az applikáció által gyűjtött felhasználói adatok biztonságos kezelését.

Globális pánik és dacos sértődöttség

A tartalomgyártók (vagy influenszerek) egy része dacosan, sőt, egyenesen felháborodva fogadta a hírt, hogy a TikTok január 19-étől nem lesz többé elérhető az Egyesült Államokból az Apple App Store-jában és a Google Play áruházban sem. Ez nem azt jelenti, hogy az applikáció törlődik a telefonokról, inkább egy hetekig, akár hónapokig elhúzódó lassú kifutásra kell számítani, aminek a végén a már feltöltött tartalmak tovább keringenek majd az algoritmus hálójában, míg a fióktulajdonosok fokozatosan elveszítik az uralmukat a saját profiljaik felett.

link Forrás

A döntés értelmében ugyanis az áruházak nem kínálhatják többé az applikációt, valamint annak bármilyen frissítéseit. Ez a TikTok esetében havi 3-4 update-et jelentett, amelyek többsége alig észrevehető kisebb hibákat orvosolt, mások pedig megmentették az alkalmazást az összeomlástól. Azonban ahogy a telefonok és számítógépek operációs rendszerei is rendszeresen frissülnek, úgy az alkalmazásoknak is szüksége van ezekre a rendszeres újításokra. Ezek hiányában működésképtelenné válnak, például lefagynak vagy egy-egy készüléktípuson elérhetetlenek lesznek.

A kompatibilitási problémák már néhány hét után kiütközhetnek, de vannak olyan hírek is, hogy erre akár 270 napot is várni kell majd. Ez a háromnegyed év sem megnyugtató azonban azoknak, akik az utóbbi években konkrétan a TikTokból éltek. Ilyen influenszerek pedig szép számmal akadtak. Az Influencity statisztikái szerint csak az Egyesült Államokban 10 millió influenszer „dolgozott” (vagy dolgozik még) a TikTokon, ők termékek reklámozásából szerezhetnek bevételeket. Egy-egy poszttal több százezer vagy akár millió forintnyi pénzt is kereshetnek, de nem csak akkor, ha egy márkával szerződnek. Sokan saját Amazon boltot üzemeltetnek (affiliate marketing, azaz a rajtuk keresztül érkező megrendelések után részesednek a bevételből) vagy saját termékeket árulnak, amiknek a TikTokon keresztül találják meg a vásárlói bázisát. Ugyanígy szolgáltatók és alkotók is ragaszkodnak a felülethez, több előadó is a közösségi médiában vált ismertté: 2023-ban a TikTokon ismerte meg a világ Paris Paloma Labour című számát is, amit és amiről 2024-ben is sokat lehetett hallani, miután feminista himnusszá nőtte ki magát.

link Forrás

A tartalomgyártók között van olyan, aki a közösségi médiában azzal fenyegetőzik, hogy mostantól nem fizet majd adót, hiszen eddig a TikTokon szerzett bevételeiből busásan jutott az államnak is, ám ezt a csapot pont ez a haszonélvező állam zárja el előtte. Mások inkább a jövőre fókuszálnak, a terveik között azonban nem az álláskeresés, hanem a minél gyorsabb és hatékonyabb platformváltás szerepel. Van, aki a Metától igyekszik távol tartani magát, így nála a Facebook és az Instagram nem jöhet szóba, úgyhogy a Youtube-ra igyekszik terelni a követőit.

link Forrás

A platformok közötti átjárás egyébként eddig sem volt ritka, a TikTokot sokan használták a hosszabb, nagyobb formátumú Youtube-videóik promotálására, a rövid videók pedig gyakran felkerültek a TikTok mellett az Instagramra és a Youtube Shortsra is. A Facebook lendületét közben leginkább az adta, hogy az Instagramról azonnal és könnyedén meg lehet osztani a videókat oda is – ám pont a TikTok célközönségét alkotó korosztályok, ha nem is menekülnek onnan, de alig-alig használják a Facebookot. A Khoros által összegyűjtött statisztikák szerint az amerikai felhasználók szokásai jelentősen eltérnek attól függően, hogy melyik generációhoz tartoznak, ami azt jelenti, hogy a márkák és az influenszerek az adott platform tulajdonságait és a követőtábort figyelembe véve választották meg az alkalmazott stratégiáikat. A TikTokkal együtt egy kapu bezáródhat, ahol a fiatalokat lehetett elérni – ezt a csatornát egyelőre nem látszik úgy, hogy bármi más pótolná.

link Forrás

Mi lesz a TikTok után?

