NASA

A 3,3 milliárd dolláros kérdés: mivel hozzuk haza a Marsról a Perseverance begyűjtött mintáit?

A marsi élet nyomaira vadászó mozgó űrlaboratórium gyűjthet talaj- és kőzetmintákat, de nem juttathatja vissza őket a Földre. A NASA és az Európai Űrügynökség bőkezű szerződésekkel ösztönzi a szakértőiket a visszatérő technológia fejlesztésére. Az első ösztöndíjat a fegyver- és repülőgépgyártó Northrop Grumman kapta.

Csütörtök este landol a Marson a NASA szondája és helikoptere, a Perseverance és az Ingenuity

A szonda 19 ezer kilométeres óránkénti sebességgel lép be a bolygó légkörébe, aztán 12 kilométer magasan kinyitja szuperszonikus ejtőernyőjét, és ha minden jól megy, este 10 körül a Jezero-kráterben landol. A Perseverance a következő években ősi életnyomok után kutat és értékes kőzetmintákat gyűjt, amiket a NASA 10 év múlva visszaszállít a Földre.

2021-ben megkezdődik a Hold gyarmatosítása

Jövőre hivatalosan is elindul a NASA Artemis-programja, amelynek során 2024-ben újra embereket küldenek a Holdra. A hősies-hazafias jelszavak után az űrhivatal most végre azt is elárulta, milyen kutatásokat végeznek majd az égitesten a Hold vízkészletével először találkozó űrhajósok, a későbbi Hold-kolónia előfutárai.

Ma délután útnak indul a Perseverance, ami végre kiderítheti, hogy volt-e valaha élet a Marson

2020. július 30-án kezdetét veszi az űrkutatás történetének egyik legambiciózusabb vállalkozása: a NASA ütvefúróval lyukakat fúr a Mars talajába, kőzetmintákat gyűjt, oxigént állít elő a szén-dioxidból, és még egy Mars-helikoptert bevet, hogy felderítse a bolygót. Hét hónapig tart az út, a szonda jövő februárban landol a Marson.