A Trianonról szóló 11. Qubit Live nézői kérdései között felmerült Horvátország problémája, a szupermagyar székelyek legendája és az is, hogy fennmaradhatott volna-e a Trianon előtti Magyarország. Aki válaszolt: Ungváry Krisztián, Hatos Pál és Ablonczy Balázs.
Kárpátaljai konteókról, magyar nagyhatalmi álmokról, a nemzetek feletti struktúrákhoz való viszonyról és az Országház előtti emlékműről esett szó a trianoni béke traumáját és máig tartó hatásait elemző 11. Qubit Live kerekasztal-beszélgetésén.
Az illiberalizmus és a jobboldaliság hosszú múltra tekint vissza Magyarországon, pedig a régióban egyáltalán nem számít ördögtől való gondolatnak a nemzeti liberalizmus eszméje. Ungváry Krisztián a 11. Qubit Live-on ennek a történelmi okairól és a változás lehetőségeiről tartott előadást, ami most videón és podcastként is elérhető.
A hivatalos adatok szerint 1924-ig 350 ezer menekült érkezett Magyarországra az elcsatolt területekről, csakhogy ez Ablonczy Balázs történész szerint nem igaz. A Trianon 100 Kutatócsoport vezetője a 11. Qubit Live-on a migránsoktól való félelemről is beszélt; az előadás most videón és podcastként is elérhető.
Magyar az, akinek fáj Trianon – mondta állítólag Illyés Gyula, de valójában nem ő mondta, és ez csak egyike a békeszerződés körüli félreértéseknek és hazug interpretációknak, amelyekről Hatos Pál történész-jogász tartott előadást a 11. Qubit Live-on. Az előadás most videón és podcastként is elérhető.
Július első hetére digitális detoxot hirdet a Kék Pont Alapítvány, hogy felhívja a figyelmet a képernyőfüggésre és a digitális eszközök használatának zavaraira. A Qubit podcast vendége a program fejlesztője, Dávid Ferenc.
A kiberbűnözők egyre kifinomultabb eszközökkel szerzik meg a felhasználók személyes és banki adatait, ami évente több tízmilliárd forint veszteséget okoz Magyarországon is.
Miért lett mára annyira irritáló a Ferrari, a jacht és a több milliós ruha? Bíró-Nagy Andrással, a Policy Solutions elemzőközpont igazgatójával beszélgettünk az Orbán 15 – Másfél évtized a magyar társadalom szemével című, frissen publikált kutatásukról.
Tényleg javítja a zene a nyelvkészséget? Hogyan lehet ezt kutatni? És mi alapján válasszon egy szülő fejlesztő tréninget a gyerekének? Aki válaszol: Honbolygó Ferenc és Kertész Csaba pszichológusok.
Milyenek a hazai börtönkörülmények? Milyen szerep jut az emberi jogoknak a büntetés-végrehajtási intézetekben? Mi történik a családdal, ha bűnügybe keveredik egy gyermek? Ezekről kérdeztük Krámer Lilit és Gasteiger Nórát, a fogvatartottakat és családjaikat segítő szervezet, a FECSKE munkatársait.
Hogyan képes a Fidesz választási győzelmeket aratni, miközben nem látszik, hogy az ország előre haladna? Szabó Andrea politológus szerint a kormányzó párt sokat tett azért, hogy kiépítsen egy minden mást felülíró integrációs rendszert, amely mindig összetereli a kellő mennyiségű választópolgárt.
Az a párt, amelyik az új magyar vidéki elittel nem számol, nem tud hatalmat szerezni – mondta Kovách Imre szociológus a Qubit podcastjában. A beszélgetésben szóba került még, hogy milyen csoportoknak kedvezett eddig a Fidesz kormányzása, és hogy mit jelent az, hogy a magyar társadalomnak csak az 5 százaléka polgárosodott.
Hol tart a magyar felsőoktatás átalakítása? Kováts Gergely négy éve vezeti az egyetemi modellváltást vizsgáló kutatócsoportot, amely többek között arra keresi a választ, hogy világszinten mennyire kirívó megoldás a magyar alapítványosítás, és hogy valóban kódolva van-e benne a politikai beavatkozások és a katasztrofális pénzügyi döntések lehetősége.
„Az élet nem mehetett abban a kerékvágásban, ahogy addig, hiszen egyszerűen becsapták az embereket” – mondja Gordon István Lengyelország-szakértő a Qubit legújabb podcastjában arról, hogy a Tusk-kormány egyik napról a másikra menesztette a lengyel köztévé és közrádió felső vezetését.
A kultúrára sokat hivatkoznak a városfejlesztési projekteknél, de a politikai és a befektetői akarat előbb-utóbb kitakarja az eredeti célokat. A két hazai EKF-város, Pécs és Veszprém példája nyomán keressük a választ a kérdésre, hogy létezik-e kulturális alapú városfejlesztés.