„Azon fontos dolgok közül, amiket meg tudunk valósítani, egy marsi civilizáció létrehozása és az emberiség egy bolygós fajból több bolygós fajjá tétele az egyik legfontosabb. Egymillió év múlva, amikor a legtöbb körülöttünk lévő dolog már elfelejtődik, arra a pillanatra emlékeznek majd, amikor az emberiség már nem volt többé egyetlen bolygóra korlátozva”

– mondta Elon Musk 2001 augusztusában, az amerikai Mars Társaság konferenciáján.

Csaknem negyed évszázaddal később, 2025. január 20-án Donald Trump amerikai elnök a a Capitolium épületében tartott beiktatási beszédében meghirdette, hogy „a csillagokig követjük nyilvánvaló sorsunkat (manifest destiny), és amerikai űrhajósokat juttatunk a Marsra, hogy kitűzzék a csillagos-sávos lobogót a bolygón”. A hatalomba visszatérő Trump ezzel egycsapásra kiemelt nemzetpolitikai célkitűzéssé emelte egyik leglelkesebb támogatója, a SpaceX űrcéget vezető milliárdos álmát.

Az elnöki beszédből nem derült ki, hogy az emberes Mars-expedícióra mikor kerülhetne sor, de Musk tavaly szeptemberben azt állította, hogy a SpaceX akár már 2026-ban elindíthatja az első legénység nélküli Starship űrhajókat a vörös bolygóhoz, 2028-ban pedig végrehajthatja az első emberes küldetéseket. Csakhogy ezek a célkitűzések, mint az alábbiakban bemutatjuk, a Starship rakétarendszer fejlesztésének jelenlegi állása és az emberes marsutazás előtt álló megoldatlan kihívások miatt egyáltalán nem reálisak. Az viszont összejöhet, hogy még mielőtt Trump távozna hivatalából, a SpaceX elküld néhány, űrhajósok nélküli Starshipet a Mars felé, lesz ami lesz alapon.