Évente három százalékkal kell csökkennie a fosszilis energiahordozók kitermelésének ahhoz, hogy reális esélyünk legyen a párizsi klímacélok betartására, derül ki egy friss kutatásból. A koronavírus-járvány által okozott keresletcsökkenés megfelelő pillanat lehet arra, hogy az olaj- és földgázkitermeléssel foglalkozó vállalatok stratégiát váltsanak.
Természetesen Kína építi fel a 264 méter magas monstrumot, amelynek 118 méteres lapátjai egyetlen körbefordulással egy háztartás több napi energia-ellátását biztosíthatják.
A világ fúziósenergia-kísérleteiben többnyire egy fánkszerű tartályban igyekeznek elérni és fenntartani a magfúziót. Egy kaliforniai nemzeti kutatólaborban más módszer vezetett sikerre: gigantikus lézersugarakkal lőttek egy borsónyi hidrogénpelletet.
A legfrissebb adatok szerint Kínában már azelőtt visszaesőben volt a bitcoinbányászat, hogy a hatóságok betiltották volna a kriptovaluta-kereskedelmet. A bányászathoz használt eszközöket könnyű költöztetni, így a migrációnak nincs technikai akadálya. Az új bányászati központ Kazahsztán lehet, ahol olcsó az elektromos áram.
A megújuló források térnyerése elkerülhetetlen, de hogy ez a folyamat milyen hatással lesz az olaj- és földgázpiacra, egyelőre szinte lehetetlen megjósolni. Egyes elemzések szerint még az is megtörténhet, hogy az olajpiac egyszerűen összeomlik.
Az erőművek megállás nélkül termelik az elektromos áramot, de az energia tárolására használt akkumulátorok drágák és környezetszennyezők. A gravitációs energiatárolás elve végtelenül egyszerű: ha egy test magasabb helyre kerül, azzal nő a potenciális energiája, vagyis energiatárolásra alkalmas, míg a test leeresztésével a tárolt energia villamos energiává alakítható.
Elindult a nagyszabású napelemprogram a fővárosban, ami Budapest károsanyag-kibocsátását és energiafüggőségét hivatott csökkenteni. A német kormány által is támogatott programban a 130-szorosára növelnék a jelenlegi napelemparkot 2030-ig.
A Hofej városában álló EAST kísérleti fúziós reaktor 101 másodpercen keresztül tárolta a Nap belső hőjének nyolcszorosát elérő plazmát, ezzel világrekordot állított fel. A szakértők szerint ez óriási lépés a tiszta, olcsó nukleáris energia elérése felé.
A nagyvállalatok már nemcsak termékekben és szolgáltatásokban, hanem társadalmi felelősségvállalásban is gondolkoznak. A környezettudatos értékválasztás nemcsak hangzatos jelszó, hanem forintosítható értékű befektetés is. Az ESG-minősítés a környezettudatos jövő minőségbiztosítási pecsétje: nemcsak a részvényesek, hanem az ügyfelek előtt is vonzóbbá teszik a minősítést elnyerő vállalatokat.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb jelentése szerint az energiaszektor újraindulása csúcsra járatja az ázsiai szénerőműveket.
Milyen valós költségei vannak az adófizetők számára az ország legnagyobb szén-dioxid-kibocsátójának és második legnagyobb áramtermelőjének, a veszteséges Mátrai Erőműnek? Felsmann Balázs energiakutató, Győri Kata dekarbonizációs szakértő és Hargitai Miklós szakújságíró vitája videó- és podcastcsatornáinkon.
Reális-e, hogy 2025-ben átáll gázüzemre a Mátrai Erőmű? Hogyan pótolható a kieső áramtermelés, ha végleg bezár az üzem, és mi történhet azzal a több ezer emberrel, akinek az erőmű jelenti a megélhetést? Az állam által visszavásárolt problémahalmaz, a Mátrai Erőmű jövőjéről vitatkoztak szakértők az Energiahajó hétfői rendezvényén.
Mekkora az európai energiafüggőség? Mi az orosz-amerikai vetélkedés tétje? Milyen szerep jut Magyarországnak? Deák András György energiapolitikai kutató, Magyari Péter szakújságíró, Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő vitája videó- és podcastcsatornáinkon.
