Miért ilyen pazarló a magyar állam? Hogyan lettünk tök utolsók fogyasztásban az EU-ban? Miért hagyott le minket Románia és Bulgária? És mi köze mindehhez a növekvő hazai jövedelmi egyenlőtlenségeknek? Oblath Gábor közgazdásszal, a Kopint-Tárki kutatójával beszélgettünk.
Lábon lövik az alapkutatásokat és általában a tudományfinanszírozást az Egyesült Államokban, állítja egy friss jelentés.
4,7 milliárd forintot locsol el a kormány a Homokhátságban, de az a vízmennyiség, amit ki lehet szivattyúzni a Dunából, a 4 ezer kilométernyi öntözőcsatorna-hálózat idei átmeneti feltöltésére sem elég, nemhogy az évente több Balatont kitevő párolgás ellensúlyozására.
Az űrügynökség teljes költségvetését 25, a tudományos programokét 47 százalékkal csökkentené az amerikai kormányzat, ráadásul még mindig nincs meg a NASA új vezetője. Kína közben saját űrprogramjait is fejleszti, és egyre jobban nyit a nemzetközi együttműködések felé is.
Úgy tűnik, megalapozottak voltak a megszorításokról szóló pletykák.
Mekkora lehet idén az infláció és a gazdasági növekedés? Milyen választói csoportoknak fognak biztosan pénzt osztani? Palócz Évával, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatójával beszélgettünk.
Valóban a háború tehet a kibontakozó megélhetési válságról? Mennyire vált a hazai infláció önmagát gerjesztővé? Milyen hatással van a rezsiharc az államháztartásra? Győrffy Dórával és Prinz Dániellel folytatódik a Qubit közgazdasági témákkal foglalkozó podcastsorozata, a Dollárpapa.
Miért érezzük sokan, hogy még annál is nagyobb az infláció, mint ahogy a tévében, rádióban mondják, és mi várható 2022-ben? Tardos Gergellyel, Prinz Dániellel és Zsoldos Istvánnal indul a Qubit új, közgazdasági témákkal foglalkozó podcastsorozata, a Dollárpapa.
Az idén elköltendő összeg nagy része néhány kiemelt iparágba kerül majd, miközben szinte alig van költségvetési forrás munkahelyek megőrzésére, szociális intézkedésekre pedig egyáltalán nincs, derül ki a kormány külföldi befektetőknek szánt, angol nyelvű anyagából.
Az Egyesült Államok évek óta görgeti a tartozásait, pedig az ENSZ költségvetésének 22 százalékáért felel. Új embereket már így sem tud felvenni a szervezet, de most a meglévő stáb fizetése is veszélybe került.
Az összes uniós kormány közül a magyar államvezetés költi a költségvetés legmagasabb százalékát sportra és rekreációra. Ehhez képest a magyar az egyik legkevesebbet mozgó nemzet az unióban.
A Puskás Akadémia kis híján végrehajtotta azt a csodát, hogy a liga harmadik legnagyobb büdzséjével kiesett, a Kisvárdától azonban az anyagi lehetőségeket nézve a bennmaradás is kisebbfajta csoda volt.
Az MTA kutatóintézet-hálózatának több, mint fele csatlakozott a pályázatokon alapuló finanszírozást elutasító dolgozói nyilatkozathoz. A február 4-én tartott háttérbeszélgetésen a természet- és társadalomtudósok ellenvéleményt fogalmaztak meg a kormányzati átalakítási intézkedésekkel szemben.
A magyar futball lassan belefullad a pénzbe, anélkül, hogy komoly eredményt produkálna. Közben annyi pénzből, amennyiből a DVSC futballistái csak botladoznak, Győrben világverő kézilabdacsapatot építettek.
Az NB1 elitjében a Fradi és a Videoton anyagilag is elhúzott a mezőnytől, de hogy honnan származik a költségvetésük jókora része, nem tudni, mert milliárdokat hagynak felcímkézetlenül a beszámolóikban.