Megszabadulna a kormányt kritizáló tudósoktól Freund Tamás, az MTA lehetséges új elnöke

Alig állították fel a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA) elvett kutatóhálózatot felügyelő, papíron az akadémiától és az átalakítást levezető Innovációs és Technológiai Minisztériumtól (ITM) is független Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) irányító testületét, az MTA-ban is érik a tisztújítás. Miután az intézmény mostani elnöke, a minisztériummal több mint egy évig hiába hadakozó Lovász László matematikus 2020 májusában kitölti maximálisan lehetséges két hároméves terminusa közül a másodikat, őt már nem lehet újra jelölni. Az elnöki poszt mellett az alelnöki és a főtitkári tisztségeken is új akadémikusok várhatók. 

Az akadémiai elnökválasztást hagyományosan jelentős, hosszan elhúzódó lobbitevékenység előzi meg. A vezető pozíciókra több körben nevezik a jelölteket. Az informális lista – a 11 tudományos osztály javaslata, a jelölőbizottsági tagok véleménye, valamint az akadémikusok körében végzett elektronikus közvéleménykutatás végeredényéből – a választási év januárjában szokott összeállni.

A jelölőbizottságba mind a 11 tudományos osztály (nyelv- és irodalomtudományok, filozófiai és történettudományok, matematikai tudományok, agrártudományok, orvosi tudományok, műszaki tudományok, kémiai tudományok, biológiai tudományok, gazdasági- és jogtudományok, földtudományok, valamint fizikai tudományok osztálya) 2-2 képviselőt küld, az ő feladatuk az elektronikus közvélemény-kutatás lebonyolítása is. A vezető pozíciókra pályázó jelöltekről többnyire már hónapokkal a jelölés előtt folynak a találgatások, és olykor az is tudható, hogy egy-egy tudományos osztály kit fog javasolni. 

Lovász László az MTA rendkívüli közgyűlésén 2018. december 6-ánFotó: Szigeti Tamas / MTA

A Qubit egy neve elhallgatását kérő MTA-közeli forrástól úgy értesült, hogy a soron következő elnökválasztás több ponton is eltér az ilyenkor szokásostól. Ezúttal ugyanis az akadémiai osztályoknak szokatlanul korán, már október 29-én meg kell nevezniük jelöltjeiket az összes elöljáró tisztségre. Forrásunk szerint a jelölőbizottság már november első hetében össze is ülne a tisztségviselők mielőbbi megválasztása érdekében. 

A sietség oka az lehet, hogy a kutatóhálózatot érintő strukturális változások még korántsem értek véget, a folytatásra pedig már 2020. január 1-jétől sor kerülhet. Feltehető, hogy ezért kell ilyen korán eldőlnie annak, ki áll majd a hazai tudományos élet fellegvárának élén. Akadémiai berkekben az MTA elnöki pozíciójára a Qubit forrása szerint a legesélyesebbnek Freund Tamás neurobiológust, az MTA jelenlegi alelnökét, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatóját tartják.

Az alternatív elnökjelöltek között állítólag felmerült többek között Lamm Vanda jogtudós, a gazdaság- és jogtudományok osztályának elnöke, valamint a filozófiai és történettudományok osztályát erősítő Pléh Csaba kognitív tudós, az MTA korábbi főtitkárhelyettesének neve is, de a listákat a biológiai tudományok osztályának jelöltje, Freund vezeti. Egy a Qubitnek nyilatkozó kutató szerint az akadémián nyílt titok, hogy a jelenlegi elnök, Lovász már meg is kérdezte a neurobiológust, vállalná-e a megbízatást, Freund pedig igent mondott. 

Rotáció és szolidaritás

Csakhogy vannak olyan tudósok, akik szerint Freundnak már a jelölése is problematikus. Elsősorban azért, mert a neurobiológust alig néhány hete nevezték ki annak a kormányzati akaratból és erődemonstrációból létrehozott hálózatnak az irányító testületébe, amelyet a kormány az MTA-tól elvett kutatóintézet-hálózat fölé telepített. Az ELKH-ba elvben az ITM és az MTA egyaránt 6-6 tagot delegálhatott, a testület elnökére pedig Palkovicsnak és Lovásznak is rá kellett bólintania. A hazai tudósközösségben viszont akad, aki szerint a gyakorlatban az MTA is csak olyan tagokat delegált, akik nem szúrják különösebben a kormányzat szemét, mint ahogy van, aki szerint Lovásznak az ELKH-t vezető Maróth Miklós, „az akadémiai körökben erőszakos, arrogáns Fidesz-hívőnek” tartott klasszika-filológus kinevezését is illett volna megvétóznia

Az akadémikusok közül sokan gondolják úgy, hogy Freund ELKH-beli szerepe és MTA-elnöki jelölése összeférhetetlen; igaz, Freund le is mondhat ELKH-testületi tagságáról, amint megválasztják MTA-elnöknek. 

Freund esetleges megválasztása azonban más problémákat is felvet. Van olyan kutató, aki szerint az MTA íratlan szabályai szerint három természettudós elnök (Vizi E. Szilveszter orvos-farmakológus, Pálinkás József atomfizikus és Lovász László matematikus) után problémás, hogy az MTA elöljárói újra egy természettudóst támogatnának: most már olyan elnökön lenne a sor, aki a humán tudományok területéről érkezik. 

