Neil Armstrong és Buzz Aldrin szökdelése a múlté, az új űrruhákban már tényleg sétálni is lehet a Holdon, és most már egynél több női szkafandere is lesz az amerikai űrhivatalnak a 2024-es Artemis-programra.
Az amerikai NASA 2050-re ígéri az űrliftet, amin évtizedek óta dolgozik a japán és a kínai űrügynökséggel karöltve. Mindeközben két egyetemista alternatív verziója, amely a Holdról indulna, tényleg majdnem a Földig szállítaná a liftezőket.
Márciusban már tervezett a NASA egy női kiruccanást az ISS-ről, ám abból nem lett semmi, mert az űrállomáson nem volt kéznél kettő a kisebb méretű szkafanderekből. A hiányt pótolták.
Felállították a Starship életnagyságú prototípusát, mire a NASA vezére felszólította Muskot, hogy jó lenne, ha a közös projektjükre koncentrálna, mert már így is csúszásban vannak. Musknak sem kellett több.
A Jupiter és a Nap gravitációját kihasználva nagyjából mai technikával is elérhetőek lennének ezek az objektumok, többek közt a frissen felfedezett 2I/Borisov üstökös is.
A NASA következő marsjárójával 2021-ben egy helikopter is leszáll a Marson, és forradalmasíthatja a módszert, amivel más bolygókat vizsgálunk. Ha minden jól megy, a Mars Helikopter lesz az első levegőnél nehezebb eszköz, amely valaha felszállt egy másik bolygón.
Kevés tárgy létezik a világon, ami olyan kitűnően szimbolizálná az ember kalandvágyát, innovatív energiáit, kreativitását és mérhetetlen, javíthatatlan hülyeségét, mint az Omega Speedmaster. Pontosan ma 50 éve, hogy a legendás ikon, az emblematikus legenda a Holdra szállt.
Az 50 évvel ezelőtti Holdra szállás nemcsak technikai vagy geopolitikai szempontból volt jelentős, hanem a modern bolygótudományt és Naprendszerünk felderítését is megalapozta.
Az Apollo-küldetések képeit feljavítva és összefoltozva mai szemmel is élvezhető panorámafotókat szerkesztettek a NASA szakértői.
Az 1960-as évek űrháborújában mindent felülírt a látszat: az űrhajókba valójában nem is kellettek emberek, de Gagarin jót tett a szovjet propagandának, ami végső soron a Holdra szállásba hajszolta az USA-t. De mit keresett egy náci tudós a NASA körül, és miért maradt volna el az űrverseny, ha nem ölik meg Kennedyt?
Klímakutatók szerint ha így folytatódik ez a július, akkor borul minden rekord: 1880 óta, vagyis amióta mérik a Föld hőmérsékletét, még egy hónap sem volt melegebb, mint a mostani.
A NASA még legalább hat évig szeretné életben tartani az öregedő Voyager szondákat, hogy a lehető legtöbb adatot gyűjtsék a csillagközi térből – amelyet most először tudnak közelről vizsgálni a szakemberek a veterán szondáknak köszönhetően.
1992-ig kellett várni az első Naprendszeren kívüli bolygó felfedezésére. Azóta viszont beindult az ipar, most már négyezernél tartunk. És hol van még a vége!
A hidegháború ellenére az Egyesült Államok és a Szovjetunió komolyan fontolgatták, hogy félreteszik az ellenségeskedést a tudomány kedvéért. A nagy összeborulásból mégsem lett semmi, a közös űrkutatás 1975-ben valósult meg, de még a mai űrversenyt is feszültségek terhelik.
A Föld és a Nap közé kerülő Hold Dél-Amerikában a helyi idő szerint kora délutántól borította sötétségbe a vidéket. A GOES-West meteorológiai műhold nem csak ezt a jelenséget örökítette meg, hanem az Észak-Amerika partjai felé tartó Barbara hurrikánt is.
A Mars és a Jupiter pályája között keringő 16 Psyche arany-, platina- és nikkelkészletének értéke a Föld teljes gazdaságának nyolcmilliószorosára rúghat. A NASA nemsokára szondát küld az aszteroidára, hogy felmérje a terepet.
