Lesöpörték az asztalról a svájci népszavazáson a monetáris rendszer reformját
Nagy többséggel elutasították a svájci jegybank pénzteremtési monopóliumát visszaállító Vollgeld kezdeményezést a vasárnapi népszavazáson a svájciak.
A szavazók 24,3 százaléka támogatta a szuverénpénz- vagy teljespénz-kezdeményezésnek is nevezett javaslatot, míg több mint háromnegyedük nemet mondott.
A svájci és német közgazdászok által kidolgozott reformot a Quartz anti-Bitcoinnak nevezte el centralizációs irányvonala miatt. A terv ugyanis megfosztotta volna a bankokat úgynevezett pénzteremtési joguktól, és azt kizárólag a nemzeti bank kezébe adta volna. Német és svájci szakemberek azért dolgozták ki a javaslatot, hogy a bankok biztonságosabb rendszerben folyósítsák a hiteleket, de a felvetés nem volt népszerű sem a lakosság, sem a pártok körében.
Nemcsak az ellenzők, hanem a Svájci Nemzeti Bank is megkönnyebbült az eredmények láttán. Thomas Jordan jegybankelnök szerint a Vollgeld-kezdeményezés „szükségtelen és veszélyes kísérlet” lett volna, és veszélyeztette volna a svájci gazdaságot. Emellett jelentősen meg is nehezítette volna a jegybank munkáját.
Védte volna a gazdaságot
A Vollgeld-terv leszámolt volna a világ nagy részén bevett pénzügyi alapvetéssel, miszerint a lakossági bankbetétek töredékének van csak készpénz- vagy bankbetétfedezete a nemzeti bankban. A javaslat emellett a jegybankra ruházta volna a jogot, hogy saját pénzéből a kormánynak vagy közvetlenül közcélokra allokáljon, a bankoknak viszont tiltotta volna a rendkívüli pénzkihelyezést. A kereskedelmi bankok csak annyi pénzt helyezhettek volna ki, amennyit a jegybanktól vagy más hitelezőtől szereznek, illetve bankbetétekkel tudnak fedezni.
A reform hívei szerint mindez csökkentette volna az eladósodottságot, és megelőzte volna a fellendülési és visszaesési hitelciklusoknak való kitettséget, ezáltal védte volna a gazdaságot.
A terv mögötti meggondolás szerint a pénz egyfajta „közösségi áru”, amelyet állami intézménynek kell szabályoznia, és ennek megvalósításán már a 2008-as gazdasági válság óta gondolkoznak. Hasonló ötletek vetődtek fel már az 1929-33-as nagy világgazdasági válság elején is az Egyesült Államokban.
A Vollgeld-kezdeményezés ellenzői leginkább azzal érveltek, hogy ezzel felforgatták volna a kipróbáltan jól működő svájci bankrendszert, amely bátorítja a gazdasági növekedést, és sokat erősödött a válság óta eltelt évtizedben. A népszavazás eredményét üdvözölte Ueli Maurer pénzügyminiszter mellett Sergio Ermotti, a UBS bank vezérigazgatója is, aki szerint öngyilkos lépés lett volna a szavazóktól igent mondani a kezdeményezésre. Herbert Scheidt, a Svájci Bankárszövetség elnöke pedig azt mondta, hogy a terv egyértelmű elutasítása is mutatja, hogy a svájciak a „jelenlegi, stabil és jól teljesítő gazdasági és pénzügyi rendszer hívei”.
Svájc, ahol mindössze 100 ezer aláírás kell ahhoz, hogy kiírjanak egy népszavazást, jó próbaterep mindenféle radikális reform kipróbálására. A Vollgeld-kezdeményezés híveit vigasztalhatja, hogy az alapjövedelem ötletét két éve még ennél is nagyobb arányban utasították el.