Az Orbán Viktor miniszterelnökkel jó viszonyt ápoló Freund növekvő esélyeit aggodalommal figyelő tudósok szerint a tudományos kutatások még megmaradt autonómiáját is az szavatolná a leginkább, ha a következő elnök a bölcsészet- vagy a társadalomtudományok területéről érkezne. A szeptember 1-től az ELKH hatáskörébe utalt akadémiai kutatóhálózatért folyó másfél éves küzdelemben ugyanis az egymással példátlan egyetértésben összezáró akadémikusok túlnyomó többségének legnagyobb félelme éppen az volt, hogy ha a kutatóintézetek kikerülnek az MTA védőszárnya alól, a politikai döntéshozók egyetlen tollvonással megsemmisíthetnének minden olyan szociológiai, történettudományi, közgazdaságtudományi vagy jogi kutatási kísérletet, amelyek végeredménye a leghalványabb kritikával is fenyegetné hatalmukat. 

Az utóbbi években az MTA alelnökeként tevékenykedő Freund egyébként, amikor csak lehetett, feltűnően távol tartotta magát az MTA és az ITM között rendszeresen fellángoló csatáktól. Tény, hogy olykor bírálta az ITM intézkedéseit, azon belül is elsősorban az MTA és kutatóintézeteinek alapfinanszírozását érintő szigorításokat, valamint 2018 júniusában a Professzorok Batthyány Köréből is az MTA körül kialakult helyzet miatt lépett ki, miközben még idén áprilisban is azt hangsúlyozta, hogy bízik az MTA és a kormány közti kompromisszumos megoldásban.

Palkovics nem ért hozzá

Kompromisszum nem lett, pedig a helyét az ELKH irányító testületében a napokban elfoglaló agykutató 2018 decemberében még Orbán Viktor miniszterelnöknek is írt egy levelet, ami most a Qubit birtokába jutott. A levélben Freund elsősorban a Palkovics-féle intézkedések ellen kelt ki, és kérte, hogy a miniszterelnök késztesse jobb belátásra miniszterét. Mint azt az agykutató kifejtette, „Palkovics miniszter úr sok mindenhez kiválóan ért, de a tudományos kutatáshoz, a felfedező- vagy alapkutatáshoz, annak belső logikájához, működési és finanszírozási feltételeihez nem.”

Palkovics László innovációs miniszter és Lovász László, az MTA elnökeFotó: MTA/Szigeti Tamas

Freund annyira tartott attól, hogy az innovációs miniszter intézkedéssorozata „a lehető leghatásosabb módja a kutatóhálózat teljes felszámolásának”, hogy még a Magyar Idők főszerkesztőjével is megosztotta aggodalmait egy publicisztika formájában. Az Orbánnak elküldött levélben Freund ugyanakkor leírja, hogy a lap főszerkesztője (Gajdics Ottó) nem tartotta túl jó ötletnek, hogy a kutató az ő újságjában támadja Palkovicsot. Inkább azt tanácsolta neki, hogy álljon el a véleménycikk közlésétől, mert még a végén megégetné magát „a baráti tűzben, és jövőbeni MTA elnöki esélyeimet ez csökkentené.”

Freund Tamás (balra) és Orbán Viktor az MTA 187. közgyűlésén, 2016 májusábanFotó: Mudra László / MTA

A miniszterelnöki kabinetiroda által idén január 4-én iktatott levelet a miniszterelnök hivatala tíz nappal később egyenesen a Freund által élesen kritizált Palkovicsnak küldte tovább azzal, hogy soron kívül, saját hatáskörében ő válaszolja meg a kutató ellene felhozott aggályait. Azt nem tudni, hogy a miniszter válaszolt-e a kutató levelére.

Tovább mételyezik a közéletet és a fiatalságot

Freund Orbánnak címzett leveléből nemcsak az derül ki egyértelműen, hogy az agykutató leginkább azért helyteleníti a kutatóintézet-hálózat kiszervezését és a forrásmegvonást, mert az intézetek fenntarthatósága mellett a külföldi karriert fontolgató természettudósok tömeges kivándorlásától tart. A magát levelében hazafias érzelműnek valló, írása értelmében a miniszterelnök vezetésében, kormányában, valamint a magyar gazdaság és tudomány leginnovatívabb erőinek szövetségében, és az említettek vállalta „közös tízéves programban” töretlenül bízó akadémikus ugyanakkor azt sem rejtette véka alá, hogy nem viseli azonos mértékben a szívén az összes ex-akadémiai kutatóintézet sorsát. 

Mint levelében írja, „a kormányt folyamatosan kritizáló, gyengén teljesítő társadalomtudományi kutatócsoportok, intézetek munkatársai – akiktől szerettünk volna megszabadulni – itt fognak maradni a nyakunkon, külföldön a kutyának sem kellenek, ha intézetük megszűnik, egyetemi állásaikon akkor is túl fognak élni, és onnan tovább mételyezik a közéletet és a fiatalságot.” 

Az ügy részleteiről megkérdeztük Lovász László MTA-elnököt, Palkovics László minisztert és Freund Tamás MTA-alelnököt is. Lovász és Palkovics nem válaszoltak kérdéseinkre, Freund pedig közölte: a levél tartalmáról nem, csak a kutatóhálózat jelenlegi állapotát és perspektíváit érintő kérdésekről hajlandó nyilatkozni. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: