A SpaceX alapító vezére, Elon Musk szombaton egy X-posztban jelentette be, hogy a Starship rakéta már két év múlva elindulhat első utazására a Marsra, majd még két évvel később, 2028-ban az első, legénységgel ellátott küldetések is megkezdődhetnek. Mint újra kiemelte, ez a következő lépés azon terve felé, hogy az emberiséget bolygóközi fajjá tegye.

Musk technológiai forradalmat ígérő vállalkozásai felemásak, a Tesla és a Spacex sikerei mellett gondoljunk az alagútfúró Boring Company vagy a Hyperloop nevű vákuumvasút bukására, vagy csak nézzünk rá az X névre átkeresztelt Twitterre. Mindenesetre tény, hogy nélküle nem tartana ott sem az elektromos autózás, sem az űripar, ahol tart: 2023-ban az összes autótípus közül a Tesla Model Y-t adták el a legnagyobb számban a világon, a SpaceX újrahasználható rakétáinak köszönhetően pedig az elmúlt tíz évben megtízszereződött az amerikai űreszközök fellövésének száma, és kialakult a magánűrpiac.

„Az első Starship űrhajók 2 év múlva indulnak a Marsra, amikor megnyílik a következő Föld–Mars utazási ablak. Ezek személyzet nélküliek lesznek, hogy teszteljük az ép marsi landolás megbízhatóságát. Ha ezek a leszállások rendben zajlanak, akkor az első, legénységgel ellátott űrhajók 4 év múlva indulnak a Marsra” – írta Musk. A Föld és a Mars 26 havonta kerül olyan helyzetbe egymáshoz képest, ami kedvező a bolygóközi utazás szempontjából, és a 259 napos utazás következő időablaka 2026-ban nyílik meg, majd 2028-ban újra.

Musk szerint a marsi repülések száma 2028-tól kezdve exponenciálisan nő majd, és az a cél, hogy 20 éven belül felépülhessen egy önfenntartó város a szomszédos bolygón. „A multiplanetáris lét jelentősen megnöveli majd a tudat valószínűsíthető élettartamát, mivel nem egyetlen bolygón lesz majd minden tojásunk” – írta.

A valaha volt legnagyobb és legerősebb űrrakétaként jellemzett Starship az elmúlt években óriási fejlődésen ment keresztül, idén már negyedjére tesztelték, és nemcsak megjárta a világűrt, de a légköri visszatérést is túlélte, és puhán landolt az Indiai-óceánban.

A marsi kolóniaépítés előtt még a Holdon gyakorolhat a SpaceX: a NASA megbízásából itt is bevetik a Starship-technológiát, egy olyan leszálló- és dokkolóegység formájában, amely a Hold körüli pálya és a holdfelszín között szállítja majd az űrhajósokat.

* * *

Minden eddiginél brutálisabb témával, a két és fél éve zajló ukrán háborúval, annak ukrán, orosz és globális hatásaival, valamint a béke esélyével foglalkozunk majd a szeptemberi, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, exkluzív tudományos estünkön, az immár kilencedik Qubit Live-on.

Velünk lesz Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő, lapunk állandó szerzője, a Budapesti Corvinus Egyetem mesteroktatója, Rácz András hadtörténész, Oroszország-szakértő, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) vezető szakértője és Orbán Krisztián közgazdász, közíró, a globalizáció és a gazdasági világrend elemzője. A jegyek 24 óra alatt fogytak el, ha a következő eseményünkről nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!