A Magyar Tudományos Akadémiából kiszervezett kutatóközpontokat összefogó HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat kedden gyakorlatilag a semmiből bejelentette, hogy tárgyalásokat indított annak érdekében, hogy megváljon négy, a bölcsészet- és humántudományokat érintő kutatóközpontjától.

A kezdeményezés lényege, hogy a négy központ – a Bölcsészettudományi (BTK), a Társadalomtudományi (TK), a Nyelvtudományi (NyTK), valamint a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) – szervezetileg átkerüljön az Eötvös Lorád Tudományegyetem (ELTE) fenntartásába. Ennek érdekében a HUN-REN vezetése megkezdte az egyeztetéseket a központok vezetőivel, az ELTE rektorával és az egyetem fenntartójával, vagyis a Kulturális és Innovációs Minisztériummal.

Az egyetem ugyancsak kiadott egy közleményt: „Az ELTE nemzetközi mércével is kiváló egyetem, és folyamatosan keresi azokat a fejlődési lehetőségeket, amelyek tovább erősíthetik a pozícióit. A természettudományi és informatikai mellett erős humán- és társadalomtudományi kompetenciákkal is rendelkezik, amelyeket egy intézményfejlesztési koncepció keretében kíván tovább fejleszteni.” Mint írják, „az átvétel után az ELTE önálló jogi személyekben megőrizné a kutatóközpontok szervezeti önállóságát.”

Szeptember 1-től

Bár a közlemények még tárgyalásokról beszélnek, a döntés joga az ötletre látszólag nyitott HUN-REN és a minisztérium, vagyis a (gazdaságilag kevésbé értelmezhető bölcsészet- és humántudományokat lenéző és a szakmunkát preferáló) magyar állam kezében van, és egy szerkesztőségünkbe eljutott kutatóhálózati levél alapján már határozottan arról írnak, hogy a négy központ szeptember 1-től az ELTE-hez csatlakozik, ahol közvetlenül a rektor alá tartoznak majd.

Ezt a dátumot említi Kertesi Gábor, a KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója is, aki Facebook-posztjában azt írta, hogy a „minden előzetes egyeztetés nélkül” történő átszervezés értelmében szeptember 1-től a négy központ „20-30 valahány kutatóintézete” az ELTE-hez kerül. „Remélem, az ELTE szeretőbb és szerethetőbb nevelőszülő lesz, mint az eddigi vasorrú bába volt” – írja a közgazdász.

Majtényi László jogtudós, az MTA doktora így reagált a Facebookon: „Itt semmi sincs rendben. De az ELTE jobban hasonlít egy igazi egyetemhez, mint a HUN-REN egy független kutatói hálózathoz.”

Derült égből

A HUN-REN szombaton egy rövid közleményben jelezte, hogy „az Eötvös Loránd Tudományegyetem kinevezett rektora és kancellárja stratégiai kezdeményezéssel kereste meg a HUN-REN vezetését, Irányító Testületét. Az ország legnagyobb Tudományegyetemének kezdeményezéséről a kutatóközpontok főigazgatóival történő egyeztetést követően a HUN-REN Központ Irányító Testülete a soron következő ülésén tárgyal.”

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma hétfőn tette közzé, hogy több független forrásból is értesültek az ELTE terveiről, miszerint egyes központokat átvenne a HUN-REN-től, megszüntetve a kutatóhálózat egységét. Az ADF ezt újabb támadásnak bélyegezte, egyben a „leghatározottabban” felszólította Darázs Lénárdot, az ELTE februárban megválasztott új rektorát, hogy „ne segédkezzen a kutatóhálózat szétverésében, ne vállalja el a kormány által ráerőltetett hóhérszerepet”.

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének ELTE-n működő szervezete keddi bejegyzése alapján azonban nem tudott ezekről az egyeztetésekről.

Lőrincz László, a KRTK KTI tudományos főmunkatársa (és egyébként a szervezeti hálózatot tovább bonyolítandó, a Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi docense) Kertesi korábban említett posztja alatt fogalmazta meg többek által osztott véleményét a kialakult helyzetről:

„Szerintem ez egy felszalámizás, az első lépés a megszüntetés irányába. Először áttesznek az ELTE alá, akinek nincs szüksége ránk. Utána felmerül, hogy a dolgozók ne dolgozzanak több egyetemen (most csomó kutatóintézeti dolgozónak van egyetemi párhuzamos állása). Őket választásra kényszerítik, nagy részük így elmegy. Ezután jönnek a szervezeten belüli konfliktusok, hogy miért dolgoznak itt a kutatók magasabb/ugyanakkora bérért, mint az oktatók, ráadásul nem is kell tanítaniuk. Így csinálnak mindenféle átvilágításokat a »párhuzamosságok« kiküszöbölésére, és a kutatók egy részét akkor beosztják mindenféle nem kapcsolódó oktatási feladatra. Ezt ők nem fogják szeretni, egy részük megint elmegy. A maradékot meg ők küldik el, mert nem találták meg a helyüket. Ez mondjuk lejátszódik összesen 3 év alatt. Röviden: nekünk reszeltek.”

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Mi szükség bölcsészekre a 21. században?

T. Szabó Csaba vélemény január 20.

Sokaknak továbbra is a múzeumi kiállítások, színházi előadások, koncertek nyújtják a legelemibb és legemberibb élményt, ezek létrehozása és biztosítása, fenntartása pedig nagyrészt a bölcsészettudomány eredménye – írja T. Szabó Csaba ókortörténész.

Sorban tűnnek el a humán szakok a felsőoktatásból, és ez nemcsak az egyetem eszméjének okoz kárt, hanem a demokráciának is

Kende Ágnes oktatás január 8.

Van-e értelme az irodalom, a filozófia, a holt nyelvek tanításának, vagy csak az olyan szakokra van szükség, amikre piaci igény mutatkozik? Miért és hogyan változtak meg az egyetemek az elmúlt évtizedekben, és ez milyen társadalmi hatásokkal jár? Aki válaszol: K. Horváth Zsolt társadalomtörténész, a Szívképzés című tanulmánykötet szerzője.

Egyetemek cérnaszálon – öt hazai felsőoktatási intézmény, ahol „helyzet van”

Nagy Gergely oktatás március 7.

Attól még, hogy a modellváltó egyetemek elveszítik közintézmény jellegüket, nagyon is közügy, hogy mi történik velük. Öt egyetem aktuális helyzetét összegezzük: ezek közül három még nem váltott modellt, egy most fog, egy pedig jól demonstrálja, hogy mi az alapítványi rendszer rákfenéje.