Naponta százezernyi új szám kerül fel a zenei platformokra – soha nem termelődött még annyi zene a világon, mint manapság. Ezeknek egy igen jelentős részét azonban senki, legalábbis élő hallgató nem hallgatja meg – ebben vannak AI által generált zenék, de olyanok is, amelyeket feltörekvő zenészek, szerzők tesznek közzé, akik pedig megérdemelnék a figyelmet.

2024 végén 202 millió felvétel volt hozzáférhető olyan platformokon, mint a Spotify, az Apple Music, a Deezer vagy a Youtube. Ennek közel a felét, 93,2 millió számot, tíznél többször nem hallgatták meg, legalább 50 milliót pedig egyetlen egyszer sem. Úgy látszik, nem érdekel bennünket az új zenei termés, vagy reménytelennek tűnik lépést tartani vele. Illetve a zene egy része nem is hallgatóknak készül, hanem botok állítják elő botoknak. Az észak-karolinai Michael Smith például AI-generálta zenék százezreit töltötte fel és aztán botokkal streameltette őket, olykor tízezer aktív botfiókot is működtetve. A zenéket egy meg nem nevezett AI-zenei cég vezetőjén keresztül szerezte, a 2019-ben kezdett csalássorozattal több mint tízmillió dollárnyi jogdíjat próbált bezsebelni, idén októberben ítélték el végül 18 hónap börtönbüntetésre.

Jelenleg egyetlen platform, a Bandcamp az, amely teljes egészében elutasítja az AI-zenéket, a Tidal pedig a blokkolás lehetőségét ajánlja fel. A Spotify címkézi az AI-előadókat (AI-perszónákat), a Deezer pedig az albumokat. A Spotify tavaly törölt 75 millió AI-tracket, most pedig újabb 50 milliót, mert „az AI slop-ot és spam-et nem szeretnék ajánlani a hallgatóiknak”. Ugyanakkor a platform nem zárkózik el attól, hogy AI-eszközökkel remixelhessük, feldolgozhassuk a nekünk tetsző zenéket. A Spotify jogdíjfronton is lépett: 2023 óta legalább ezer hallgatást el kell érnie egy zeneszámnak ahhoz, hogy jogdíjat fizessenek utána. Ez azonban bünteti a feltörekvő előadókat is, vagy azokat, akik nehezen emészthető műfajokban alkotnak, vagy nem termelnek eleget – merthogy a platformok azokat preferálják, akik rendszeresen jönnek ki új zenékkel. Az algoritmusalapú ajánlórendszerek még fokozzák is az egyenlőtlenséget: a már befutott előadóknak és a virális zenéknek sokkal jobb pozícióik vannak. Az új alkotók számára tehát adódnak elérhető belépési pontok, azonban figyelmet generálni szinte lehetetlen – miközben az egész szisztéma a túltermelésre késztet.

Neked írják a dalt?