A Yutu-2 olyan ásványokra talált, amelyek a Hold köpenyében keletkezhettek. Ilyeneket egyik korábbi robotszondás mintavisszahozó küldetés vagy Apollo-holdraszállás során sem sikerült találni.
A magyar házelnök a „»független és pártatlan« média agymosó hatásának” tulajdonítja, hogy az európaiak nagyobb problémának tartják a klímaváltozást, mint a bevándorlást. Íme kilenc független és pártatlan szereplő, aki tudományos tényekre hivatkozva tartja korunk egyik legnagyobb veszélyének a klímaváltozást.
Ha 1,6 milliárd dollárral több pénzt kapna az amerikai kormánytól, nőket is küldene a Holdra a NASA. Az új űrprogramot gyorsan el is nevezték Artemisznek.
Az egytonnás szonda máig a legkomplexebb leszállóegység, amit az emberiség valaha másik bolygóra juttatott. Fúrója és fejlett kémiai laboratóriumai segítségével a NASA marsjárója az elmúlt hét évben forradalmi felfedezést tett: megállapította, hogy a bolygó egykor lakható lehetett.
Nemcsak a dinoszauruszokat pusztította ki egy űrből érkező szikla, hanem az emberiséget is kiirthatja, bár nem biztos, hogy erre még ennek a generációnak az életeben sor kerül majd.
Egy fémgyártó cég hamis teszteredményekkel győzte meg, majd hibás alkatrészekkel látta el az amerikai űrhivatalt, ennek következtében két misszió hiúsult meg.
A bolygó szeizmológiai vizsgálatával megbízott InSight űrszonda 128 marsi nap után észlelt enyhe, mégis történelmi rezgést, amiről hangfelvételt is küldött.
Szombaton kigyulladt a SpaceX humán űrutazásra tervezett űrhajója, a Dragon, a NASA mégis bízik a teherszállító misszió sikerében, jövő héten jön a kilövés.
A Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán ősi Földre emlékeztető viszonyai, vastag légköre, szénhidrogéntengerei és tavai, szénhidrogén-esőzése, vándorló dűnéi, folyóvölgyei, érdekes szerves kémiai folyamatai és felszín alatti globális folyékony vízrétege az egyik legizgalmasabb tudományos célponttá teszik a holdat Naprendszerben.
Már egy ideje létezik, de csak most sikerült nyakon csípni az Ősrobbanás után először létrejött hélium-hidrid iont.
Jóval többet futottak az űrbe küldött laboregerek, mint a földi kontrollcsoport tagjai – derül ki a Nature-ben publikált tanulmányból. A miértre nem született még egyértelmű magyarázat.
A nemzetközi űrállomás után jöhet a holdbázis. Az építkezéshez automata üzemmódban és távirányítással egyaránt működő robotokat tervezett három japán egyetem, egy építőipari vállalat és a japán űrhivatal.
Az űrhajósok munkáját segítő repkedő robotok nem alakjuk, hanem szorgosságuk miatt kapták az Astrobee nevet.
A NASA igazgatója szerint a legutolsó dolog, amire szükségünk lehet, az még több űrszemét, India pedig épp ezt szaporította műhold-megsemmisítő akciójával. Az amerikai űrügynökség szerint a műhold darabjai a Nemzetközi Űrállomásra is veszélyt jelenthetnek. India szerint űrszemétügyben az USA inkább meg se szólaljon.
Egy nemzetközi kísérletben azt vizsgálják, hogy hogyan hat a mesterséges gravitáció az emberi testre. Bár álommunkának tűnhet, hatvan napot ágyban tölteni nem egyszerű feladat, de a kutatók azt remélik a vizsgálatoktól, hogy általuk nemcsak az űrben, hanem a Földön is hasznosítható eredményekhez jutnak.
A NASA űrszondája az eddigi legpontosabb időjárás-állomást vitte magával a Marsra, ami jó ötletnek bizonyult. A szeizmográffal és a magnetométerrel minden rendben, de az ütvefúró vakond sajnos elakadt.
