Az új rektor szerint az ELTE „megmenti” a négy kutatóintézetet, csak az nem világos, hogy mitől

Darázs Lénárd, az ELTE megválasztott és augusztus 1-én hivatalba lépő új rektora hétfőn nyilatkozott a Klubrádió reggeli műsorának. Itt arra az egyszerű, de eddig senki által meg nem válaszolt kérdésre, hogy mi az oka annak, hogy a HUN-REN-ről leválasztanak négy kutatóintézetet, és ezeket átveszi az ELTE, meglehetősen érdekes választ adott. Eszerint az ELTE lényegében „megmenti” ezeket a bölcsész, társadalomtudományi profilú intézeteket, egész pontosan a Bölcsészettudományi, Társadalomtudományi, Nyelvtudományi és a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontot.
„Ez nem úgy van, hogy az ELTE-nek eszébe jutott, majd utána úgymond bekebelezi ezeket a kutatóközpontokat, hanem (…) befogadja ezeket a kutatóközpontokat, mondjuk így, bizonyos értelemben megmenti ezeknek a központoknak a működését. Biztonságos működést javasolunk és ajánlunk nekik, ezt is nagyon szívesen elmondom, mert azoknak a véleményeknek, hogy majd két év múlva piros hó esik, és majd mindenkit elbocsátunk, konkrétan semmi alapja nincsen”
– mondta Darázs. (Az élőbeszédet csak minimálisan, az érthetőség kedvéért szerkesztettem – egyébként a rektor sokat és meglehetősen nyíltan beszélt.)

Egész pontosan azért menti meg, mert a HUN-REN-ben, vagy valahol máshol, ez nem egészen világos, olyan döntés született, hogy mostantól a kutatóhálózat természettudományos területeit, azaz STEM (tudományos, műszaki, mérnöki és matematikai) egységeit fejlesztik. Vagyis a többit elhanyagolják, nem finanszírozzák, sorsára hagyják? Vagy arra kényszerítik, hogy kizárólag pályázatokból éljen meg? Esetleg meg is szüntetik? Ezt nem tudni, mert sem a HUN-REN, sem a kormány eddig ilyesmit nem jelentett ki, sőt Gulyás Balázs HUN-REN-elnök folyamatosan a hálózat egységéről beszél. Ráutaló magatartás persze nagyon is volt, érződött, hogy a humán területek inkább csak megtűrtek, meg egyre hangosabbak lettek a kormányzat körüli figurák bölcsészellenes, akadémiaellenes, kutatóellenes támadásai, Schmidt Máriától Lánczi Andrásig.
És éppen itt feslik föl némileg ez a magyarázat, hiszen ha a HUN-REN döntése volt a STEM terület előnybe hozása a többivel szemben, akkor mi szükség volt Schmidt és Lánczi kirohanásaira? Ha nem a HUN-REN-é a döntés, hanem a kormányzaté, amit Gulyásék csak végrehajtanak, akkor Schmidt és Lánczi húzták a nyitányt ehhez a keserű opera semiseriához, és Darázs a felmentő sereg a záró felvonásban. Értelmiségi kutatóműhelyek de facto megszüntetése korábban abszolút nem okozott gondot a kormányzatnak, lásd az 56-os Intézet esetét, így elég különös, hogy miért nem tették ugyanezt a négy kutatóközponttal? Például beolvasztás az MCC-be, aztán vagy maguktól távoznak a kutatók, vagy el lehet őket tüntetni valahol a struktúrában, majd aztán megszabadulni tőlük. Vagy ez azért még 15 év NER után sem ennyire sima? Jó, persze, közel 1200 munkavállaló esetében nehézkesebb az ilyesmi, de hát az MCC számára megszerezték konkrétan a fél magyar könyvpiacot, ez a rendszer hegyeket mozgat, ha akar. Esetleg már nem képes rá?
A cikk innentől csak a Qubit+ előfizetőinek elérhető. Csatlakozz, és olvass tovább!
Ha már van előfizetésed, lépj be vele. Ha még nincs, válassz csomagjaink közül!