energia

Ha vásárolsz, nemcsak egy termékbe fektetsz be, hanem a jövődbe is

A nagyvállalatok már nemcsak termékekben és szolgáltatásokban, hanem társadalmi felelősségvállalásban is gondolkoznak. A környezettudatos értékválasztás nemcsak hangzatos jelszó, hanem forintosítható értékű befektetés is. Az ESG-minősítés a környezettudatos jövő minőségbiztosítási pecsétje: nemcsak a részvényesek, hanem az ügyfelek előtt is vonzóbbá teszik a minősítést elnyerő vállalatokat.

Mi lesz veled, Mátrai Erőmű?

Milyen valós költségei vannak az adófizetők számára az ország legnagyobb szén-dioxid-kibocsátójának és második legnagyobb áramtermelőjének, a veszteséges Mátrai Erőműnek? Felsmann Balázs energiakutató, Győri Kata dekarbonizációs szakértő és Hargitai Miklós szakújságíró vitája videó- és podcastcsatornáinkon.

Öt éven belül átállhat a gázra a Mátra szénfüggő monstruma, de kellenek-e egyáltalán gázerőművek?

Reális-e, hogy 2025-ben átáll gázüzemre a Mátrai Erőmű? Hogyan pótolható a kieső áramtermelés, ha végleg bezár az üzem, és mi történhet azzal a több ezer emberrel, akinek az erőmű jelenti a megélhetést? Az állam által visszavásárolt problémahalmaz, a Mátrai Erőmű jövőjéről vitatkoztak szakértők az Energiahajó hétfői rendezvényén.

Orosz–amerikai gázháború Európáért

Mekkora az európai energiafüggőség? Mi az orosz-amerikai vetélkedés tétje? Milyen szerep jut Magyarországnak? Deák András György energiapolitikai kutató, Magyari Péter szakújságíró, Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő vitája videó- és podcastcsatornáinkon.

2021 is a válságok éve lesz?

Dübörög az egészségügyi, a gazdasági, a klíma- és a környezeti válság. Milyen lehetőségeink vannak a kilábalásra? Energiahajó sorozatunkban Borbáth Endre kríziskutató, Sipos Katalin biológus, Zsoldos István adattudós és Bart István klímaguru vitázott.

Ha már idén alig lesz karácsony, legalább legyen igazán zöld!

Nézzük a dolgok jó oldalát: idén különösebb erőfeszítés nélkül esélyt kapunk arra, hogy csökkentsük a családlátogatások miatt megnövekedő karbonlábnyomot, a feleslegesen vett bonbonok és karácsonyi pulcsik mennyiségét. Itt az ideje, hogy környezetbarát módon bánjunk a fenyőfákkal, a csomagolóanyagokkal és a megmaradt halászlével, és úgy általában, zöldítsünk egy nagyot az ünnepen.

Nem Joe Biden, hanem mindannyiunk fellépése jelenti a megoldást a klímaválságra

Új irány, fordulat, visszatérés a normalitáshoz – ezekkel a szavakkal jellemezte Bart István, a Klímastratégia 2050 Intézet alapító igazgatója, Fehér Zoltán politológus-amerikanista és Szabo John, a CEU Környezeti Tudományok és Politika Tanszékének PhD-jelöltje a Qubit és az Energiaklub közös rendezvényén, az Energiahajón, hogy mit jelenthet a világnak Joe Biden beiktatása az energia- és klímapolitika terén.

Gigászok csatája: Elon Musk szerint a megújulókban, Bill Gates szerint az atomenergiában a jövő

Bill Gates cége környezetbarát atomreaktorokkal segítené a nap- és szélerőműveket kedvezőtlen időjárás esetén, de Elon Musk szerint az óriási akkumulátorok megoldják majd az energiatárolást. Kutatók szerint egyébként sem fér meg egymás mellett a nukleáris energia és a megújulók, és rosszul járnak azok az országok, amelyek atomenergiába fektetnek.

Cukrot készít a szén-dioxidból a most kifejlesztett cyber-spenót

Új szén-dioxid-faló módszert dolgoztak ki német és francia kutatók: megépítették a fotoszintézist végző sejtszervecske, a kloroplasztisz mesterséges változatát, amely napfényt és egy laboratóriumban kialakított kémiai útvonalat használ ahhoz, hogy a szén-dioxidból cukrot készítsen. A szintetikus sejtszervecske apró, de a lehetőségei óriásiak.

Minél többet járatjuk a légkondicionálót, annál melegebb lesz a Földön

A mai légkondicionálók működtetése szinte ontja az üvegházhatású gázokat, emellett felforralja a nagyvárosok levegőjét is, jelentős mértékben fokozva a globális felmelegedést. A következő 30 évben háromszorosára duzzad a légkondicionálás iránti igény. Ha sikerülne hatékonyabbá tenni a technológiát, az önmagában jelentősen visszafogná a kibocsátást.

Magyar kutató: A jövő elképzelhetetlen atom nélkül

A nagy atomparadoxon: a klímaváltozás hatásai miatt egyre kevésbé biztonságos a nukleáris energia, pedig nélküle nehéz lesz mérsékelni a klímaváltozás hatásait. Mi köze Paksnak Csernobilhoz és Fukusimához, és hova kerül a radioaktív hulladék? Aki válaszol: Zagyvai Péter, az MTA atomkutatója.