Kipróbáltuk az AI-modellt, amit letiltott az amerikai kormány

Több szempontból is új korszakba lépett az AI-ipar az elmúlt hetekben. Egyrészt véget ért az az időszak, amikor a nagy amerikai fejlesztőcégek szabadon dönthettek arról, mikor és mit adnak ki a kezükből: a Trump-kormányzat ma már nemzetbiztonsági kérdésként kezeli a legfejlettebb modelleket. Az Anthropic Mythosát és Fable–5-ét exportkorlátozási utasítással kapcsoltatta le, mert túl erősnek – és bizonyos kérdésekre adott válaszait veszélyesnek – találta, az OpenAI pedig már eleve csak a kormányzattal egyeztetve, korlátozott hozzáféréssel adta ki a vadonatúj GPT–5.6-ot. Másrészt van egy olyan vélekedés is, miszerint a chatbotok korából az ágensek korába léptünk: mintha egyre kevésbé lenne fontos, hogy mennyire intelligensek a csúcsmodellek, és inkább a szorgosan, de olcsón és gyorsan dolgozó modellek tömeges használata az új irány – és mivel ebben különösen jók a kínai AI-cégek, ennek már geopolitikai jelentősége is van.

Kevés cégnek van olyan viharos kapcsolata az amerikai kormányzattal, mint az Anthropicnak, amely a mesterséges intelligencia katonai felhasználása miatt már összekapott a Pentagonnal, de azóta legfrissebb AI-modelljeinek kiadásába is beleszólt a kormány. A fejlett kibervédelmi és hackelési képességei miatt elhíresült Mythost eleve ki sem adhatták nyilvánosan, míg annak publikus változatát, a Fable–5-öt, amely június 9-i megjelenésekor minden korábbi modellnél jobban teljesített, négy nappal később már le is kellett kapcsolni, miután az Amazon kutatói bebizonyították, hogy a biztonsági korlátai megkerülhetők. Hetekig tartó tárgyalások után július 1-én tért vissza, hogy a Claude-előfizetők július 12-ig kipróbálhassák (eredetileg július 8. volt a végdátum, az adásban még ezt említjük). Ezután viszont már az előfizetők is csak külön kreditekért (tehát plusz pénzért) használhatják.

Ki is használtuk ezt a szűk időablakot, és az AI Híradó új adásában megdolgoztattuk a Fable–5-öt, három feladaton keresztül:

  • összerakott egy interaktív, a Nap tömegével játszó bolygópálya-szimulátort, amit aztán összehasonlítottunk azzal, amit a legerősebb kínai AI-modell (GLM–5.2) kihozott ugyanarra a promptra;
  • kutatást végzett a közösségi média és a serdülők mentális egészségének kapcsolatáról szóló tudományos vita állásáról és tanulságairól;
  • illetve lefejlesztett egy egyszerű, HTML-alapú, időutazós-nyomozós kalandjátékot, amely Budapesten játszódik – a New York Kávéház, a Halászbástya és a Keleti pályaudvar között ugrálva, 1913 és 2026 között.

Ezekhez linkeket is találtok a videó leírásában. Nézd meg itt:

Forrás

Az adásban Bodnár Zsolt és Tóth András a betiltott modell tesztje mellett a mesterséges intelligencia világának elmúlt három hetét is átbeszélte, többek között olyan hírek mentén, mint hogy

  • megérkezett az AI-bumeráng, ami azt a jelenséget takarja, hogy egyre több cég veszi vissza a mesterséges intelligencia miatt kirúgott dolgozóit – a Ford például 350 veterán mérnökét, miután az amerikai autógyártók közül náluk kellett a legtöbb hibás autót visszahívni az AI felkarolása után;
  • az Anthropic bejelentette a Claude Science-t, ami a kutatók leggyakrabban használt eszközeit integrálja egyetlen alkalmazásba;
  • de a nagy vándorlás sem állt le: a kémiai Nobel-díjas John Jumper kilenc év után otthagyta a Google DeepMindot az Anthropic kedvéért, míg a nagy nyelvi modellek alapját képező transzformer-architektúra egyik atyja, Noam Shazeer az OpenAI-hoz igazolt a Google-től.

Az AI Híradó előző adásai: