Bár jelenleg is mintegy 40-50 ezer hektár szőlő terem a magyar borvidékeken, a pesszimista forgatókönyvek szerint ennek akár 30-50 százaléka is odaveszhet a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma-fertőzés, és az elhibázott hatósági kezelési stratégiák miatt – mondta Csizmadia Bence szőlész-borász a Qubit podcastjában. A magyar borágazat már közel másfél évtizede küzd a fitoplazma-fertőzéssel, és bár a szakma képviselői és a szakértők régóta kongatják a vészharangot, a téma csak a 444 tavaly ősszel megjelent cikkei után kapott nagyobb figyelmet. A fertőzéssel folytatott versenyfutás közben a magyar borászok az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyokkal is küzdenek: Csizmadia szerint állandó jelenség, hogy nagy értékű idős szőlőültetvényeknek akár a 10 százaléka is kiszáradhat, azonban a termelők az aszály miatt képtelenek ezeket pótolni. Ráadásul a fitoplazmával fertőzött területekre is hatással vannak a vízhiányos körülmények, ugyanis a beteg tőkéket jóval nehezebb eltávolítani a száraz talajból, mint a nedves, megfelelő állagú földből. Emiatt Csizmadia szerint a borászok nem nagyon tudják, hogy mivel számoljanak egy szüretkor.

A fitoplazmával fertőzött területek megfelelő és összehangolt kezelését gyakran a magyar borászszféra attitűdje is hátráltatja. A borász szerint amikor a Nébih 2013-ban először regisztrálta a fertőzést, a szakma nem transzparens és koordinált fellépéssel reagált, hanem hallgatással. Ez az állapot azóta is változatlan, és Csizmadia szerint sosem volt a borászközösség részéről összehangolt fellépés a fitoplazmával szemben, a termelők pedig nehezen nyílnak meg, amikor szóba kerül a fertőzés. Van, aki kizárólag a saját birtokával foglalkozik, és Csizmadia olyan borásszal is találkozott már, aki „a szomszédnak az elhagyatott ültetvényére is átmegy és elkezdi kipucolni, ezzel kockáztatva azt, hogy birtokháborításért ennek lesznek retorziói”. A borászok eltérő hozzáállása mellett a magyar szőlőtermesztési struktúra is hátráltatja a fertőzés megállításának sikerességét. Csizmadia szerint ugyanis Magyarországon nem egységes a szőlőbirtokok felhasználása: míg valakinek a bortermelés jelenti a megélhetését, mások csupán hobbiból művelik a szőlőt, így ezekben a szőlőültetvényekben a fertőzés is könnyebben eszkalálódhat.

A fitoplazma kezelése nemcsak a termelők felelőssége, hanem a hatóságoké is: így az állam, a Nébih és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának összehangolt fellépésére lenne szükség a fertőzés megállításához. Csizmadia szerint a hatósági beavatkozások akadozásának egyik oka, hogy a szőlőbejárásokat végző szakemberek túl kevesen vannak, és hogy a borászokra túl nagy feladat hárul az elhagyott területek önálló kitisztításával, amelyek kezelésére nincs hatékony hatósági szabályozás. A Qubiten a következő hónapokban bemutatjuk, hogy milyen rendszerszintű folyamatok vezettek az aranyszínű sárgaság tömeges megjelenéséhez a magyar és közép-európai szőlőkben, és azt is, hogy a szőlőbetegség miként érintette a magyar és osztrák bortermelők mindennapjait és megélhetését.

A Qubit podcastjában Kuglics Sarolta arról kérdezte a Bortársaság választékfejlesztésért felelős vezető szőlész-borászát, hogy miként alakul a magyar borpiac jelenlegi helyzete, és a fertőzés miatt végleg eltűnnek-e jelentős borfajták. Hogyan befolyásolja az aszály a termés minőségét? Hogyan maradhatott a fitoplazma fertőzés tizenhárom évig elfedve? A fertőzés jelenléte és a kiszámíthatatlan időjárási viszonyok hogyan alakították át a borászok hozzáállását a szőlőtermesztéshez? Milyen intézkedések hiányoznak a fertőzés elleni sikeres fellépéshez? Milyen mértékben csökkenti a fitoplazma a terméshozamot, és ez hogyan hat az eladási számokra? Lesz-e elég bor Magyarországon?

Hallgasd alább:

Az epizód elérhető Spotify-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!

Ezt a podcastepizódot a Journalismfund Europe támogatásával készítettük.