Bill Gates cége környezetbarát atomreaktorokkal segítené a nap- és szélerőműveket kedvezőtlen időjárás esetén, de Elon Musk szerint az óriási akkumulátorok megoldják majd az energiatárolást. Kutatók szerint egyébként sem fér meg egymás mellett a nukleáris energia és a megújulók, és rosszul járnak azok az országok, amelyek atomenergiába fektetnek.
A Franciaországban épülő kísérleti termonukleáris reaktor jelenleg az egyik legnagyobb nemzetközi mágneses-fúziós kutatás-fejlesztési projekt a világon. Magyar kutatók és mérnökök is részt vesznek benne.
Korábban azt jósolták, hogy legelőbb 2050-re válhat szénsemlegessé az amerikai elektromos hálózat, de olyan ütemben csökken a megújulók ára, hogy ha a szándék megvan, ez sokkal gyorsabban megvalósulhat, miközben a villany ára sem nőne.
Új szén-dioxid-faló módszert dolgoztak ki német és francia kutatók: megépítették a fotoszintézist végző sejtszervecske, a kloroplasztisz mesterséges változatát, amely napfényt és egy laboratóriumban kialakított kémiai útvonalat használ ahhoz, hogy a szén-dioxidból cukrot készítsen. A szintetikus sejtszervecske apró, de a lehetőségei óriásiak.
Egy generátorral egyetlen esőcseppből annyi energiát lehetne előállítani, amennyi 100 LED-lámpa működtetéséhez is elég.
Az unióban már lassan az áramfogyasztás egyharmadát fedezik megújuló források, de Magyarország 8 százalékkal az utolsó előtti, és ez az arány alig-alig növekedett az elmúlt 10 évben. Hiszen itt van nekünk Paks.
Hanyatlik az orvvadászat Afrikában, megtalálták az ebola ellenszerét, csökken a mélyszegénység, egyre kevesebben halnak meg háborúban és terrorcselekményekben, betiltják az egyszer használatos műanyagokat az EU-ban – a Future Crunch összeszedett 99 jó hírt az évből, hogy optimista hangulatban léphessünk az új évtizedbe.
A perovszkit anyagokból készült napelemek a hajszálnál ezerszer vékonyabb rétegben is ugyanolyan teljesítményre képesek, mint a szilíciumból gyártott társaik, így sokan az olcsó napenergia jövőjét látják bennük. A tökéletes recepten még vitatkoznak a kutatók, de a mesterséges intelligencia most megadta a választ.
Az ITER-kutatás részeként felépült fúziós reaktorban a Napnál 13-ször nagyobb, 200 millió Celsius-fokos hő elérésével termelhet energiát Kína.
Az idei nyár megmutatta, milyen fontos az energia és a víz közötti kapocs: több európai atomerőmű reaktorát le kellett állítani, mert a kiszáradt és felmelegedett folyók már nem tudtak hűtővízként szolgálni. És a helyzet csak fokozódik.
A mai légkondicionálók működtetése szinte ontja az üvegházhatású gázokat, emellett felforralja a nagyvárosok levegőjét is, jelentős mértékben fokozva a globális felmelegedést. A következő 30 évben háromszorosára duzzad a légkondicionálás iránti igény. Ha sikerülne hatékonyabbá tenni a technológiát, az önmagában jelentősen visszafogná a kibocsátást.
Elég szigorúak a paksi biztonsági előírások? Mennyire lehet Csernobilhoz kötni az egyes betegségeket? Tényleg visszaszállítják Oroszországba a radioaktív hulladékot Paksról? A kék sarokban Zagyvai Péter, az MTA atomkutatója, a zöld sarokban Perger András, a Greenpeace szakértője.
A nagy atomparadoxon: a klímaváltozás hatásai miatt egyre kevésbé biztonságos a nukleáris energia, pedig nélküle nehéz lesz mérsékelni a klímaváltozás hatásait. Mi köze Paksnak Csernobilhoz és Fukusimához, és hova kerül a radioaktív hulladék? Aki válaszol: Zagyvai Péter, az MTA atomkutatója.
Úgy foghatjuk fel az élet kialakulását, mint egy olyan folyamatot, amely felgyorsítja a földi entrópia növekedését. Az emberi tevékenység pedig, különösen az ipari forradalom óta, tovább gyorsít rajta.
A napokban még hiányozhat a vasárnap hajnalban elveszett egy óra, de már csak két évig váltakozik a nyári és téli időszámítás: 2021-től az EU-ban megszűnik az értelmetlenné vált gyakorlat. Most kell megmutatniuk a tagállamoknak, hogy együtt tudnak működni, ha kell.
Kína néhány hónapra leállt a napenergiával, az így felszabadult napelemeket pedig úgy elkapkodták a fejlődő országok, hogy minden eddiginél jobban nőtt a piac.
Ahhoz, hogy mindig legyen áram, szükség van energiatárolókra. Világszinten ezt 95 százalékban szivattyús-tározós vízerőművekkel oldják meg, de mit csináljanak azok az országok, ahol ez nem lehetséges? Betonozzanak!
Lassan nem múlik el nap anélkül, hogy be ne jelentenének egy forradalmi áttörést az akkumulátorgyártásban. De mikor lesz már tényleg vége a 90-es éveknek, és mikor utazhatok el úgy két napra, hogy mobiltöltőt kellene magammal vinnem?
Mi volt előbb, a fény, vagy a csillagok? Mit mondott Fridman, Einstein, Planck, és mit mondott az Úr? Rockenbauer professzor a sötét anyag nyomába ered, és kő kövön nem marad utána.
Hetvenezer finn inkább vállalná az ezzel járó nehézségeket, csak ne kelljen évente kétszer órát állítgatni. Áramot állítólag spórolunk vele, de az emberre gyakorolt negatív élettani hatások mellett a teheneknek sem tesz jót az óraátállítás.
„Befejeztük a harcot az amerikai energia ellen, befejeztük a harcot a gyönyörű, tiszta szén ellen” – jelentette ki az amerikai elnök.
Mondhat-e bármit a makroszkopikus folyamatok irányát meghatározó entrópia arról, hogy miért következnek be spontán átalakulások az elemi részecskék vagy az atomok állapotában? Rockenbauer professzor elmagyarázza.
Rockenbauer professzor végre rendesen elmagyarázza, mi az az entrópia, miért nem építhető perpetuum mobile, és közben még egy varázslatot is bemutat. Csak a kezét figyeljék!
Energia, entrópia, evolúció: Rockenbauer professzor kézen fogja az olvasót, és úgy bevezeti a fizikába, hogy a rugalmas potenciál adja a másikat.
Idén már 15 tonnát elégettek a svéd ruházati cég termékeiből a megújuló energiaforrásokra átálló erőműben.
A Twitteren tette meg az ajánlatot a rekordméretű energiatároló megépítéséről, ami rekordidő alatt készült el.