A kanadai David Saint-Jacques, az orosz Oleg Kononyenko, majd az amerikai Anne McClain léphetett elsőként a Nemzetközi Űrállomáshoz vasárnap csatlakoztatott magánűrhajó fedélzetére.
Ambiciózus vállalkozás volt a New Horizons kameráit a legprecízebben az Ultima Thulére fordítani, de sikerült. A felvételek izgalmas részleteket tárnak fel az eddigi űrszondával vizsgált legtávolabbi objektum felszínén. Az is kiderült, hogy amit eddig hóemberhez hasonlítottak, inkább egy lapos tányér és egy horpadt dió kettősére emlékeztet.
90 napra tervezték, ehhez képest 14 és fél évig tette dolgát hősiesen a marsjáró. A tegnapi utolsó sikertelen kapcsolatfelvétel után hivatalosan is véget ért a tavaly nyári porvihar óta nem kommunikáló veterán küldetése.
A NASA űrszondájának műszerei betekintést engednek a kutatóknak a Jupiter mélyére, kamerájának felvételei pedig rendre elkápráztatják a nagyközönséget.
A 4,5 milliárd éves gázbolygó gyűrűi mindössze 10-100 millió évesek, derült ki a Cassini utolsó küldetésén. Az űrszondának hála a Szaturnusz szerkezetének megismeréséhez is közelebb jutottunk.
Kína bevette a Hold sötét oldalát, India a vízjeget kutatja, Izrael beszáll a buliba, Elon Musk pedig emberes tesztűrrepülést tervez júniusra. 2019 a Hold éve lesz.
A valaha űrszonda által vizsgált legtávolabbi égitestről visszaérkező kezdeti adatok a kutatók minden várakozását felülmúlták. Hóemberre például a laikusok biztosan nem számítottak.
A szonda rádiójelei kedd délután érkeztek meg a Földre, tudatva az irányítókkal, hogy minden rendben ment az Ultima Thule felderítése során.
A NASA legendás űrszondája, a New Horizons 2015-ben a Plutót derítette fel, most pedig az Ultima Thule-t vette célba, a Földtől 6,6 milliárd kilométerre. A szonda január 1-jén reggel kerül a legközelebb a 30 kilométer hosszú, jeges objektumhoz.
Csak néhány napja érkezett meg a Bennuhoz az OSIRIS-REx, de máris jelentős felfedezést tett. Ha minden jól megy, 2023-ban hazahozza a mintákat a Földre.
Bolygókutatási következtetések levonására is alkalmas a Grönland fölött felrobbant és ezzel földrengést okozó meteor. A hivatásos aszteroidavadászok csak a megsemmisülése után szereztek tudomást róla.
Napokon belül küldetésének felénél jár a hét évvel ezelőtt a Jupiter feltérképezésére útjára indított űrszonda. A gázóriást időről időre megközelítő Juno által küldött képek lenyűgözőek.
Mivel az Antarktisz időjárása változik szinte a leggyorsabban napjainkban, a kutatók a több ezer éve háborítatlan Adélie-pingvinkolónia múltjának és jelenének vizsgálatával próbálják megérteni a felmelegedés élővilágra gyakorolt hatását.
Rengeteg műholdkép áttanulmányozásából vontak le következtetéseket a NASA szakértői. Az óceán mélyéről feláramló melegebb víz Kelet-Antarktikán sem kíméli a gleccsereket.
A NASA Voyager–1 űrszondája után több mint 6 évvel a Voyager–2 is megérkezett a csillagközi térbe. Utóbbinak még működik egy olyan műszere, amely páratlan adatokat szolgáltathat erről a régióról.
A NASA nemrég bejelentette, hogy következő marsjárója az ősi tó és folyódelták maradványait rejtő Jezero-kráterben landol majd. Innen származhatnak majd az első Földre hozott kőzetminták.
