Miközben sorra kerülnek nyilvánosságra az orosz-ukrán háborút lezárni hivatott béketervek, kevés figyelem jut azok ukrán megítélésének. Az utóbbi már csak azért sem lehet közömbös, mert az ukrán elnöknek tekintettel kell lennie a közhangulatra, arra, hogy az ukránok többsége mit hajlandó elfogadni a háború lezárásának feltételeként, és mi az, amit teljesen elutasít. Bár az ukránok egyelőre nem tartják teljes értékű demokráciának politikai rendszerüket, nagy többségük szerint az mégiscsak egy demokrácia felé tartó berendezkedés. Ha pedig ez így van, akkor Ukrajnában – ellentétben az autokratikus rezsimekkel, ahol a közhangulat változásai nem kell, hogy különösebben foglalkoztassák az ország vezetését – tekintettel kell lenni a közvélemény alakulására.

Az őszi ukrajnai közvélemény-kutatási eredmények azt mutatják, hogy az ukránok többsége minden olyan megállapodást értelmetlennek és elfogadhatatlannak tart, ami nem ad erős érdemi biztosítékot Ukrajnának. Olyan biztosítékot, ami visszatartja Oroszországot attól, hogy átmeneti pihenő után újra rátámadjon a szomszédjára. A megkérdezettek csaknem kétharmada gondolja ezt így a kijevi Új Európa Központ megrendelésére készített novemberi felmérés szerint. Ugyanakkor a válaszadók 30 százaléka már indokoltnak és időszerűnek tartja a háború lezárására irányuló tárgyalásokat, mert szerintük Ukrajnának nincsenek kellő tartalékai az ország tartalékait felőrlő háború folytatásához. Még azok nagy többsége is (87 százaléka), akik elérkezettnek látják a tárgyalások megkezdését, úgy gondolja, hogy ha Kijev nem kap megfelelő biztonsági garanciákat, Vlagyimir Putyin orosz elnök némi szünet után újra megtámadhatja Ukrajnát.

Ez a felmérés egyben arra is rámutatott, hogy fokozatosan értéktelenednek el a politikai Nyugat által felkínálható külső biztonsági garanciák. Erre utal többek között az is, hogy a legerősebb biztosítéknak a válaszadók legnagyobb arányban azt tartják, ha Ukrajna saját nukleáris fegyverzetet fejlesztene ki és állítana hadrendbe. A megkérdezettek közel harmada gondolja ezt a legnagyobb biztonságot adó megoldásnak. Egy évvel korábban is ez volt a helyzet, de akkor még közel ugyanekkora arányban tartották megfelelő biztonsági garanciának Ukrajna NATO-tagságát (29 százalék). Ám Donald Trump közel egy éve tartó elnöksége erősen megingatta a katonai szövetségbe vetett bizalmat az ukránok körében. A most novemberben végzett felmérés adatai ugyanis azt mutatják, hogy már csak minden ötödik megkérdezett tekint az Észak-atlanti Szerződés Szervezetére mint erős biztonsági garanciát nyújtó katonai szövetségre. Vagyis az ukránok most inkább bíznának saját nukleáris fegyvereikben, mint országuk NATO-tagságában. Ez a változás részben Trump biztonsági garanciákat elbizonytalanító politikájának, részben pedig annak következménye, hogy Moszkva nukleáris fenyegetőzéseivel eredményesen tudta visszatartani a politikai Nyugat országait attól, hogy erőteljesebb és hatékonyabb segítséget nyújtsanak Ukrajnának. Ebből az ukránok azt a következtetést vonták le, hogy már egy nem különösebben nagy nukleáris arzenál is képes lenne Oroszországot távoltartani. A felmérésből az is kiderült, hogy az ukránok alig 12 százaléka bízik abban, hogy az európai országok katonai erejének elhelyezése megfelelő védelmet biztosítana számukra. A nagy többség ezt illúziónak tartja. Még ennél is kevesebben (10 százalék) válaszolták azt, hogy egy esetleges Amerikával megkötött védelmi szövetség tudná Ukrajna biztonságát garantálni.