Még Ukrajna és Románia is átláthatóbb, mint Magyarország

A költségvetési folyamatok átláthatósága tekintetében Magyarország a lehetséges 100 pontból elért 46-os eredményével a 42 pontos globális átlag fölött áll, holtversenyben Malajziával, Mongóliával és Kenyával – derül ki az állami költségvetési folyamatok átláthatóságát vizsgáló Open Budget Survey (OBS) legfrissebb jelentéséből.

A globális felmérés 109 kritérium mentén kereste a választ arra a kérdésre, hogy az egyes országokban a központi kormányzat megfelelő időben nyilvánosságra hozza-e a költségvetési kulcsdokumentumokat, és hogy az ezekben található adatok teljes körűek és jól hasznosíthatóak-e. Az Open Budget Indexből (OBI) látszik, hogy a Magyarország által elért 2017-es érték rosszabb, mint a legutóbbi, 2015-ös felméréskor elért 49-es pontszám. A jelentés szerint ennek több oka is van. A magyar kormányzat a költségvetési törvényjavaslat gyorsított tavaszi elfogadásával, a háttérszámítások titkosításával, a közérdekű adatokhoz való hozzáférés szűkítésével rontott a megítélésén, valamint azzal, hogy a nemzetközileg elfogadott nyolc legfontosabb költségvetési dokumentum közül hármat – a költségvetési irányelveket, a féléves jelentést és a polgárok költségvetését – el sem készíti, a másik négy tartalma pedig elmarad a régiós átlagszínvonaltól.

Hiányos nyilvánosság

A nyilvánosság bevonását értékelve a felmérés azt vizsgálja, hogy a kormányzat milyen mértékben biztosít lehetőséget a lakosságnak, civil szervezeteknek a költségvetési folyamatban való részvételre. Ideális esetben a kormányzat, a törvényhozás, illetve a számvevőszék a teljes költségvetési folyamat alatt biztosítja ezt a lehetőséget. Nem így Magyarországon. A lehetséges 100-ból elért – a globális átlagnál eggyel kevesebb – 11 pont azt mutatja, hogy a kormány kevés lehetőséget biztosít a lakosságnak a költségvetési folyamatban való részvételre.

Kétséges transzparencia

Az OBS az ezredforduló óta folytat kérdőíves felméréséket a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) és a Globális Kezdeményezés a Költségvetési Átláthatóságért (GIFT) közös kritériumrendszere alapján.

Az OBS firtatja a törvényhozás, a számvevőszék és a független költségvetési intézmények szerepét a költségvetési folyamatban, valamint az, hogy ezek az intézmények milyen mértékben képesek a folyamat hatékony ellenőrzésére. Magyarországon a törvényhozás nem tart előzetes vitát a költségvetésről. A jelentés leszögezi: Magyarországon a törvényhozás bizottságai nem vizsgálják a költségvetés évközi végrehajtását, és nem tesznek közzé erről interneten is elérhető jelentést. A magyar kormány továbbá nem kéri a törvényhozás jóváhagyását a költségvetési módosítások alkalmával sem.

Módszertan

2016 augusztusa és 2018 januárja között, 115 országban mintegy 300 szakértő bevonásával zajló felmérés a 2016. december 31-ig történt eseményeket, tevékenységeket és fejlesztéseket vette figyelembe. Az OBS az országok kormányaitól független költségvetési szakemberek által kitöltött, 142 kérdéses kérdőívek alapján állítják össze. Ezután minden kérdőívet szakértő értékelt, aki ugyancsak a kormánytól független személy volt. A kutatást levezénylő International Budget Partnership (IBP) a kormányokat is felkérte az előzetes eredmények véleményezésére, amelyet a figyelembe vettek a véglegesítése során.