A NASA csak a Mars előszobájának tartja a Holdat , a Roszkoszmosz viszont elsődleges céljának tekinti, hogy 2040-re orosz kolónia éljen az égitesten. A szovjet csodát élnék újra, miközben virágzik a korrupció az orosz űrügynökségen belül.
Sokszor marginális információkat tartalmaznak az űrbe juttatott üzenetek, amelyek alapján nemhogy az idegen civilizációk tagjai, de még a jövő humán régészei is nehezen tudnának hű képet alkotni korunkról.
A marsrengéseket kutató űrszonda hétfő este landolt, és profi fotókat küldött.
A szonda marsrengések megfigyelésével vizsgálja a bolygó belső szerkezetét. Az adatok minden kőzetbolygó, így a Föld kialakulásról, szerkezetéről és változásáról is rengeteg új információval szolgálnak majd.
Az apró égitest egy másik csillagtól érkezett, nem sokat tudunk róla, és amit igen, az is zavarbaejtő. A mesterséges eredetet felvető harvardi csillagászok is ebből indulnak ki, de kicsi az esélye, hogy igazuk lenne.
A legendás aranylemez borítóján hieroglifaszerű tömörséggel adták meg a használati utasítást. Kérdés, hogy ami az embernek sikerült, megy majd-e az alieneknek is.
Bár a Cassini űrszonda küldetése egy éve véget ért, az annak utolsó fázisából származó eredményeket csak nemrég publikálták.
Az ernyőt nagyobb rakománnyal terhelték, mint eddig bármelyiket, és a teszt jól sikerült. 2020-ban több mint egytonnás rakománnyal kell sikeresen lelassítania.
A Tisza másodpercenkénti hozamának több mint duplája az a vízmennyiség, amelyet az amerikai űrhivatal elhasznál indítóállomásainak biztonsági gyakorlatai során.
A NASA és az orosz partnere, a Roszkoszmosz is alapos vizsgálatot indít a csütörtöki baleset után. Legkésőbb jövőre meg kell oldani az űrállomás személyzettel való feltöltését, mire 2019-ben már magáncégek szállítják az űrhajósokat az ISS-re.
A csillagászok után most az asztrobiológusok is összeírták, melyek a NASA legfőbb teendői az idegen életformák és az élhető bolygók keresésében.
Száz év alatt 10 méterrel mozdult el a Föld forgási tengelye. Az emberi tevékenységgel felturbózott klímaváltozás, közelebbről a sarkközeli jégtakaró elolvadása nagyban hozzájárult a jelenséghez.
Az MTA sugárzásdózis-mérőit viszi magával az Orion űrhajó a Hold körüli, egyelőre ember nélküli küldetésre. A szerkezetnek szerepe lesz a későbbi, emberes Mars-küldetések előkészítésében is.
A NASA új bolygókereső űrtávcsöve, a TESS első tudományos képfelvételei megmutatják, hogy hány csillaggal kell elbánniuk a kutatóknak. A legelső új exobolygót már le is szállították, ráadásul az egy szabad szemmel is látható csillag körül kering.
Jim Bridenstine elképzelései szerint az űrhajókat magáncégekről neveznék el, az asztronauták pedig márkanevekkel díszített ruhákban pompáznának, és szerepelhetnének müzlis dobozokon, csakúgy, mint a híres sportolók. Egyelőre csak ötlet, de annak elég erős.
Az amerikai tudományos akadémia szerint első lépésben olyan teleszkópokat kell építeni, amivel most már végre látják is azt a sok ezer exobolygót, amit felfedeznek.
A NASA egymillió dollárt ígér annak, aki kitalálja, hogy lehet szén-dioxidból cukrot előállítani. A marsi misszió során ezt akarják etetni az űrhajósokkal.
Az első ember című, Velencében bemutatott film úgy teszi izgalmassá a Ryan Gosling alakításában megjelenő, elsőként a Holdra szálló űrhajós történetét, hogy az elejétől kezdve pontosan tudjuk, mi lesz a vége.