Dübörög az egészségügyi, a gazdasági, a klíma- és a környezeti válság. Milyen lehetőségeink vannak a kilábalásra? Energiahajó sorozatunkban Borbáth Endre kríziskutató, Sipos Katalin biológus, Zsoldos István adattudós és Bart István klímaguru vitázott.
Nézzük a dolgok jó oldalát: idén különösebb erőfeszítés nélkül esélyt kapunk arra, hogy csökkentsük a családlátogatások miatt megnövekedő karbonlábnyomot, a feleslegesen vett bonbonok és karácsonyi pulcsik mennyiségét. Itt az ideje, hogy környezetbarát módon bánjunk a fenyőfákkal, a csomagolóanyagokkal és a megmaradt halászlével, és úgy általában, zöldítsünk egy nagyot az ünnepen.
Új irány, fordulat, visszatérés a normalitáshoz – ezekkel a szavakkal jellemezte Bart István, a Klímastratégia 2050 Intézet alapító igazgatója, Fehér Zoltán politológus-amerikanista és Szabo John, a CEU Környezeti Tudományok és Politika Tanszékének PhD-jelöltje a Qubit és az Energiaklub közös rendezvényén, az Energiahajón, hogy mit jelenthet a világnak Joe Biden beiktatása az energia- és klímapolitika terén.
Mit tehetünk a légszennyezettség csökkentéséért, az energiaszegénység leküzdéséért és az energiahatékonyság fokozásáért? A napokban elindult Energiahajó rendezvénysorozatunk második, online beszélgetése megnézhető, meghallgatható a Qubit videó- és podcastcsatornáin is.
Bill Gates cége környezetbarát atomreaktorokkal segítené a nap- és szélerőműveket kedvezőtlen időjárás esetén, de Elon Musk szerint az óriási akkumulátorok megoldják majd az energiatárolást. Kutatók szerint egyébként sem fér meg egymás mellett a nukleáris energia és a megújulók, és rosszul járnak azok az országok, amelyek atomenergiába fektetnek.
A Franciaországban épülő kísérleti termonukleáris reaktor jelenleg az egyik legnagyobb nemzetközi mágneses-fúziós kutatás-fejlesztési projekt a világon. Magyar kutatók és mérnökök is részt vesznek benne.
Korábban azt jósolták, hogy legelőbb 2050-re válhat szénsemlegessé az amerikai elektromos hálózat, de olyan ütemben csökken a megújulók ára, hogy ha a szándék megvan, ez sokkal gyorsabban megvalósulhat, miközben a villany ára sem nőne.
Új szén-dioxid-faló módszert dolgoztak ki német és francia kutatók: megépítették a fotoszintézist végző sejtszervecske, a kloroplasztisz mesterséges változatát, amely napfényt és egy laboratóriumban kialakított kémiai útvonalat használ ahhoz, hogy a szén-dioxidból cukrot készítsen. A szintetikus sejtszervecske apró, de a lehetőségei óriásiak.
Egy generátorral egyetlen esőcseppből annyi energiát lehetne előállítani, amennyi 100 LED-lámpa működtetéséhez is elég.
Az unióban már lassan az áramfogyasztás egyharmadát fedezik megújuló források, de Magyarország 8 százalékkal az utolsó előtti, és ez az arány alig-alig növekedett az elmúlt 10 évben. Hiszen itt van nekünk Paks.
Hanyatlik az orvvadászat Afrikában, megtalálták az ebola ellenszerét, csökken a mélyszegénység, egyre kevesebben halnak meg háborúban és terrorcselekményekben, betiltják az egyszer használatos műanyagokat az EU-ban – a Future Crunch összeszedett 99 jó hírt az évből, hogy optimista hangulatban léphessünk az új évtizedbe.
A perovszkit anyagokból készült napelemek a hajszálnál ezerszer vékonyabb rétegben is ugyanolyan teljesítményre képesek, mint a szilíciumból gyártott társaik, így sokan az olcsó napenergia jövőjét látják bennük. A tökéletes recepten még vitatkoznak a kutatók, de a mesterséges intelligencia most megadta a választ.
Az ITER-kutatás részeként felépült fúziós reaktorban a Napnál 13-ször nagyobb, 200 millió Celsius-fokos hő elérésével termelhet energiát Kína.
