Története legnagyobb pofonját kaphatja a Google Brüsszeltől
Az Európai Bizottság júliusban regulázza meg a Google-t, amiért Android mobiloperációs rendszerén keresztül visszaél dominanciájával. Margrethe Vestager, az unió versenyjogi biztosa heteken belül bejelenti, milyen visszaéléseket állapított meg vizsgálata – értesült a Financial Times.
Ez lehet minden idők legszigorúbb szabályozói fellépése a Google üzleti modellje ellen. Hogy Android-ügyben mekkora büntetésre számíthat a techcég, még nem tudni. Az Európai Bizottság által kiszabható bírság felső határa 11 milliárd dollár, ami a Google-tulajdonos Alphabet éves bevételeinek 10 százalékát teszi ki, de általában inkább a büntetés alsó határához közelebbi összegeket szoktak kiszabni. (Az Apple-lel 2016-ban 13 milliárd euró eltrükközött adót fizettettek meg, de az nem bírság volt.)
A brüsszeli vizsgálat az FT értesülései szerint arra jutott, hogy a Google törvénytelenül szabott feltételeket az androidos készülékek gyártóinak, ezzel sérült a versenyjog, és a fogyasztók is kevesebbféle termékből választhatnak.
A világ okostelefonjainak 80 százaléka Androiddal működik; az operációs rendszer létfontosságú a vállalat bevételei szempontjából.
A Google dominanciára épülő stratégiáját támadják
Az Android-üggyel az Európai Bizottság a Google stratégiájának lényegét támadta meg: a techcég arra használja mobiloperációs rendszerét, hogy az okostelefonokra kényszerítse keresőjét és app store-ját is. Ez a módszer segített abban, hogy a Google bebetonozza vezető pozícióját a mobilkeresések és -hirdetések piacán, és éppen ezért ebben az ügyben sérülhetnek leginkább a cég kereskedelmi érdekei.
Amikor a bizottság 2016-ban bemutatta az ügy iratait, azt állította, hogy a Google olyan feltételeket szabott az Android használatához, amelyek előnyben részesítették a Google termékeit és alkalmazásait, így például a Chrome-ot és a Google Play-t. Emellett a telefongyártók nem fejleszthettek versenytárs operációs rendszereket az Android nyílt forráskódjából kiindulva, viszont a Google anyagi ösztönzőkkel vette rá a cégeket, hogy gyárilag telepítsék telefonjaikra a keresőjét.
A bizottság szerint ez a gyakorlat szilárdította meg a Google dominanciáját a keresőpiacon, kiszorította a versenyből a rivális mobilböngészőket, és megakadályozta, hogy más operációs rendszereket is kifejlesszenek. Ahogy Vestager 2016-ban fogalmazott: „úgy gondoljuk, hogy a Google gyakorlata megfosztotta a fogyasztókat a választási lehetőségektől a mobilappok és -szolgáltatások piacán, és útját állja a versenytársak innovációjának, megszegve ezzel az Európai Unió trösztellenes szabályait”.
A Google ugyan tagadja, hogy rosszhiszeműen járt volna el, egyelőre még sincs jele annak, hogy megegyezést keresne a bizottsággal, vagy más módon próbálná eloszlatni Brüsszel aggályait.
A rekordbírságot már korábban is megkapta a Google
A bizottság nyolc évvel ezelőtt vette fel először a harcot a Google-lel, mert keresőjében előnyben részesítette saját termékeit. A cégre 2017-ben 2,4 milliárd eurós bírságot szabtak ki emiatt, ez volt a legnagyobb bírság, amit az Európai Bizottság trösztellenes ügyben valaha kirótt (két éve kamiongyártókat büntettek 2,9 milliárd euróra kartellezés miatt). A Google azonban nem változtatott üzletmenetén.
Az androidos visszaélés mellett vizsgálják Brüsszelben a Google egy másik vitatható gyakorlatát is: cél, hogy megállapítsák, hogy a cég valóban kitiltja-e versenytársait azokról a webszájtokról, amelyek a Google keresőablakát és hirdetéseit használják.