A 2034-ben a Titánra érő szonda küldetése során több száz kilométert is repülhet majd a hold légkörében, felszíni és légköri méréseket végezve. A 2005-ben landoló Huygens után ez lesz a második ember alkotta eszköz, amely meglátogatja a titokzatos holdat.
A valaha mért legmagasabb szint után pár nappal a határértéknél is kevesebb metánt detektált a NASA Curiosity szondája a Marson. A kutatók nem értik, de vizsgálják a jelenséget.
Eddig csak a csillaguktól való távolságuk alapján igyekeztek meghatározni, lehet-e élet egy bolygó felszínén, de ez hiba volt.
A Föld elhagyása nemcsak lehetséges, hanem elengedhetetlen is: az emberiség jövője a Naprendszer erőforrásainak és lehetőségeinek kihasználásában rejlik. De merre vegyük az irányt?
A Yutu-2 kínai űrszonda olyan ásványokra talált, amelyek a Hold köpenyében keletkezhettek. Ilyeneket egyik korábbi robotszondás mintavisszahozó küldetés vagy Apollo-holdraszállás során sem sikerült találni.
A magyar házelnök a „»független és pártatlan« média agymosó hatásának” tulajdonítja, hogy az európaiak nagyobb problémának tartják a klímaváltozást, mint a bevándorlást. Íme kilenc független és pártatlan szereplő, aki tudományos tényekre hivatkozva tartja korunk egyik legnagyobb veszélyének a klímaváltozást.
Ha 1,6 milliárd dollárral több pénzt kapna az amerikai kormánytól, nőket is küldene a Holdra a NASA. Az új űrprogramot gyorsan el is nevezték Artemisznek.
Az egytonnás szonda máig a legkomplexebb leszállóegység, amit az emberiség valaha másik bolygóra juttatott. Fúrója és fejlett kémiai laboratóriumai segítségével a NASA marsjárója az elmúlt hét évben forradalmi felfedezést tett: megállapította, hogy a bolygó egykor lakható lehetett.
Nemcsak a dinoszauruszokat pusztította ki egy űrből érkező szikla, hanem az emberiséget is kiirthatja, bár nem biztos, hogy erre még ennek a generációnak az életeben sor kerül majd.
Egy fémgyártó cég hamis teszteredményekkel győzte meg, majd hibás alkatrészekkel látta el az amerikai űrhivatalt, ennek következtében két misszió hiúsult meg.
A bolygó szeizmológiai vizsgálatával megbízott InSight űrszonda 128 marsi nap után észlelt enyhe, mégis történelmi rezgést, amiről hangfelvételt is küldött.
Szombaton kigyulladt a SpaceX humán űrutazásra tervezett űrhajója, a Dragon, a NASA mégis bízik a teherszállító misszió sikerében, jövő héten jön a kilövés.
A Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán ősi Földre emlékeztető viszonyai, vastag légköre, szénhidrogéntengerei és tavai, szénhidrogén-esőzése, vándorló dűnéi, folyóvölgyei, érdekes szerves kémiai folyamatai és felszín alatti globális folyékony vízrétege az egyik legizgalmasabb tudományos célponttá teszik a holdat Naprendszerben.
Már egy ideje létezik, de csak most sikerült nyakon csípni az Ősrobbanás után először létrejött hélium-hidrid iont.
Jóval többet futottak az űrbe küldött laboregerek, mint a földi kontrollcsoport tagjai – derül ki a Nature-ben publikált tanulmányból. A miértre nem született még egyértelmű magyarázat.
A nemzetközi űrállomás után jöhet a holdbázis. Az építkezéshez automata üzemmódban és távirányítással egyaránt működő robotokat tervezett három japán egyetem, egy építőipari vállalat és a japán űrhivatal.
Az űrhajósok munkáját segítő repkedő robotok nem alakjuk, hanem szorgosságuk miatt kapták az Astrobee nevet.
A NASA igazgatója szerint a legutolsó dolog, amire szükségünk lehet, az még több űrszemét, India pedig épp ezt szaporította műhold-megsemmisítő akciójával. Az amerikai űrügynökség szerint a műhold darabjai a Nemzetközi Űrállomásra is veszélyt jelenthetnek. India szerint űrszemétügyben az USA inkább meg se szólaljon.
