24 fiókát nevelt fel a legidősebb magyar parlagi sas, heveny ólommérgezés vezetett a halálához

Tavaly december végén érkezett bejelentés a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME), hogy Mátraalján autó ütött el egy parlagi sast. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság helyszínre érkező természetvédelmi őre begyűjtötte a tetemet, ami a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságára került. A most lezárult kórbonctani és toxikológiai vizsgálatok meglepő eredményt hoztak: a madár májában magas ólomkoncentrációt mutattak ki – derül ki a MME közleményéből.

Bár a fokozottan védett parlagi sas pusztulását az ütközéses trauma okozta, az ilyen szintű ólommérgezés (7,28 mg/kg) tünetekeként fellépő koordinációs zavar magyarázattal szolgálhat arra, hogy egy több mint két évtizedes élettapasztalattal rendelkező sas hogy kerülhetett egy kocsi útjába az általa jól ismert élőhelyen (ahol az utakat és a járműforgalmat is kitapasztalta már).

Az MME szerint a mérgezés jelzi, hogy a vadászatok következtében hatalmas mennyiségben természetbe kerülő és a táplálékláncban feldúsuló ólomsörét mekkora környezeti kockázattal jár.

Az elpusztított állatot madárvédők azonosították, a kétméteres szárnyfesztávolságú, négykilós tojó 13 sikeres költésből 24 fiókát nevelt fel, amellyel nagyban hozzájárult a veszélyeztetett hazai állomány növekedéséhez.

Életét a fészek alól begyűjtött tollak genetikai vizsgálatával már 2000 óta követik, az adatok alapján 1995 májusában kelhetett ki a tojásból.

Ez a madár volt a Remény nevű parlagisas-példány biológiai anyja is. A tojást emberi zavarás miatt nem tudta kikelteni, így mesterségesen keltették ki , majd egy másik saspár fogadta örökbe a fiókát, amelyet kétéves korában megmérgeztek.

Remény decemberben elütött biológiai anyja a második legidősebb ismert hazai parlagi sas; a korrekordot továbbra is korábbi territóriumszomszédja, a 2002-ben, 26 évesen elpusztult hím madár tartja, amelyet még 1976-ban a Vajdaságban gyűrűztek.