A volt brazil elnök, Jair Bolsonaro környezetromboló politikája óta kevés jogszabály váltott ki akkora ellenállást Brazíliában, mint az a 2025-ös törvénycsomag, amely gyökeresen átalakítja a környezetvédelmi engedélyezés rendszerét. A támogatók szerint az új szabályozás véget vet a beruházásokat évekig késleltető bürokráciának, felgyorsítja az infrastruktúra-fejlesztéseket, és növeli Brazília versenyképességét. A kritikusok ezzel szemben úgy látják, hogy a jogszabály lebontja a környezetvédelmi garanciák jelentős részét, politikai döntéssé alakítja a szakmai engedélyezést, és minden eddiginél nagyobb teret nyit a természetpusztító beruházások előtt. Emiatt a környezetvédők a jogszabálymódosítást a pusztítás törvényének (PL da Devastação) nevezik.

Az új szabályozás gyakorlati jelentőségét jól mutatják azok a nagyberuházások, amelyek ma már élhetnének a gyorsított engedélyezés lehetőségével. Az egyik legismertebb példa a kanadai tulajdonú cég, a Belo Sun Mining aranybányaprojektje, amely a Xingu folyó partján hozná létre Brazília legnagyobb külszíni aranybányáját. A beruházás engedélyezése tizenhárom éve tart, és ez idő alatt civil szervezetek és érintett közösségek többször sikeresen támadták meg a bíróságokon. A kritikusok szerint azonban ha a projektet a jövőben az új rezsim engedélyezi, a beruházás jóval egyszerűbb, gyorsított eljárásban indulhatna újra.

Hasonló aggodalmak övezik a Ferrogrão nevű, az Amazonas térségét átszelő vasútvonal tervét is: bár a projektet jelenleg a brazil Legfelsőbb Bíróság ideiglenes intézkedése blokkolja, és a kormány korábban új vizsgálatokat, valamint az érintett közösségekkel való konzultációt ígért, az előkészítő lépések ennek ellenére tovább folytatódnak. Ezek az ügyek jól mutatják, hogy a gyorsított engedélyezési rendszer nem csak elvi lehetőség, hanem olyan konkrét, régóta vitatott beruházások előtt nyithat utat, amelyek jelentős környezeti és társadalmi konfliktusokat hordoznak magukban – állítja l Marcela Madrid Vergara, az üggyel nemzetközi szinten foglalkozó emberi jogi szervezet, az INCLO klímaügyekkel és környezeti igazságossággal foglalkozó szakértője.

Jogszerű ez?