Sokszor felmerült, hogy Kanada csatlakozzon az USA-hoz, de mindig rossz ötletnek bizonyult

Ha valaki szeretné megérteni Donald Trump amerikai elnök politikáját, közelebbről azt, hogy miként zajlik ma a döntéshozatal a világ legnagyobb demokratikus nagyhatalmában, több száz millió ember életét érintő ügyekben, kevés szemléletesebb példát talál annál az eseménysorozatnál, ami az utóbbi hetekben alapjaiban forgatta fel az Egyesült Államok és Kanada kapcsolatát. Trump ugyanis addig viccelődött azzal, hogy Kanada jobban járna, ha az USA 51. tagállama lenne, amíg maga is elkezdte komolyan venni az ötletet, és azt már egyfajta fenyegetésként használja fel a kereskedelmi egyezkedésekben. Pedig, ahogy a történelmi példákból kiderül, a hasonló amerikai törekvések egytől egyig visszafelé sültek el.

Azt, hogy mi a Trump-kormányzat valódi terve Kanadával, egyelőre nehéz pontosan megállapítani, hiszen az új adminisztráció látszólag egyszerre próbál vámháborút vívni Kanada mellett Mexikóval, Kínával és az Európai Unióval, hadjáratot indítani Grönland és Panama megszerzéséért, békét teremteni a Gázai övezetben és az orosz-ukrán háborúban, leszámolni az elképzelt woke-démonnal, rendet vágni a bürokráciában (értsd: ideológiai alapon megvágni a szövetségi intézmények költségvetését, ha nem egyből bezáratni őket), miközben persze természeti és légi katasztrófák is sújtják a nemzetet.

Egy jó hangulatú vacsora Mar-a-Lagóban

Az egész egy mar-a-lagói vacsorán elhangzott viccel kezdődött. Justin Trudeau kanadai miniszterelnök 2024. november 29-én Floridába utazott, hogy Trumppal és stábjával átbeszéljék a két ország közötti feszültségeket az akkor még csak megválasztott, de be nem iktatott elnök otthonában. Trump már akkor belengette az USA-ba érkező kanadai árukra vonatkozó 25 százalékos vám tervét, amit Trudeau igyekezett megakadályozni, de a háromórás találkozó más irányt vett: Donald Trump azt mondta, hogy az egész vámháborúsdit el lehetne felejteni, ha Kanada az USA 51. tagállamává válna. A Fox News forrásai szerint a kijelentést kínos nevetgélés követte, és bár az egyik vacsoravendég megpróbálta elütni a viccet azzal, hogy az 51. amerikai állam igencsak liberális lenne, Trump egyből talált megoldást a problémára: két részre kell osztani Kanadát, egy konzervatív és egy liberális államra.

Kanada közbiztonsági minisztere, Dominic LeBlanc, aki szintén részt vett a vacsorán, ezt nyilatkozta a találkozóról: „Az elnök viccelődött, ugratott minket. Ebben az ügyben természetesen nem volt komoly a megjegyzése.” Úgy vélte, az, hogy Trump ennyire könnyed hangulatú vacsorára hívta őket, a két ország jó kapcsolatát jelzi.

A kiszivárgott beszélgetésre hivatalosan ekkor még nem reagált Trump, hacsak az nem számít hivatalos reakciónak, hogy a közösségi oldalán megosztotta ezt a mesterséges intelligenciával generált képet, ahol egy kanadai zászló mellett áll hősiesen egy hegycsúcson, ránézésre egyébként inkább valahol a Svájci-Alpokban. A kép mellé ennyit írt: „Oh Canada!”

Ahogy Trump – valószínűleg a közhangulat és a mémek hatására is – belehergelte magát a kanadai álomba, egyre komolyabbnak kezdett tűnni az északi szomszédra tartott igénye. „Donald Trump újra trollkodik… vagy mégsem?” – tette fel a kérdést a Politico, miután a megválasztott elnök december 18-án a következőt posztolta a Truth Social nevű platformjára: „Senki nem tudja megválaszolni, miért támogatjuk Kanadát évente akár több mint 100 milliárd dollárral? Semmi értelme! Sok kanadai szeretné, ha Kanada az 51. állammá válna. Rengeteget spórolnának az adókon és a katonai védelmen. Szerintem nagyszerű ötlet. 51. állam!!!”

