Geoffrey Hinton, a mesterséges intelligencia egyik atyja és legnagyobb kritikusa szerint elképzelhető, hogy a robotok megtanulnak hazudni és manipulálni az embereket, és ha ez így lesz, ki tudnak bújni majd a szabályok alól is. De tud egyáltalán hazudni egy robot?
A felfedezés az energiatermelés, a közlekedés vagy a számítástechnika forradalmasításával egy csapásra megváltoztathatná életünket, de a szenzációval előálló fizikus, Ranga Dias valójában éveken át hamisított adatokat és verte át hallgatóit, valamint a világ egyik vezető tudományos folyóiratát.
A Stimwave több millió dolláros egészségbiztosítási csalást hozott össze a kamu orvostechnikai eszközével. A cég alapítóját már le is tartóztatták, és akár 20 évet kaphat.
Bár elvileg a chatbotot nem lehetne ilyesmire rábírni, gyakorlatilag mégis lehet, egy vele íratott adathalász e-mail ráadásul 96 százalékkal kevesebbe kerül, mintha az ember egy hús-vér csalót alkalmazna.
Az elmúlt két évben több mint 25 embert rúgtak ki, miután kiderült, hogy a fiókok visszaállítására szolgáló platformon ellopták a bejelentkezési adatokat, és harmadik feleknek adták tovább, esetenként több ezer dollárnyi bitcoinért.
Több tucat képet és rengeteg adatot manipulált tanulmányaiban egy Alzheimer-kutató, akinek nagy hatású 2006-os tanulmányára egy egész kutatási irányzat épült. Több milliárd dollár és másfél évtizednyi kutatómunka ment kárba, és feleslegesen tették ki kockázatoknak tesztalanyok százait.
Nem sikerült reprodukálni azt az öt évvel ezelőtti kutatási eredményt, miszerint a nyertesek hajlamosabbak csalni. A nem túl meglepő új eredmény szerint az csal, akit eleve nem érdekel a fair play.
Az árfolyam rövid időn belül a sokszorosára nőtt, de a vevők nem tudták továbbadni a megvett valutát. A fejlesztők kerestek néhány millió dollárt, a vásárlók elbukták az összes befektetett pénzüket.
Hatvanezer kutatót hívtak meg minden idők legnagyobb tudományos integritásról szóló felmérésére, de sok egyetem vonakodott részt venni benne, így végül csak 6800 kutató vallott az általa alkalmazott praktikákról. Kiderült, hogy a publikációs kényszer szüli a trükkös megoldásokat, és mivel az egész rendszert nem lehet újraírni, csak bizonyos jó gyakorlatok bevezetése segíthet.
Az MQA (Master Quality Authenticated) digitális zeneformátum fejlesztői szerint az új fájltípus stúdióminőségben szólaltatja meg a zenét. Egy szűk, de egyre hangosabb kisebbség azonban úgy látja (hallja), hogy az MQA hangminősége még a cd-ével sem vetekedhet, és semmi másra nem jó, mint hogy a zeneipar összes szereplőjétől besöpörje a licencdíjat.
A Concordia Egyetem egyik diákját mélyen megrázta, hogy amikor kapcsolatba akart lépni az online kurzusairól ismerős professzorral, kiderült róla, hogy halott. Az egyetem megőrizte az előadásairól tartott felvételeket, és azokat játszotta vissza a diákoknak. Mennyire etikus ez? És mennyire legális?
Két év alatt óriási fejlődésen ment keresztül a deepfake: az amatőr videók készítése egy gombnyomásra megy, de a profi kép- és hangmanipuláció sem kerül már 100 dollárnál többe. A politikai manipuláció mellett egyelőre leginkább kamupornóra használják, és a hírességek után most már mindenki célpont lehet, aki valaha töltött fel magáról képet az internetre.
A béna angolsággal mesés vagyonokat ígérő nigériai hercegeknek egyre kevesebben dőlnek be, de itt a zseniális új trükk: fizesd be a gázszámládat, és szabadulj meg a pénzedtől könnyen, gyorsan, akár egyetlen kattintással!
A csalók kéretlen levelekben és hamis webshopokon kínálnak arcmaszkokat a magyar felhasználóknak, és ezzel egy átverős oldalra irányítják őket.
A meglehetősen bumfordi kísérletek után már nemzetközi szervezetek nevében szólítják fel áldozataikat a csalók bitcoin- vagy pénzadományokra. Oltás továbbra sincs, cserébe viszont jól meglophatják az embert, akik ilyesmit ígérnek.