Az Európai Parlament megszavazta: felülvizsgálják, hogy kell-e nekünk az óraátállítás
Múlt csütörtökön az Európai Parlament (EP) többsége (384 szavazat 153 ellenében) úgy döntött, érdemes újra megvizsgálni, megéri-e az óraátállítás. Bár a döntés nem kötelező érvényű, a szavazás eredménye megmutatta, hogy sokan egyre elégedetlenebbek a tavaszi óraátállításon alapuló időszámítási rendszerrel. A nyári időszámítás idén március 25-én, vasárnap kezdődik, és október 28-ig tart.
Az EP döntése után felkérik az Európai Bizottságot, hogy tekintse át újra az óraátállítás negatív és pozitív hatásait. Ha az EU úgy határoz, hogy eltörli az óraátállítást, ahhoz előbb meg kell szereznie a tagállamok, valamint az EP-képviselők többségének egyetértését.
A múlt heti szavazást egy 70 ezer finn állampolgár által aláírt petíció előzte meg. Ők arra kérték az EP tagjait, szüntessék meg az évi kétszeri óraátállítást. Ezen dolgozik az írországi néppárti képviselő, Sean Kelly is, aki szerint kérdéses, hogy az óraátállítással a mai viszonyok között mennyi energiát spórolunk, ha spórolunk egyáltalán, miközben az emberekre és állatokra gyakorolt negatív élettani hatásairól sok adat van.
Más képviselők – például a zöldpárti francia Karima Delli – a vitában azzal érveltek, hogy a tavaszi óraátállítás miatt fáradt emberek több balesetet okoznak, miközben az energiatakarékosságról szóló adatok nem meggyőzőek. A francia liberális Hilde Vautmans viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendszer átalakításával hét hónapon át mindennap veszítenénk egy világos órát, vagy azt kellene elfogadni, hogy ősztől tavaszig öt hónapig sötétben küldjük iskolába a gyerekeket.
Az Osztrák-Magyar Monarchia és szövetségese, a Német Birodalom 1916-ban elsőként vezette be az óraátállítást, hogy energiát takarítson meg a háborús időkben. Az ötlet alapja az a meggondolás volt, hogy ha egy órával visszaállítjuk az időt, később jön a naplemente, később kell villanyt kapcsolni este.
Az óraátállítás ellenzői gyakran érvelnek azzal, hogy ezzel valójában nem is spórolunk olyan sokat. A múltban a lakás kivilágítása valóban az egyik fő tényező volt a háztartási energiafogyasztásban, és így a villanykapcsolás csúsztatása valóban járhatott energiamegtakarítással, ma azonban a légkondicionálás és az elektronikus berendezések működtetése is nagy szeletet hasít ki az áramfogyasztásból.
A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. mindenesetre évről évre közli, hogy a nyári időszámításra való átállással 100-120 ezer megawattóra villamos energiát, azaz egy kisváros éves energiafogyasztásának megfelelő áramot spórol meg az ország.
Próbálkoztak
2005-ben az USA három héttel meghosszabbította a nyári időszámítást, hogy még több energiát spórolhasson meg, de 2007-re kiderült, hogy a sötét reggeli órákban a lakosság több áramot fogyasztott, mint az esti sötétségben tette volna.
Egy kutatás szerint a tavaszi óraátállítást nehezebben szokja meg az emberi szervezet, mint hittük, sőt állítólag 8 perccel több céltalan internetezéshez vezet bizonyos körülmények között. Nem tesz jót a teheneknek sem az őszi óraátállítás után az a plusz 1 óra várakozás, hogy megfejjék őket.
A turizmuson alapuló iparágakban ugyanakkor érthetően pozitív hatásai vannak a nyári időszámítással járó világos estéknek.
2014 októberében Oroszország átállt a permanens téli időszámításra, miután bebizonyosodott, hogy az egészéves nyári időszámítás nem hozott pozitív eredményeket. A BBC orosz képviselőkre hivatkozva azt írta, hogy a nyári időszámítás stresszt és egészségügyi problémákat okozott az észak-oroszországi lakosság körében, akiknek így a kemény téli hónapokban hosszabb ideig kellett elviselniük a sötét reggeleket.
Akármire is jut tehát az Európai Bizottság, az biztosan nem mindegy, hogy a közösség a téli vagy a nyári időszámítást állandósítja-e.