Miért éppen Kanada?

Egyre közeledett Donald Trump január 20-i elnöki beiktatása, és bár a választási kampánynak már rég vége volt, a nagyotmondás-sorozat nem csillapodott. Amikor Justin Trudeau január 7-én bejelentette lemondását a pártelnöki és miniszterelnöki posztjairól, Trump és csapata egyből kihasználta a ziccert, és újra közösségi oldalán kezdett elmélkedni: „Ha Kanada egyesülne az Egyesült Államokkal, nem lennének vámok, az adók jóval alacsonyabbak lennének, és TELJESEN BIZTONSÁGBAN lennének az orosz és kínai hajók fenyegetésétől, amik folyamatosan körülveszik őket. Együtt, milyen nagyszerű nemzet lenne!!!!” Ezt már – az utódja megválasztásáig még hivatalban lévő – Trudeau sem hagyhatta szó nélkül, de a korábban optimista miniszter, Dominic LeBlanc is így nyilatkozott: „A viccelődésnek vége. Az elnök és szövetségesei tovább ismételgetik ezt, és bár tudjuk, hogy nem lesz belőle semmi, a tény, hogy ismételgeti, nem túl konstruktív.”

Trump válasza? „Oh Canada!”

link Forrás

Hogy miért kell Trumpnak Kanada, már ha egyáltalán kell neki, és az egész nem csak egy nagyívű tárgyalási stratégia része, arról keveset nyilatkozott az elnök. „Lényegében nincs hadseregük. Van egy nagyon kicsi hadseregük, de a miénkre támaszkodnak. Ez nem is lenne gond, de fizetniük kell érte” – jegyezte meg január elején, de ezt is nehéz volt komolyan venni, amikor a következő mondatában arról értekezett, hogy megpróbálta rávenni barátját, a kanadai hokilegendát, Wayne Gretzkyt arra, hogy induljon a kanadai választáson, persze azzal a feltétellel, hogy miniszterelnök helyett az 51. állam kormányzója válna belőle. Gretzkyt egyébként nem érdekelte az ajánlat.

Az elemzők szerint a katonai költségek mellett Trumpnak az autóipari mozgások is szúrták a szemét, és a vámháborúval a kanadai (és mexikói) telephelyű autógyárakat igyekszik az USA-ba csalogatni, de az elnök általában együtt emlegeti a két szomszédos országot abban a tekintetben is, hogy mindkét irányból több millió illegális bevándorló és rengeteg fentanil érkezik az Egyesült Államokba. Valójában többet beszélt arról, hogy miért nincs szüksége Kanadára az USA-nak: „Nem kell, hogy legyártsák az autóinkat, eleget gyártunk mi belőlük, nem kell tőlük fa, mert van elég erdőnk… nem kell tőlük olaj és földgáz, ezekből több van nekünk, mint bárki másnak” – mondta be Trump a davosi Világgazdasági Fórum közönségének. A számokkal már meggyűlt a baja az elnöknek, aki 200-250 milliárd dolláros külkereskedelmi hiányról beszélt Kanadával szemben, miközben a hivatalos adatok 45 milliárd dollárt mutatnak 2024-re. Ahogy az adatok alapján az sem tűnik igaznak, hogy az USA-nak nincs szüksége a kanadai energiára: a Kanadából eggyel délebbre exportált áruk értékének közel egyharmadát, 170 milliárd dollárt az olaj, a földgáz és az áram tette ki, miközben a Kanadába érkező amerikai importáruknak csak a 6 százaléka kötődött az energiahordozókhoz.

Na és a kanadaiakat megkérdezte valaki arról, hogy szeretnének-e inkább amerikaiak lenni?