„Ha a miniszterelnök adta ki a parancsot, jó lenne, ha beleállna” – teljes a káosz a kutatóhálózat szétdarabolása körül

A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat 4,8 milliárdért felújított, márciusban átadott Alkotmány utcai székházán jelenleg nincs kapucsengő. Úgy tudjuk, a csengőt leszerelték, hogy a múlt pénteken az épület előtt demonstráló kutatók lehetőleg ne juthassanak be, ne adhassák át nyilatkozatukat a saját vezetőiknek. Az ellen tiltakoztak, hogy a kormány négy bölcsész- és társadalomtudományi kutatóközpontot váratlanul leválasztott a HUN-REN-ről, és átadta az ELTE-nek – ráadásul az egészet az egyetem ötletének beállítva.

A kapcsolatfelvétel az Alkotmány utcában azonban nem sikerült. „A párbeszéd újra elmaradt – a közös kiállás nem” – jelentette közösségimédia-oldalán a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) a tüntetés után. A TDDSZ pénteki fóruma egy nyilatkozatot is elfogadott, ebben így fogalmaznak:

„Az átszervezés terve kidolgozatlan, rögtönzött, nem garantálja a kutatóközpontok autonómiáját, és finanszírozásuk sem biztosított a 2026-os magyar költségvetésben. (…) Az eljárás veszélyes precedenst teremt arra, hogy az egykori akadémiai intézetek szabad prédaként kezelhetők, és aktuális politikai érdekeknek megfelelően átszervezhetők.”

Egyben pedig felszólították a kutatóhálózat vezetőit, Gulyás Balázs elnököt és Jakab Roland vezérigazgatót, hogy „mivel a kutatóhálózat rossz gazdáinak bizonyultak, tisztségükről azonnali hatállyal mondjanak le”. Kijelentik, az egyetlen járható út a „2019 előtti helyzet helyreállítása és a teljes kutatóhálózat visszaadása a Magyar Tudományos Akadémiának”. Éppenséggel Freund Tamás MTA-elnök jelezte is, hogy kész volna átvenni a négy intézetet, ami azért is érdekes, mert az a 2019-es változások de facto visszavonása lenne, másrészt pedig éppen Freund volt az, aki Orbán Viktornak írt 2019-es, emlékezetes levelében ezt írta: „A kormányt folyamatosan kritizáló, gyengén teljesítő társadalomtudományi kutatócsoportok, intézetek munkatársai – akiktől szerettünk volna megszabadulni – itt fognak maradni a nyakunkon, külföldön a kutyának sem kellenek, ha intézetük megszűnik, egyetemi állásaikon akkor is túl fognak élni, és onnan tovább mételyezik a közéletet és a fiatalságot.”

Az Alkotmány utcai székházban eredetileg még az MTA-ból kiszervezett intézményeket összefogó Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Titkársága kapott volna helyet, azóta HUN-REN van helyette. Sok milliárd ment el a HUN-REN felállítására, elhelyezésére az utóbbi években, tavaly nemzetközi szakértők bevonásával átvilágítási, szervezetfejlesztési folyamatba is kezdett a vezetés, megint csak százmilliókért. Eközben a kutatás súlyosan alulfinanszírozott Magyarországon, a kutatók fizetése szégyenletesen alacsony, és most megkérdőjeleződött a kutatóhálózat egysége és tulajdonképpen értelme is.

Az alig, hogy létező HUN-REN-ről a kormány máris lemetszette a Bölcsészettudományi (BTK), Társadalomtudományi (TK), Nyelvtudományi (NyTK), valamint a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontot (KRTK), hogy szeptembertől az ELTE legyen a gazdájuk. Ha kell, ha nem, az övék. Formailag az ELTE kezdeményezte az átalakítást, azzal, hogy „szívesen átvenné” ezeket az intézeteket. Azon túl, hogy az ELTE-nek jelenleg nincs meg sem a szervezeti, sem az anyagi kapacitása ahhoz, hogy ezt a négy nagy intézetet képes legyen fogadni és beilleszteni (pontosan mibe is?), ez eléggé hasonló forgatókönyvnek néz ki, mint amit az egyetemi privatizációnál láttunk – papíron azt is az egyetemek kezdeményezték. Hogy a színjáték teljes legyen, a HUN-REN Irányító Testülete (IT) 20-án megszavazta az öncsonkítást – ez azonban nem ment simán, és a testület három tagja a szavazás után le is mondott tisztségéről. Ketten, akik ellene szavaztak, valamint egy további tag, aki nem értett vele egyet, de úgy tűnik, kénytelen volt megváltoztatni a véleményét.

Egy forrásunk így összegezte azt, ami az Irányító Testület online értekezletén történt:

„A három női tag, Ádám Veronika, Bollobás Enikő és Kovács Melinda az elején rögtön közölte, hogy nem tudja támogatni az elképzelést. Gulyás Balázs egy ponton szünetet kért, látszott, hogy kimegy az irodájából. Majd pár perccel később az látszott, hogy cseng Kovács Melinda telefonja. Miután letette, közölte, hogy elnézést kér, de igennel kell szavaznia.”

Hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) intézetvezetője pontosan miért változtatta meg álláspontját, nem tudni, de terjednek olyan hírek, hogy figyelmeztetést kapott, „az ELTE sorsára jutnak, elvesztenek minden támogatást”, ha nem szavazza meg az előterjesztést. Ami biztos: Kovács Melinda végül igennel szavazott, majd utána lemondott az IT-tagságról.

(A cikk megjelenése után Kovács Melinda korábbi megkeresésünkre válaszul jelezte: „Ami a személyemet és a történést illeti, minden részletében alaptalan és valótlan. Az üggyel kapcsolatban a továbbiakban sem kívánok nyilatkozni.”)

Pedig Gulyás Balázs alig fél éve még az egységről beszélt az Indexnek, szemléleti és szervezeti értelemben is. „A sikeres hálózatok mind egységes, egyetlen jogi személyként működnek. A legjobb példa a Max Planck Intézet, amit a magyar kutatási világ nagyon jól ismer. Minden kutatási intézet vezetője olyan jogkörrel van felruházva, amely optimális keretet ad az intézet vezetéséhez és kutatási feladatainak ellátásához.” A Max Planck-modellre még visszatérünk, de előtte vegyük sorra, mennyi minden történt ezen a zsúfolt hétvégén.