„Az általános chat-ellenőrzés éppoly elfogadhatatlan, mint mindenki fizikai postájának válogatás nélküli felbontása” - mondta Patrick Breyer, a digitális szabadságért kampányoló mozgalom, az Európai Kalózpárt (PPEU) korábbi képviselője a Brussels Signalnak, miután az Európai Parlament múlt csütörtökön elfogadta a Chat Control 1.0-t. Ez a rendelet lehetővé teszi a közösségimédia-platformokat üzemeltető cégeknek, hogy az uniós adatvédelmi ePrivacy-szabályokat felülírva, a gyerekek sérelmére elkövetett szexuális visszaéléseket ábrázoló anyagok (CSAM) felkutatásához tömegesen átvizsgálhassanak magánjellegű online beszélgetéseket. Miközben az EP és az Európai Tanács között egyelőre nincs konszenzus a témában, szeptemberben dönteniük kell a 2022-ben javasolt állandó hatályú, s magánbeszélgetések átvizsgálását engedélyező Chat Control 2.0 rendeletről is.

A csütörtöki szavazás előzménye, hogy a 2021-ben elfogadott Chat Control 1.0 ideiglenes szabályai idén április 3-án hatályukat vesztették, így az Európai Parlamentnek sietve kellett újra megszavaztatnia őket a képviselőkkel. Roberta Metsola, az EP elnöke szerint az érvényes határozat nélkül a gyerekek jogaira veszélyes szürke zónák maradtak volna a digitális szabályozásban. A strasbourgi plenáris ülésen úgy szavaztak az EP-képviselők, hogy a javaslatot a végpontok közötti titkosítással működő szolgáltatások biztosításának kiemelésével visszaküldték a tagállamok kormánydelegációját tömörítő Európai Tanácsnak. A testületnek három hónapon belül kell jóváhagynia a tervezetet.

Kaotikus szavazás

Miután az EP-képviselők egy márciusi szavazáson már elutasították a javaslatot, csütörtökön a parlament rendhagyó eljárási procedúra során szavaztatta meg a Chat Control 1.0-t. A törvényjavaslat elutasításához legalább 361 szavazatra volt szükség, míg a jóváhagyáshoz az egyszerű többség, vagyis az aznap jelen lévő képviselők több mint felének a jóváhagyása is elegendő volt. Bár a képviselők többsége ellenezte a javaslatot, az alkalmazott eljárási rend miatt (314 ellene, 276 mellette, 17 tartózkodás), az elutasító indítvány nem érte el a szükséges abszolút többséget, vagyis a 361 szavazatot – olvasható Breyer közleményében. A heves jogi vitákat kiváltó rendelet a Tanács jóváhagyása után 2028-ig érvényben marad, vagy addig, amíg nem születik megállapodás egy állandó szabályozásról.

A magyarországi pártok delegációi közül Borvendég Zsuzsanna, a radikális jobboldali Szuverén Nemzetek Európája frakció Mi Hazánkos képviselője egyedüliként szavazott igennel a javaslat elutasítására, míg Dobrev Klára, a Szocialisták és Demokraták pártcsaládban ülő DK-s képviselő tartózkodott. Rajtuk kívül a Tisza és a Fidesz-KDNP képviselői mindannyian a Chat Control hatályba léptetése mellett, vagyis nemmel szavaztak az elutasításra. Magyar Péter a Redditen azzal érvelt a Tisza képviselőinek döntése mellett, hogy „az elmúlt évtizedben az Europol és a tagállami bűnüldöző szervek folyamatosan jelezték, hogy jelentősen növekszik az interneten terjesztett gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló tartalmak (Child Sexual Abuse Material – CSAM) mennyisége. Az ideiglenes szabályozás nélkül naponta több ezer bejelentés maradna el. Az Európai Bizottság szerint az online pedofil bűncselekmények elleni nyomozások 80 százaléka ilyen bejelentéseknek köszönhetően indult el”.

Ellenvélemények

Az állandó hatályú szabályozásról szóló vitában az Európai Parlamentnek, a tagállami kormányoknak és az Európai Bizottságnak azt kell eldöntenie, hogy az online magánbeszélgetések átvizsgálása kollektíven vonatkozzon mindenkire, vagy kizárólag azokra, akiket bűncselekménnyel gyanúsítotanak. Nem meglepő, hogy a csütörtöki szavazás meglehetősen kaotikusan zajlott, és az EP-s pártcsaládok ideológiai hovatartozástól függetlenül nagy arányban bírálták a javaslatot. Svenja Hahn, a Renew Europe frakció német képviselője szerint a Chat Control 1.0 „megnyitja az utat minden európai polgár magánkommunikációjának tömeges megfigyelése előtt ahelyett, hogy a Parlament által javasolt célzott fellépést valósítaná meg a gyermekekkel szembeni szexuális visszaélések ellen”.

Volt olyan is, aki ennél is továbbment, és biztonsági kérdésként értelmezte az ügyet: Lyudmyla Kozlovska, az Open Dialogue Foundation emberi jogi szervezet elnöke az EUTechLoopnak azt nyilatkozta, hogy „ugyanaz a megközelítés ez a magánszféra fokozatos leépítésének normalizálására, mint amilyet korábban is láttunk – először a pénzügyi magánélet, aztán az utazók adatainak kezelése, most pedig a kommunikációnk esetében: széles körű hatáskör, amelyet sürgősnek hangzó céllal indokolnak, majd csendben normalizálnak. A pénzügyi, biztonsági és kiberbiztonsági jogszabályokat ma már az EU ellenfelei széles körben fegyverként használják fel maguknak az uniós polgároknak és szervezeteknek a rovására, a transznacionális elnyomás eszközeként.”

Breyer is úgy gondolja, hogy a határozat kockára teszi az európaiak adatainak védelmét, ugyanis a Chat Control 1.0 alapján az amerikai online platformszolgáltatók bírói engedély vagy megalapozott gyanú nélkül is hozzáférhetnek az EU-s felhasználók személyes adataihoz. A szabályozás az Instagram, a Discord, a Snapchat, a Skype és az Xbox, valamint a Google Gmailjén és az Apple iCloudján keresztül küldött e-maileket érinti. Ugyanakkor a csütörtöki szavazás kizárólag az ideiglenes, önkéntes keretrendszerre vonatkozott, vagyis nem teszi kötelezővé az átvizsgálást, nem követeli meg a végpontok közötti titkosítás (end-to-end encryption) feltörését – ilyen például a WhatsApp és a Telegram –, és nem biztosít közvetlen hozzáférést a kormányok számára a magánüzenetekhez sem.

Kapcsolódó cikk:

Az új EU-s adatvédelmi irányelv a gyermekbántalmazás felderítését is ellehetetleníti

Hegyeshalmi Richárd TECH 2020. december 22.

A Facebook leállította Európában a gyermekbántalmazás-észlelő eszközeit, hogy megfeleljen az uniós adatvédelmi szabályozásnak. A szakértők szerint a lépésnek beláthatatlan következményei lehetnek.