Véget ért az űrkutatás történetének első emberes magánexpedíciója. Az Elon Musk-féle SpaceX űrhajója vasárnap landolt a Mexikói-öbölben, a misszió során a veterán űrhajósok két hónapot töltöttek a Nemzetközi Űrállomáson.
2020. július 30-án kezdetét veszi az űrkutatás történetének egyik legambiciózusabb vállalkozása: a NASA ütvefúróval lyukakat fúr a Mars talajába, kőzetmintákat gyűjt, oxigént állít elő a szén-dioxidból, és még egy Mars-helikoptert bevet, hogy felderítse a bolygót. Hét hónapig tart az út, a szonda jövő februárban landol a Marson.
A londoni Természettudományi Múzeumban őrzött, pénzérme méretű marsi bazaltkő a héten indul vissza a vörös bolygóra a Perseverance marsjáró fedélzetén. A műszerek beállításában segít majd.
Az ASTHROS nevű asztrofizikai sztratoszférikus teleszkóp küldetése a Tejútrendszer csillagbölcsőinek feltérképezése lesz.
A PULSE fantázianevű önvédelmi eszköz egy olyan nyakláncként is hordható kütyü, amely rezgéssel figyelmezteti viselőjét, amennyiben kezeivel az arcához közelít.
Az amerikai, az európai és a japán űrhivatal közös projektéből kiderül, miként alakultak a légszennyezettségi adatok, az építkezések vagy a városok éjszakai kivilágítása a COVID-19-járvány idején.
A NASA pályázatának nyertesei között 35 ezer dollárt osztanak szét, leadási határidő augusztus 17. Mire vársz?
425 millió nagy felvbontású, 2010 és 2020 júniusa között készült állóképet fűztek össze az egyórás videóban.
Neil Armstrongék 2 és fél óra alatt egyetlen kilométert tettek meg a rögös holdi utakon, az Artemis–3 űrhajósainak 6 óra alatt 16 kilométert kell majd szökkenniük. A cél: a déli sarkvidék jegéből vizet kinyerni.
A NASA és a Stanford kutatói 71 nagy tó algatartalmát vizsgálták műholdképek alapján. A felvételek nem 1984 és 2012 között készültek, a trendek pedig aggasztóak: mindössze hat tó esetében láttak folyamatos javulást az algahelyzetben, ezek közé tartozott a Balaton is.
A New Horizons szonda a Naptól 7 milliárd kilométerre készült képein két hozzánk közeli csillag is teljesen más pozícióban látszik, mint a Földről nézve. Az új módszer, amelynek csiszolásában Brian May, a Queen asztrofizikus gitárosa is rész vett, egyszer még űrszondák és űrhajók csillagközi navigációjához is hasznos lehet.
Újra felbukkant a sajtóban az a Curiosity marsjáró által készített fotó, amelyen sokan egy emberi combcsontot véltek felfedezni. Az ismerős alakzatok felismerése végigkíséri a Mars-expedíciók történetét.
Bob Behnken és Doug Hurley vasárnap megérkezett a Nemzetközi Űrállomásra, így most visszanézhető a SpaceX űrhajósainak teljes útja, az Endeavour névre keresztelt kapszula bemutatásával és a nagy találkozással az ISS legénységével.
Ha minden jól megy, a Crew Dragon két űrhajósa vasárnap este érkezik meg a Nemzetközi Űrállomásra.
15 perccel a tervezett kilövés előtt lefújták a Crew Dragon indítását, szombaton próbálkozhatnak újra.
Ma 22:33-kor elindul a Nemzetközi Űrállomás felé az első két űrhajós, akit magáncég visz az űrbe. Bemutatjuk a Demo–2 misszió menetrendjét, aztán éjszaka itt találkozunk!
Elon Musk űrvállalata az első magáncég a világtörténelemben, amely embert küldhet az űrbe, de még neki is 18 év kellett hozzá. Szerdán kilenc év után először indul az űrállomásra emberes küldetés amerikai földről, de ezután várhatóan felgyorsulnak az események.
Egyre sűrűbbek a Hold- és Mars-utazások főpróbái, most éppen a hosszú űrexpedíciók során tapasztalt elszigeteltséget igyekeznek szimulálni. A jelentkezőkre nyolc hónapos karantén vár.
A nagyszabású projektben a USSF mellett részt vesz a NASA, a haditengerészet és a tengerészgyalogság kutatólaboratóriuma is.
A koronavírus-járvány miatt nő az aggodalom amiatt, hogy az űrből származó minták vagy az idegen bolygókon landoló űrhajósok fertőző mikrobákat juttatnak a bolygóra. A NASA szigorú protokollok szerint jár el, és úgy kezel egy-egy űrbéli mintát, mintha maga az Ebola lenne, de a magáncégeket nehéz szabályozni.
A 10–50 méteres hullámhosszakon, vagyis a 6-30 Megahertz frekvenciatartományban működő rádiótávcsővel a csillagászok az eddig hozzáférhetetlen korai világegyetembe nyerhetnének bepillantást.
A minden ismert krátert, rést és törésvonalt tartalmazó földtani térkép a tervek szerint 2024-ben induló amerikai Hold-missziók alapfelszerelése lesz.
A tervek szerint május végén két asztronauta indul az ISS-re, ezúttal nem nemzetközi segítséggel, hanem a SpaceX Falcon 9 rakétájával. A floridai kilövést nagyobb biztonsági előkészületek után intézik.
Az űrtávcső 1990 áprilisában indult útnak, és bár az évforduló alkalmából tervezett rendezvények elmaradnak, a NASA azért egy szülinapi játékkal előrukkolt.
A NASA intézményeiben távmunkára kötelezték a dolgozókat, és most bezárták a 2024-es holdra szállást előkészítő központokat is. A 2020-ra tervezett Mars-misszió sorsáról még nincs hír.
