Az emberek nagy része kapott már gyanús sms-t vagy e-mailt, aminek az volt a célja, hogy adatokat szerezzenek tőle. Az ilyen üzenetek önmagukban nem lennének veszélyesek, ám ha bedőlnek nekik, az áldozatok óriási kárt szenvedhetnek. Tavaly a lakossági felhasználók egy-egy ilyen csalást nem úsztak meg átlagosan másfél millió forint alatt, a cégek pedig több tízmilliót is veszíthettek az ilyen akciókban a Mastercard-Kiberpajzs kezdeményezés A Kiberbűnözés kora 2025 című tanulmánya szerint.

A felmérésben több ezer embert kérdeztek meg a digitális biztonsági jártasságaikról, és csaló üzeneteket is mutattak nekik. A tanulmány egyik megdöbbentő állítása Nemes Máté, a Mastercard kiberbiztonsági megoldásokért felelős igazgatója szerint az, hogy az online piactereken a felhasználók 20 százalékát érte már ilyen jellegű támadás – ebben a szektorban ugyanis különösen kitettek a felhasználók.

A Qubit podcastjában szóba kerültek tipikus csalási kísérletek mellett a megelőzés lehetséges lépései is. Nemes kiemelte, hogy a felhasználók részéről az éberség a legfontosabb, mindegy, hogy személyes vagy banki adatokról van szó. A józan internethasználat, a megfelelő jelszókezelés és az általános digitális higiénia mind hozzájárulnak ahhoz, hogy valaki elkerülje a csalások okozta károkat.

Hallgasd alább:

Az epizód elérhető Spotify-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!

A podcast elkészítését a Mastercard támogatta.