SZÜLINAPI QUBIT LIVE!

Kedves Olvasóink! Csodás hírünk van, egyévesek lettünk! A nagy öröm apropóján decembertől közösségi esteket indítunk, ahol a legizgalmasabb tudományos-technológiai-gazdasági jelenségekbe kapaszkodunk bele, futurizmussal alaposan nyakon öntve: élőben találkozhattok tudósokkal, kutatókkal, fejlesztőkkel, művészekkel, robotokkal és ezek összes kombinációjával, na meg persze egymással és velünk! Az első ilyen eseményen a robotikus nyelvészet és viselkedéstan legaktuálisabb problémáival, magyarországi vonatkozásaival foglalkozunk. Gyertek!


JEGYVÁSÁRLÁS - Gyerekfoglalkozás (17.00-18.20)

JEGYVÁSÁRLÁS - Előadások, díjátadó és koncert (18.30-22.00)



JEGYVÁSÁRLÁS - Gyerekfoglalkozás (17.00-18.20)

JEGYVÁSÁRLÁS - Előadások, díjátadó és koncert (18.30-22.00)


Részletek a programból:

Prószéky Gábor: A nyelvünket értő számítógép: régi problémák, új eredmények

Az előadásban átfutunk néhány géppel megoldható olyan nyelvi problémán, amit az ember máshogy lát, mint a gép. Ezután megismerkedünk a nyelv néhány olyan jelenségével, amit a nyelvtechnológia egyelőre nem igazán tud megoldani. Ezt követően bemutatunk néhány olyan gyakorlati alkalmazást, melyek már ma is komoly segítséget nyújtanak felhasználóiknak, majd rátérünk a mai nyelvészet adatvezérelt irányzatának, a számítógépek bevonásával kialakított korpusznyelvészetnek az ismertetésére. Ezeknek a kutatások egyik fő nehézsége, hogy a nagy mennyiségű adat kézi kódolása lassú és drága folyamat. A legújabb, bíztató kísérletek viszont azt mutatják, hogy az utóbbi évek mesterséges intelligencia-eszközei segítségével megvalósított gépi tanulással ezen a területen is meglepően jó eredményeket lehet elérni, de újabb kérdések maradnak megválaszolatlanul. Ezekről is szól majd az előadás.

Prószéky Gábor programozó matematikus, nyelvész, az MTA doktora, az MTA Nyelvtudományi Intézet igazgatója, Széchenyi-díjas egyetemi tanár (PPKE ITK). Többek közt az NKFIH Társadalom- és Bölcsészettudományi Kollégiumának, az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságának és a Magyarországi Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesületének elnöke. Kutatási területei: a gépi szövegelemzés pszicholingvisztikai szempontból; intelligens számítógépes szótárak; nyelvtechnológiai kutatások a magyar és más kevéssé feldolgozott nyelvekre; számítógépes fordítástámogatás; számítógépes morfológia.

Babarczy Anna: A pragmatika jelentősége: hogyan értjük meg a szándékolt, de a nyelvben nem kódolt üzeneteket?

Egy beszélgetés során jóval több információt adunk illetve veszünk át, mint amit a nyelvünk kódol. Ha például valaki azt kérdezi, hogy "Meg tudod mondani, hány óra van?" nem valószínű, hogy egy "Igen" választ vár, hanem inkább azt szeretné, ha a hallgató megmondaná neki, hány óra van. Maga a kérdés viszont egy eldöntendő kérdés; sem a szavak, sem a nyelvtan nem utal arra, hogy mi a beszélő valódi szándéka. A mindennapi életben igen gyakoriak a hasonló jelenségek, amit többnyire észre sem veszünk, mert - bizonyos pszichológiai vagy neurológiai zavaroktól eltekintve - az emberi elme rendkívül jól boldogul a ki-nem-mondott szándékok felismerésével. Ezzel szemben a számítógép számára ez egy óriási kihívás. Az előadás arról szól, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint mik lehetnek azok az emberi készségek, amelyek ezt a tudást lehetővé teszik, és amelyeket jelenlegi eszközeinkkel a számítógépnek nem tudunk megtanítani.

Babarczy Anna a BME Kognitív Tudományi Tanszék tanszékvezető docense, a Kísérleti Pragmatika kutatócsoport vezetője. Tanulmányait a skóciai University of Edinburgh nyelvészet és kognitív tudomány szakán végezte, ahonnan 2003-ban tért vissza Magyarországra. Eleinte számítógépes nyelvészettel foglalkozott; az ember nyelvi és pragmatikai tudását illetve annak fejlődését próbálta számítógéppel modellálni. Jelenlegi fő kutatási témája a pragmatikai tudás mibenléte, azaz a beszélgetés során a ki-nem-mondott üzenetek megértésének kognitív és szociális feltételei és folyamatai, és a képesség összefüggései nem-nyelvi kognitív készségekkel. Viselkedéses és szemmozgáskövetéses vizsgálatokat végez felnőttekkel, tipikus fejlődésű gyerekekkel és autista gyerekekkel.