A NASA egyelőre nem halasztotta el az április 9-én esedékes következő ISS-missziót, vagyis két orosz és egy amerikai űrhajóst az űrbe küldenek a világjárvány sújtotta Földről. De mit tesznek annak érdekében, hogy ne szabaduljon el a koronavírus az űrállomáson?
A NASA szondájának célja a Mars belső aktivitásának és szerkezetének vizsgálata, ami segíthet a kőzetbolygók, így a Föld kialakulásának megértésében is.
A NASA egy zoomolható felületen és egy 2,25 gigabájtos képfájlban is elérhetővé tette a valaha készült legnagyobb felbontású marsi tájképet.
Javában zajlik a NASA következő űrszondás küldetésének kiválasztása: az egymással versengő koncepciók közül mostanra már csak négy maradt. Kettő közülük a Vénuszt derítené fel, egy a Jupiter vulkánilag aktív holdját, az Iót, egy pedig a távoli Neptunusz holdja, a Triton gejzírjeit vizsgálná.
OIyan eredményeket hozott a Kuiper-öv távoli objektuma, az Arrokoth vizsgálata, amelyek akár a kozmológiai elméleteket is átírhatják. Kiderült, hogy a bolygókeletkezés békés kozmikus folyamat lehetett, és a szerves anyagok is rendkívül ősiek a Naprendszerben.
A SolO hét éven át vizsgálja majd tíz műszerével a Nap legfontosabb jelenségeit, például a napszelet vagy a napkitöréseket, ráadásul példátlan közelségről: mindössze 42 millió kilométerről.
A csütörtökön Kazahsztánban landoló Christina Koch 328 napot töltött a Nemzetközi Űrállomáson, és nem ez az egyetlen rekordja.
Az óriásbolygó, amelyről eddig azt hitték, hogy véd a becsapódásoktól, gravitációs erejével eltéríti és felénk irányítja az űrben utazó égitesteket. A kutatók el is nevezték mesterlövésznek.
Egy civil orvos a Földről kezelte az asztronautát, akinek potenciálisan életveszélyes vérrög képződött a szervezetében két hónappal azután, hogy megérkezett a Nemzetközi Űrállomásra.
Tavaly a Marson, a Nap közelében és itt a Földön is közelebb jutott az emberiség az univerzum titkainak megismeréséhez. Itt vannak a legjelentősebb felfedezések.
Minden úgy történt, ahogy azt a mérnökök megtervezték.
A NASA szondát ütköztet a kisbolygóba, az európai űrügynökség pedig egy másikkal elemzi annak hatásait. A közös misszió célja, hogy kiderítsék, ki lehet-e téríteni az útjából egy Föld felé tartó aszteroidát.
Ez a Jupiter-hold a Földön kívüli élet keresésének egyik legfontosabb célpontja, és úgy tűnik, hogy most jött el az áttörés. A vízpára kilövellését egy újfajta modellel igazolta az űrhivatal.
Lényegesen kevesebbet tudunk a űrutazás emberi szervezetre vagy földi légkörre gyakorolt hatásairól annál, mint amilyen előrehaladott állapotban van a technológia, ami mindennapos valósággá teheti az űrutazást, állítják a légkörkutató szakemberek és az orvosok.
A Curiosity mérései szerint a Mars légkörének oxigénszintje olyan szezonális változásokat mutat, amelyre az ismert geofizikai és -kémai folyamatok nem adnak magyarázatot.
Az amerikai marsjáró navigációs kamerájának fekete-fehér fotói elképesztő részletességgel mutatják meg a bolygó felszínét.
Igaz, a NASA csillagászai szerint folyékony formában pont nincs rajta víz, mert a felszíni jég egyből vízgőzzé szublimálódik, ahogy egyre forróbbá válik a Nap felé száguldó üstökös.
A kísérteties mintázatot a különböző aktivitású területek eltérő fényessége okozza a Napot tanulmányozó műhold által készített fotón.
„Ez volt az első alkalom, hogy egy nő elhagyta az űrállomást” – mondta az amerikai elnök élő egyenesben, pedig ez már 1984-ben megtörtént. A közös női űrséta résztvevőinek egyike ki is javította Trumpot.
Neil Armstrong és Buzz Aldrin szökdelése a múlté, az új űrruhákban már tényleg sétálni is lehet a Holdon, és most már egynél több női szkafandere is lesz az amerikai űrhivatalnak a 2024-es Artemis-programra.
Az amerikai NASA 2050-re ígéri az űrliftet, amin évtizedek óta dolgozik a japán és a kínai űrügynökséggel karöltve. Mindeközben két egyetemista alternatív verziója, amely a Holdról indulna, tényleg majdnem a Földig szállítaná a liftezőket.
Márciusban már tervezett a NASA egy női kiruccanást az ISS-ről, ám abból nem lett semmi, mert az űrállomáson nem volt kéznél kettő a kisebb méretű szkafanderekből. A hiányt pótolták.
Felállították a Starship életnagyságú prototípusát, mire a NASA vezére felszólította Muskot, hogy jó lenne, ha a közös projektjükre koncentrálna, mert már így is csúszásban vannak. Musknak sem kellett több.
A Jupiter és a Nap gravitációját kihasználva nagyjából mai technikával is elérhetőek lennének ezek az objektumok, többek közt a frissen felfedezett 2I/Borisov üstökös is.
A NASA következő marsjárójával 2021-ben egy helikopter is leszáll a Marson, és forradalmasíthatja a módszert, amivel más bolygókat vizsgálunk. Ha minden jól megy, a Mars Helikopter lesz az első levegőnél nehezebb eszköz, amely valaha felszállt egy másik bolygón.