Baranya Magyarország egyik olyan megyéje a sok közül, ahol minden forintnak lenne helye. Rabb Szabolcs, a helyi iparkamara főtitkára augusztusban egy podcastben úgy fogalmazott, hogy a térség a hazai vármegyék között alulról a negyedik a sorban a beruházási összegeket illetően, a kívánt elmozduláshoz pedig nélkülözhetetlenek a fejlesztések, amikhez pénzt kell előteremteni. Már csak ezért is komoly probléma, hogy a megye nem jut hozzá az úgynevezett Igazságos Átmenet Alap (IÁA, Just Transition Fund) forrásaihoz, így tízmilliárdok hiányoznak az ottani gazdaságból, immár majdnem három éve.

Ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk, 2022 végén az Európai Unió 250 millió eurót, tehát mintegy 100 milliárd forintot biztosított az alapból Magyarországnak arra, hogy kezelje a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése céljával hozott intézkedések negatív hatásait.

A pénzt többek között a mikrovállalkozásoknak, kis és közepes cégeknek, magánszemélyeknek, valamint közvetve az átállás miatt állásukat elvesztő dolgozóknak szánták.

Az összesen 100 milliárd forintot három megyében oszthatták volna ki pályázatok formájában: Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében. Háromból két megye, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves amiatt volt jogosult a pénzre, hogy kezelje a Mátrai Erőmű és a bányák 2025-re tervezett bezárása miatt kialakuló helyzetet. Csakhogy kiderült: a Mátrai Erőmű nem 2025-ben, hanem évekkel később zár be, a bányák esetében pedig még ennél is bizonytalanabbá vált a helyzet, sőt konkrétan az is felmerült, hogy egyáltalán nem zárnak be.

Az erőmű és a bányák körüli változásokat az EU is érzékelte, és kérte az illetékes magyar minisztériumokat, hogy a változásoknak megfelelően aktualizálják az átállásra vonatkozó úgynevezett területi terveket, például egy új menetrenddel.

„Akkor kapsz pénzt, ha leírod, hogy mikor állítod le a blokkokat, és hogy az új dátumok fényében milyen következményeket mikor kezdesz el csökkenteni. Ha ezt nem írod le, nem kapsz pénzt” – fogalmazta meg az EU-s irányelveket korábban lapunknak Vaszkó Csaba fenntarthatósági szakértő, aki a kezdetek óta részleteiben ismeri az alap ügyeit.

Az illetékes minisztériumok viszont ahelyett, hogy menetrendet vagy irányt mutattak volna, hallgattak. Így telt el közel 3 év, a folyamat pedig végül idén jutott el odáig, hogy esetleg érdemben történik valamilyen előrelépés az ügyben.

A legnagyobb vesztes tulajdonképpen Baranya megye lett: az ottani érintetteknek ugyanis hiába nem volt semmi közük a Mátrai Erőmű és az azt kiszolgáló Heves megyei bányák körül kialakult anomáliákhoz, ugyanúgy nem költhettek el az alapból egy forintot sem.

Mi történt? Hogy ezt megtudjuk, az elmúlt hónapokban majdnem egy tucat, az IÁA ügyeit közelről ismerő forrással beszéltünk, és eljutottak hozzánk dokumentumok is az alap tervezésének részleteiről. Ezekből próbáltuk felfejteni a helyzetet.

Ember tervez