Egy nemzetközi kísérletben azt vizsgálják, hogy hogyan hat a mesterséges gravitáció az emberi testre. Bár álommunkának tűnhet, hatvan napot ágyban tölteni nem egyszerű feladat, de a kutatók azt remélik a vizsgálatoktól, hogy általuk nemcsak az űrben, hanem a Földön is hasznosítható eredményekhez jutnak.
A NASA űrszondája az eddigi legpontosabb időjárás-állomást vitte magával a Marsra, ami jó ötletnek bizonyult. A szeizmográffal és a magnetométerrel minden rendben, de az ütvefúró vakond sajnos elakadt.
A kanadai David Saint-Jacques, az orosz Oleg Kononyenko, majd az amerikai Anne McClain léphetett elsőként a Nemzetközi Űrállomáshoz vasárnap csatlakoztatott magánűrhajó fedélzetére.
Ambiciózus vállalkozás volt a New Horizons kameráit a legprecízebben az Ultima Thulére fordítani, de sikerült. A felvételek izgalmas részleteket tárnak fel az eddigi űrszondával vizsgált legtávolabbi objektum felszínén. Az is kiderült, hogy amit eddig hóemberhez hasonlítottak, inkább egy lapos tányér és egy horpadt dió kettősére emlékeztet.
90 napra tervezték, ehhez képest 14 és fél évig tette dolgát hősiesen a marsjáró. A tegnapi utolsó sikertelen kapcsolatfelvétel után hivatalosan is véget ért a tavaly nyári porvihar óta nem kommunikáló veterán küldetése.
A NASA űrszondájának műszerei betekintést engednek a kutatóknak a Jupiter mélyére, kamerájának felvételei pedig rendre elkápráztatják a nagyközönséget.
A 4,5 milliárd éves gázbolygó gyűrűi mindössze 10-100 millió évesek, derült ki a Cassini utolsó küldetésén. Az űrszondának hála a Szaturnusz szerkezetének megismeréséhez is közelebb jutottunk.
Kína bevette a Hold sötét oldalát, India a vízjeget kutatja, Izrael beszáll a buliba, Elon Musk pedig emberes tesztűrrepülést tervez júniusra. 2019 a Hold éve lesz.
A valaha űrszonda által vizsgált legtávolabbi égitestről visszaérkező kezdeti adatok a kutatók minden várakozását felülmúlták. Hóemberre például a laikusok biztosan nem számítottak.
A szonda rádiójelei kedd délután érkeztek meg a Földre, tudatva az irányítókkal, hogy minden rendben ment az Ultima Thule felderítése során.
A NASA legendás űrszondája, a New Horizons 2015-ben a Plutót derítette fel, most pedig az Ultima Thule-t vette célba, a Földtől 6,6 milliárd kilométerre. A szonda január 1-jén reggel kerül a legközelebb a 30 kilométer hosszú, jeges objektumhoz.
Csak néhány napja érkezett meg a Bennuhoz az OSIRIS-REx, de máris jelentős felfedezést tett. Ha minden jól megy, 2023-ban hazahozza a mintákat a Földre.
Bolygókutatási következtetések levonására is alkalmas a Grönland fölött felrobbant és ezzel földrengést okozó meteor. A hivatásos aszteroidavadászok csak a megsemmisülése után szereztek tudomást róla.
Napokon belül küldetésének felénél jár a hét évvel ezelőtt a Jupiter feltérképezésére útjára indított űrszonda. A gázóriást időről időre megközelítő Juno által küldött képek lenyűgözőek.
Mivel az Antarktisz időjárása változik szinte a leggyorsabban napjainkban, a kutatók a több ezer éve háborítatlan Adélie-pingvinkolónia múltjának és jelenének vizsgálatával próbálják megérteni a felmelegedés élővilágra gyakorolt hatását.
Rengeteg műholdkép áttanulmányozásából vontak le következtetéseket a NASA szakértői. Az óceán mélyéről feláramló melegebb víz Kelet-Antarktikán sem kíméli a gleccsereket.