„Az elmúlt három évben egy dolog volt konstans: mindenki ChatGPT-előfizetést kért. De nem láttuk értelmét, hogy 5000 embert előfizessünk rá, mert tudtuk, hogy a legnagyobb részük csak nagyon szűk mértékben használná ki. Tehát nem tudtuk megindokolni a költségét, viszont nagyon is értettük az igényt, és találtunk egy megoldást” – mondta Szertics Gergely, a HUN-REN AI Szolgáltató Központjának igazgatója, aki társaival azon dolgozik, hogy a magyar tudományos élet szereplői is ki tudják aknázni a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket.

A megoldás neve: Agentic Discovery Platform (ADP), amely a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és az Óbudai Egyetem együttműködésében készült, és nem egyszerű chatbotot ad a magyar kutatók kezébe, hanem kész AI-ágens-alapú rendszert. Itt tehát nemcsak beszélgetésen keresztül tudnak közelebb jutni egy-egy megoldáshoz, kutatási eredményhez, hanem az ágensek el is tudják végezni a munka egy részét: vannak előre megírt receptjei arra, hogyan kell nekiállni egy adott típusú feladatnak (ezt nevezik skillsetnek), és szükség esetén olyan kutatási szoftvereket vagy adatfeldolgozó eszközöket is képes használni, amelyekkel a feladatot ténylegesen el tudja végezni.

Ilyesmire korábban csak azoknak a kutatóknak volt lehetőségük, akik mélyen beleásták magukat az AI világába: Eigner György, az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karának dékánja például hosszas munkával, lépésről lépésre állította össze a saját Claude Code-jában azt az úgynevezett codebookot, amely leírja, hogy a gép hogyan végezzen el egy háttérkutatást, vagy hogyan oldjon meg egy problémát a kutató saját szokásai, tudományos sztenderdjei szerint – ezt az egyéni „receptkönyvet” aztán minden munkája során újra és újra elő tudja venni. Az ADP pontosan ezt a munkát veszi le a kutatók válláról: nem kell mindenkinek saját magának kikísérleteznie és megírnia ezeket a recepteket, mert a platform már eleve tartalmazza őket, központilag kidolgozva és leellenőrizve – a kutatónak csak annyi a dolga, hogy ráigazítsa ezt a saját kérdésére.

A magyar kutatók 5-10 százaléka már jól használja az ágenseket; az ADP a maradék 90-nek szól