A tartalomgyártók egy része már hetek óta terelgeti a követőit más platformokra: Instagramra és Youtube-ra, van, aki hírlevelet indított, népszerű továbbá a Pinterest és a Lemon8 is. Utóbbiról nem véletlenül nem hallunk európaiként sokat: Magyarországon nem is érhető el a platform, és túlélési stratégiának sem ideális, ugyanis a ByteDance a tulajdonosa ugyanúgy, mint a TikToknak. A kínai cégnek pedig a Lemon8-et sem áll szándékában eladni, ahogy a TikToknál sem engedett a zsarolásnak.

link Forrás

De egészen különös trendeket is látunk: mivel a tiltás csak a TikTokra vonatkozik, a legdacosabb felhasználók más kínai appokat keresnek alternatívának, hogy kiszúrjanak a kormánnyal. Az elmúlt napokban például az App Store élbolyába repítették a RedNote nevű alkalmazást, amely 2013-ban indult Kínában, egyfajta TikTok-Instagram-Pinterest egyvelegként, és amely úgy tűnik, felkészülten várta az amerikai tiktokosok tömegét: többen arról számoltak be, hogy az app alapvető használatát angolul oktató videókkal várták őket a platformon, sőt még a cég vezérigazgatója is köszöntötte az újdonsült amerikai felhasználókat. Nem is csoda, hogy sokan kedvet kaptak ahhoz, hogy elkezdjenek mandarinul tanulni.

link Forrás

Pedig a becslések szerint 170 millió felhasználót veszít el a TikTok azzal, ha az Egyesült Államokban elérhetetlenné válik. Igaz ugyan, hogy néhány techzseni továbbra is meg fogja majd oldani, hogy elérje a folyamatosan frissülő kínai appot, azonban a mezei felhasználóknak ez még VPN-en keresztül is macerás lenne. A gyakori frissítések miatt szenvedéssé válik egy idő után a használat, így a legtöbben tényleg arra számítanak, hogy az átláthatatlan adatkezeléssel vádolt applikáció hamarosan teljesen eltűnik az észak-amerikai piacról.

link Forrás

Ez egyébként csak részben jó hír Európának és a világ többi részének. A tartalomgyártók úgy vélik, hogy miközben szűkül a piac és kevesebb versenytársuk lesz a kisebb zajban, a célközönségük egy jelentős részét is el fogják veszíteni. Ráadásul a követőszám is hamis információt hordoz majd, az applikáció elérhetetlensége ugyanis nem jelenti azt, hogy a felhasználói fiókokat törlik a rendszerből. A tartalmak pedig ugyanúgy körözni fognak, mint eddig.

A TikTok algoritmusa ugyanis pont ebben erős: úgy válogatja és ajánlja a rövidebb és hosszabb videókat, hogy azok a felhasználó preferenciáinak legyenek megfelelők, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy a legfrissebb információk kerülnek a nézők elé. Így simán előfordulhat, hogy még egy év múlva is arról látunk majd 20-60 másodperces összefoglalókat, hogy az USA betiltja a platformot – addigra pedig minden valószínűség szerint tényleg nem lehet már elérni az applikációt az Egyesült Államok területén.

A Daily Show márciusban igyekezett összefoglalni, hogy az amerikai döntés tulajdonképpen azt támasztja alá, hogy a kommunista rezsim alatt működő Kína épp a kapitalizmusban verte meg az Egyesült Államokat:

link Forrás