Miklósi Ádám: Társrobot a barátom? Valóság vagy fantázia?

Ma úgy látjuk, hogy valamilyen formában a társrobotok megjelennek az életünkben, a munkahelyünkön vagy éppen a lakásunkban. Mennyiben reális ez az elképzelés, és milyenek legyenek ezek a robotok? Vajon az a jó, ha emberszerűek vagy inkább valamilyen teljesen új megjelenési formát adjunk nekik? Az ember régi barátja a kutya, és ez a kapcsolat sok jó tippet ad nekünk, miért is fogadnánk be a világunkba egy teljesen újszerű lényt. A kutyák tanulmányozása révén talán megértjük, hogy milyen elvárásokat kell teljesítenie egy jó társrobotnak.

Miklósi Ádám magyar biológus, etológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az ELTE Biológiai Intézet vezetője, az etorobotika megteremtője. Kutatási területe az állati és emberi viselkedés, idegtudomány, robotika. 2005 óta az MTA doktora, 2016-tól az MTA levelező tagja, az ELTE TTK BI Etológiai tanszékének vezetője 2006 óta, az ELTE BI vezetője 2017-től. Végzettsége biológus, szűkebb szakterülete az etológia.

Tanos Áron: Beszélő humanoid robotok a gyakorlatban

Pepper robot és segédje, Tanos Áron, gyakorlatban fogják demonstrálni a számítógépes beszédszintézis és szövegértés jelenlegi állapotát. Pepper már nagyon izgul, egy rövid beszéddel készül az eseményre, amit persze előre begyakorol, de lesznek spontán kérdések és válaszok is a helyszínen. Ebben Pepper még szorul emberi segítségre, de ki tudja, meddig.

Tanos Áron 9 évesen már robotot rajzolt az osztálytársa emlékkönyvébe. Négy éve indította azt a közösséget, amely mára Robotépítők Magyarországi Egyesületeként ismert. Az Egyesület közel ezer felnőttet és gyereket vezetett be a robotika világába saját fejlesztésű rajzoló robotja segítségével a tanfolyamain, és csaknem kétszáz rendezvényen mutatta be a nagyközönségnek a legkülönfélébb zenélő, táncoló, guruló, lépkedő, és egyéb érdekes robotjait. Idén nyáron az Egyesület és a Netlife Robotics megkezdte együttműködését, ennek eredménye lett őszre a magyarul értő és beszélő Pepper, akiből idővel ügyfélszolgálatost szeretnénk faragni.

Biolum: Fényrajzolás a Dunán, ledprogramozás workshop gyerekeknek (10-14 év)

Hogyan lehet fénnyel rajzolni, nyomot hagyni? Tudjuk-e írásra és annak rögzítésére használni a fényt? Miért jó, hogy tökéletlen a látásunk? Ezeket a kérdéseket járjuk körül a foglalkozáson, majd megismertetjük a résztvevőket a látványállandóság jelenségével. Eszközünk lesz ehhez egy ledpontokból álló panel, melyet a gyerekek fognak programozni; egy Duna fölé kihúzott sín és egy fényképezőgép, mellyel rögzítjük a látványt; és persze legfőképp a fantáziánk. Együtt láttatjuk a láthatatlant, bemozgatjuk a rakpart terét, üzenünk a folyónak.

A workshopot Albert Virág és Sterk Barbara, a Biolum tagjai tartják. A Biolum csapata analóg kézi és digitális technikák ötvözésével foglalkozik edukációs és művészeti projektjeikben. Mindketten Budapesten élnek és dolgoznak. Albert Virág építészként diplomázott a MOME-n. Jelenleg szoborszerű lámpatesteket és akusztikus paneleket tervez Pongrácz Farkassal. Sterk Barbara művészet- és technológiakutató, érdeklődési területe a digitális média használat és interakció kritikai aspektusai. Doktorandusz a MOME-n, és óraadó a Metropolitan Egyetemen.

JEGYVÁSÁRLÁS - Gyerekfoglalkozás (17.00-18.20)

JEGYVÁSÁRLÁS - Előadások, díjátadó és koncert (18.30-22.00)



Facebook: Gyerekfoglalkozás + Előadások, díjátadó és koncert