Az idei nyár megmutatta, milyen fontos az energia és a víz közötti kapocs: több európai atomerőmű reaktorát le kellett állítani, mert a kiszáradt és felmelegedett folyók már nem tudtak hűtővízként szolgálni. És a helyzet csak fokozódik.
A mai légkondicionálók működtetése szinte ontja az üvegházhatású gázokat, emellett felforralja a nagyvárosok levegőjét is, jelentős mértékben fokozva a globális felmelegedést. A következő 30 évben háromszorosára duzzad a légkondicionálás iránti igény. Ha sikerülne hatékonyabbá tenni a technológiát, az önmagában jelentősen visszafogná a kibocsátást.
Elég szigorúak a paksi biztonsági előírások? Mennyire lehet Csernobilhoz kötni az egyes betegségeket? Tényleg visszaszállítják Oroszországba a radioaktív hulladékot Paksról? A kék sarokban Zagyvai Péter, az MTA atomkutatója, a zöld sarokban Perger András, a Greenpeace szakértője.
A nagy atomparadoxon: a klímaváltozás hatásai miatt egyre kevésbé biztonságos a nukleáris energia, pedig nélküle nehéz lesz mérsékelni a klímaváltozás hatásait. Mi köze Paksnak Csernobilhoz és Fukusimához, és hova kerül a radioaktív hulladék? Aki válaszol: Zagyvai Péter, az MTA atomkutatója.
Úgy foghatjuk fel az élet kialakulását, mint egy olyan folyamatot, amely felgyorsítja a földi entrópia növekedését. Az emberi tevékenység pedig, különösen az ipari forradalom óta, tovább gyorsít rajta.
A napokban még hiányozhat a vasárnap hajnalban elveszett egy óra, de már csak két évig váltakozik a nyári és téli időszámítás: 2021-től az EU-ban megszűnik az értelmetlenné vált gyakorlat. Most kell megmutatniuk a tagállamoknak, hogy együtt tudnak működni, ha kell.
Kína néhány hónapra leállt a napenergiával, az így felszabadult napelemeket pedig úgy elkapkodták a fejlődő országok, hogy minden eddiginél jobban nőtt a piac.
Ahhoz, hogy mindig legyen áram, szükség van energiatárolókra. Világszinten ezt 95 százalékban szivattyús-tározós vízerőművekkel oldják meg, de mit csináljanak azok az országok, ahol ez nem lehetséges? Betonozzanak!
Lassan nem múlik el nap anélkül, hogy be ne jelentenének egy forradalmi áttörést az akkumulátorgyártásban. De mikor lesz már tényleg vége a 90-es éveknek, és mikor utazhatok el úgy két napra, hogy mobiltöltőt kellene magammal vinnem?
Mi volt előbb, a fény, vagy a csillagok? Mit mondott Fridman, Einstein, Planck, és mit mondott az Úr? Rockenbauer professzor a sötét anyag nyomába ered, és kő kövön nem marad utána.
Hetvenezer finn inkább vállalná az ezzel járó nehézségeket, csak ne kelljen évente kétszer órát állítgatni. Áramot állítólag spórolunk vele, de az emberre gyakorolt negatív élettani hatások mellett a teheneknek sem tesz jót az óraátállítás.
„Befejeztük a harcot az amerikai energia ellen, befejeztük a harcot a gyönyörű, tiszta szén ellen” – jelentette ki az amerikai elnök.
Mondhat-e bármit a makroszkopikus folyamatok irányát meghatározó entrópia arról, hogy miért következnek be spontán átalakulások az elemi részecskék vagy az atomok állapotában? Rockenbauer professzor elmagyarázza.
Rockenbauer professzor végre rendesen elmagyarázza, mi az az entrópia, miért nem építhető perpetuum mobile, és közben még egy varázslatot is bemutat. Csak a kezét figyeljék!
Energia, entrópia, evolúció: Rockenbauer professzor kézen fogja az olvasót, és úgy bevezeti a fizikába, hogy a rugalmas potenciál adja a másikat.
Idén már 15 tonnát elégettek a svéd ruházati cég termékeiből a megújuló energiaforrásokra átálló erőműben.
A Twitteren tette meg az ajánlatot a rekordméretű energiatároló megépítéséről, ami rekordidő alatt készült el.