Magyar és olasz kutatók kimutatták, hogy az emberhez hasonlóan a puhatestűek is képesek szorongani. Ez arra utal, hogy a szorongás – ami azonosíthatatlan, nem létező, esetleg elkerülhetetlen veszélyre reagáló, kellemetlen érzelmi állapotot jelent – evolúciósan mélyen gyökeredzik az állatvilágban. A felfedezés elvezethet a szorongást kiváltó alapvető idegi folyamatok megértéséhez és akár új gyógymódok kifejlesztéséhez is.

A Nature csoport által kiadott orvosi szaklapban, a Translational Psychiatryban május végén megjelent írás az első olyan tanulmány, mondja az egyik szerző, Fodor István, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa, ami kimutatta, hogy egy puhatestű modellállatban, a nagy mocsáricsigában (Lymnaea stagnalis) is megfigyelhetők az emlősökéhez hasonló szorongásszerű viselkedések. Ezt a megfigyelést igazolta, hogy a nagy mocsáricsiga szorongásszerű állapota enyhíthető volt emberi szorongásoldó gyógyszerekkel. Eredményeiknek köszönhetően a magyar kutatókat meghívták egy nemzetközi pályázatba is, ami az érzelmekkel és hangulatokkal összefüggő idegrendszeri állapotok evolúciójával foglalkozik.

A limnológiai intézet alapkutatási igazgatóhelyettese, Pirger Zsolt által vezetett kutatócsoport szakemberei, valamint Veronica Rivi, a Modenai és Reggio Emilia-i Egyetem kutatója az elmúlt hónapokban a szorongás mellett a depresszió biológiai alapjaiba is betekintést nyertek a Balaton ökoszisztémájában is előforduló nagy mocsáricsiga segítségével. Ha ugyanis ezek a folyamatok a mocsáricsigánál hasonlóan működnek, mint gerincesekben, akkor megfelelő elővigyázatossággal, de az eredményeket a gerinces idegrendszerre is ki lehet vetíteni, mondja Fodor.

Ez lehetővé teheti, hogy a jövőben akár puhatestűeken is lehessen a szorongás vagy a depresszió kezelésére szolgáló gyógyszereket tesztelni, ami jogilag, etikailag és praktikusan is megkönnyítené a kísérletek lefolytatását. Erre már van precedens: a kutatók évek óta tanulmányoznak olyan neurodegeneratív megbetegedéseket, mint az Alzheimer-kór vagy a Parkinson-kór gerinctelen állatokban, például fonálférgekben vagy ecetmuslicákban.

A hosszú távú tudományos együttműködésben a szakemberek többek közt a tanulási és memóriafolyamatokat kívánják megérteni puhatestűekben. Ennek során a magyar kutató és kollégái a kutatóintézet több évtizedes tapasztalatára támaszkodnak a gerinctelen állatok idegrendszerének és ingerületátvivő anyagainak vizsgálatában. Ahogy arról tavaly írtunk, Fodor a nagy mocsáricsiga neuroendokrin rendszerének kutatásával is foglalkozik, ami azt tárja fel, hogy miként hatnak a csigára és a tágabb ökoszisztémára a Balatonba kerülő fogamzásgátlók.

A szorongásszerű viselkedés segítheti a túlélést, de sokszor szükségtelen stresszt okoz