Napenergia-rendszerekhez kapcsolódó, kínai gyártmányú tápegységekben olyan eszközöket találtak, amelyek akár a hálózat blokkolására, áramkimaradások okozására is alkalmasak.
Több millióan maradtak áram, internet és térerő nélkül, leállt a vasúti és metróközlekedés, kialudtak a közlekedési lámpák, és az ATM-ből sem lehet pénzt kivenni – gőzerővel dolgoznak az áramellátás helyreállításán, de a kimaradás okai tisztázatlanok.
Trump kedden szénbányászok előtt elrendelte az amerikai szénkitermelés felgyorsítását és annak vizsgálatát, hogy a fosszilis energiaforrás képes lehet-e mesterséges intelligencia modelleket futtató adatközpontok energiaellátására.
A gyémántporos vágótárcsával felszerelt eszközt hivatalosan mélytengeri bányászatra és roncsmentésre tervezték, de kiválóan alkalmas a tenger mélyén futó kommunikációs vagy áramkábelek 95 százalékának elmetszésére is. Peking szerint nem terveznek ilyesmit, más nagyhatalmak viszont úgy vélik, hogy már hozzá is kezdtek.
A jövő év kezdetéig fokozatosan számolják fel a nap- és szélenergia állami támogatását, amit „a józan észhez való visszatéréssel” indokol a szlovák szabályozó.
Tavaly 27 százalékkal nőtt az Egyesült Államokban a napenergia részaránya az energiatermelésben, miközben az országban kezd felpörögni a napelemgyártás is. A piaci folyamatokat még a fosszilis tüzelőanyagokat pártoló amerikai kormányzat sem tudja felülírni.
A légköri porszemcsék hatással vannak a napenergiával termelt villamosenergiára és ezzel egyelőre nem kellően foglalkozunk.
Az USA Földtani Intézete január 16-án elsőként publikálta a potenciálisan kinyerhető lelőhelyek elhelyezkedését.
Egyre közelebb járunk ahhoz, hogy a napenergia váljon az emberiség legfontosabb energiaforrásává. A Qubit podcast legújabb epizódjában Korsós Ferencet, a Semilab Zrt. kutatóját kérdeztük arról, hogy miként alakítják energiává a fényt a napelemek, és hogy hol vannak a technológia határai.
Kína Három-szurdok nevű gátja, amely az azonos nevű vízerőmű része, olyan tömegű vizet tartóztat fel a Jangce folyón, ami a Föld forgását is befolyásolhatja.
Az egyik legnagyobb, fúziós energiával foglalkozó amerikai startup bejelentette, hogy Virginiában építi meg első erőművét, ami a 2030-as évek elején kezdene el működni. Ne lepődjünk meg, ha nem így lesz.
Az MIT-ról spinoffolt amerikai startup által kifejlesztett hőtároló rendszerrel akár 1800 Celsius-fokos hőmérséklet is elérhető. A gyártása pedig ugyanúgy történik, mint a hagyományos samott tégláké.
A kültakaró egyszeri életmentő átalakítása ugyanakkora energiát igényel, mint az összes többi biológiai funkció fenntartása együttvéve.
A Transzformátor nevű szervezet kiáltványban szorgalmazza a demokratikus, szolidáris alapokon szervezett energiaközpontok létrehozását. Ezekre már Nyugat-Európában is akad példa, de mi kellene ahhoz, hogy itthon is megvalósuljanak?
A globális villamosenergia-igény 2035-ben 6 százalékkal magasabb lesz, mint azt tavalyi előrejelzésében írta a Nemzetközi Energiaügynökség.