Mintha Moszkvában diktálták volna az új „amerikai” béketervet
Ha Ukrajna változtatás nélküli elfogadná a javaslatot, az felérne Kijev kapitulációjával.
Sz. Bíró Zoltán
Két hamis mítoszon alapult Donald Trump béketeremtési kísérlete
Ígéretei ellenére 24 óra helyett már több mint 8 hónapja nem tudta lezárni az orosz–ukrán háborút az Egyesült Államok elnöke. Ennek okait és következményeit mutatja be Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő.
Trump, Putyin és Zelenszkij is nagyon másként képzeli el a békét Ukrajnában
A három béketerv összevetése jól mutatja, hogy nem lesz egyszerű feladat megállapodásra jutni. Az is biztos, hogy a magyar kormány önfeledt azonosulása Trump gyors békekötésre vonatkozó ígéretével minden alapot nélkülözött.
A Fidesz-szavazók Európa legnagyobb trumpistái, de a sorkatonaság visszaállításáról hallani sem akarnak a magyarok
Egy friss kutatásban arra keresték a választ, hogy a „trumpi forradalom” milyen hatást gyakorol Európára, az egyes országok közvélekedésére, politikai vezetésére és pártjaira. Mint kiderült, Magyarország szinte minden kérdésben másképp vélekedik Trumpról, háborúról, békéről vagy gazdaságról, mint a többi európai állam.
Putyin a győzelem napjával megmutatta, hogyan kell egy nemzeti ünnepet a propaganda szolgálatába állítani
Az orosz vezetés húsz éve építgeti a győzelem kultuszát, és Sztálin rehabilitálása mellett elérte, hogy az emberek jobban emlékezzenek a világháborús ellenségekre, mint a szövetségesekre. Május 9-e a legfontosabb ünneppé vált, ami az Ukrajna elleni háború igazolására is alkalmasnak bizonyult.
Putyin már megtette, amit Orbán Viktor tavaszra ígér – így néz ki egy politikai nagytakarítás
Oroszország elnöke több lépésben hajtotta végre ellenfeleinek bedarálását: a civil szervezetek, a független sajtó és a politikai ellenzék ellehetetlenítése a törvényhozás eszközeivel zajlott, de az egyre vérmesebbb ellenségkeresésnek még nincs vége.
A 2. világháború idején bebizonyosodott, hogy az USA bőkezű is tud lenni, ha akar
Donald Trumpot csak az ukrajnai háború gyors lezárása érdekli, és az, hogy miként húzhatná Amerika ebből a helyzetből a legnagyobb hasznot. Mindez nagyon távol áll attól, ahogyan az USA korábban, de különösképpen a 2. világháború idején viselkedett.
Ukrajnának nem gyors békére van szüksége, hanem igazságos békére
A nyugati társadalmak kezdenek belefáradni Ukrajna támogatásába, miközben egyre terjed az a populista nézet, hogy a gyors béke emberéleteket ment. Csakhogy a gyors béke könnyen alakulhat át elhamarkodott békévé, sőt olyan látszatbékévé, amit könnyű lesz felrúgni, főleg akkor, ha a megállapodást nem védik érdemi garanciák.
Meg tudja magát védeni Európa?
Az USA azt szeretné, hogy európai szövetségesei hatékonyan fel tudják venni a harcot egy agresszorral szemben mindaddig, amíg megérkeznek az amerikai erők. Ám Európa ettől még nagyon messze van.
Az orosz társadalmat még mindig nem sikerült teljesen szembefordítani a Nyugattal
A propaganda szerint a „kollektív Nyugat” Oroszország megsemmisítésére tör, és azon töri a fejét, hogy miként darabolhatná fel az országot, hogy hozzájusson természeti kincseihez, de az évek óta tartó kampány csak részben járt sikerrel.
Oroszország újra átírja saját múltját
Elkezdődött a korábban hozott rehabilitálási határozatok felülvizsgálata. Abban az országban, ahol 110, Sztálinnak emléket állító köztéri szobor és dombormű áll, talán már azt sem lesz nehéz elhitetni, hogy a terror és a kiterjedt politikai repressziók nem is voltak teljesen alaptalanok.
Nem elég a békét hangoztatni, valódi béketerv kell
Mit művelt Orbán Viktor Ukrajnában és Oroszországban „békemisszió” címén, miért nehezen elképzelhető az idő előtti fegyverszünet, és mire lehet számítani, ha novemberben Donald Trumpot választják az USA elnökének? Sz. Bíró Zoltán elemez.
Néhány évtized alatt milliókat deportáltak a Szovjetunióban, de az új történelemtankönyvek a szőnyeg alá söprik a tragédiát
A csecsenek tiltakoztak amiatt, hogy az új tankönyvek méltánytalanul kezelik a kitelepések borzalmait, és sikerült kiharcolniuk a változtatást. Ami az 1956-os események fals bemutatását illeti, a nemzeti önbecsülésre oly sokat adó magyar kormánynak jó lesz úgy, ahogy van.
Nyugtalanító mértékben nő a nyugatellenesség és az antiszemitizmus Oroszországban
Az oroszok egyre nagyobb számban válnak nyugatellenessé, és tekintenek a szovjet korszakot idéző módon Izraelre Washington bábjaként. Alappal feltételezhető, hogy a változások hátterében az az új realitás áll, amit az Ukrajna elleni háború teremtett.
Mit gondolnak az oroszok Putyinról, a békéről és Oroszország jövőjéről a háború idején?
Az Orosz Tudományos Akadémia szociológusai idén is elkészítették a „Hogyan élsz, Oroszország?” című felmérést a társadalom közérzetéről, ami alapján az elmúlt két évben gyökeresen megváltozott az oroszok gondolkodása.