Még a fertőtlenítőszereket is megzabálja a kiirthatatlan baktérium, ami megkeseríti a NASA életét

Félő, hogy a NASA ha megfeszül sem tudja betartani az űrhigiéniára vonatkozó nemzetközi előírásokat. Vannak ugyanis olyan baktériumok, amelyek a számukra legkedvezőtlenebb körülmények között is képesek életben tartani magukat. Ha más táplálékot nem találnak, fertőtlenítőszert esznek, így vészelik át a legmostohább körülményeket.

A NASA takarítóbrigádjának a legtöbb gondot az Acinetobacterek családjába tartozó fajok okozzák. Az amúgy a talajban és a természetes vizekben is gyakori törzsek a jelek szerint szinte bármit túlélnek. Rendkívül strapabíró képviselőiket nemcsak a marskutató szondák összeszereléséül szolgáló sterilszobák padlójáról, hanem az ISS nemzetközi űrállomás felületéről is izolálták már.

A nemzetközi bolygóvédelmi egyezmény értelmében az idegen bolygókon használatos műszereket és eszközöket – például a szomszédos Marsra több ízben felküldött szondákat – a legszigorúbb higiéniai szabályok betartásával kell összeszerelni és úti céljához juttatni.

Potyautasokat szállít a Marsszonda?Fotó: Wikimedia Commons

A teljes csíramentesség azért fontos, mert ennek hiányában félő, hogy a dollármilliókból a földihez hasonló élet felkutatására a világűrbe küldött űrszondák és egyéb műszerek maguk népesítik be mikroorganizmusokkal a távoli bolygókat. A visszakerülő mintákról pedig nem lehet eldönteni, hogy valóban a Földön kívüli élet bizonyítékai lehetnek-e, vagy épp a Földről kerültek véletlenül az űrbe. 

Attól nem kell tartani, hogy a Földről érkező bonyolultabb fajok, például ízeltlábúak, netán az Ausztráliát a múlt század közepére az Európából elszármazó nyulakhoz hasonló más gerincesek lepnének el szomszédos bolygókat. 

Egy nemrégiben a NASA laboratóriumaiban tett felfedezés viszont aggodalomra adhat okot. Nemcsak az derült ki, hogy a földi űrkutatás fellegvárának legcsíramentesebb sterilszobáiban is képtelenség minden baktériumfajt elpusztítani, hanem az is, hogy miért nem.

A kórházak sem bírnak a legszívósabb baktériumokkal

Egyes baktériumtörzsek a jelek szerint akár alkohollal is képesek felhizlalni saját magukat. Egyéb táplálék hiányában a saját fehérjéik és örökítőanyaguk felépítéséhez szükséges szénatomokat az antibakteriális fertőtlenítőszerek alapösszetevőjének számító etanolból, közismertebb nevén az alkoholból vagy annak fertőtlenítőszerek gyártásához ugyancsak gyakran használt származékaiból vonják ki.

Acinetobacter elektronmikroszkóp alattFotó: Photographer: Janice Carr

Az úgynevezett Gram-negatív baktériumok családját erősítő Acinetobacter-törzsek még a hidrogén-peroxidos kezelést is túléli. A nemcsak fertőtlenítő, fehérítő- és tisztítószerekben, hanem például szennyvíztisztításra használt hidrogén-peroxid az egyik legelterjedtebb gyógyászati csírátlanító szer. Erősen oxidatív hatása miatt vízben oldva – elvileg – rendkívül hatékony nemcsak a baktériumok, hanem a vírusok és a gombák elleni védekezésben is. Akár súlyos nyílt sebek fertőtlenítésére is használható.

Mindennek fényében kifejezetten aggasztó, hogy egyes Acinetobacter-törzsek gyakori vendégei a kórházak intenzív terápiás osztályainak, mivel a fertőzéseknek amúgy is kitett súlyos betegek szervezetében például tüdőgyulladást, húgyúti fertőzéseket, égési sebek felülfertőződését okozhatnak. A NASA laboratóriumaiban most felfedezettek nagyban segíthetnek annak megértését, hogyan alakulnak ki a mindennek ellenálló, még a legsterilebb kórházi osztályokon is garázdálkodó baktériumtörzsek.

Hát a Feri? Bent van a házba, de meg van halva!

Lőttök? Bealszik? Ráír? Hát-tal kezdett mondat? Kálmán László, az MTA nyelvésze nyelvi babonákról, mondvacsinált szabályokról, stigmatizált szokásokól, helyesről és helytelenről, deskriptív és preskriptív nyelvészetről, és arról, milyen nehéz a dolga ma egy pedagógusnak. Vágod?