Dohányzol? Könnyen lehet, hogy a gyerekmunkát támogatod

Világszerte 108 millió gyerek dolgozik a mezőgazdaságban, közülük több millióan a dohánytermesztő farmokon Ázsiától Afrikán át Dél-Amerikáig – idézi a Guardian tényfeltáró sorozatának hétfői cikke az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete, az ILO legutóbbi jelentését.

A dohányfarmokon végzett munka egyike a leginkább egészségkárosító tevékenységeknek, a mérgező növényi hatóanyagok mellett a növényvédőszerek és a műtrágya okozta légzőszervi, keringési megbetegedések kockázata még magasabb az 5-17 év közötti korosztályban.

A multik ígérete...

A tavaly összesen több mint 26 milliárd dolláros profitot realizáló öt nagy piacvezető cég (a British American Tobacco, a Philip Morris International, az Altria, a Japan Tobacco International és a brit Imperial Brands) hivatalosan vállalta, hogy felszámolja az iparágon belüli gyerekmunkát. Illetékeseik be is számoltak a Guardian-nek ez irányú vállalati programjaikról, valamint arról, hogy a termelőkkel kötött szerződéseik kizárják a kiskorúak foglalkoztatását. A brit lap munkatársai az afrikai Malawitól Mexikón át Indonéziáig ennek ellenkezőjét tapasztalták.

A riportok tanúsága szerint Malawiban például az iskolából viszik ki a gyerekeket a dohányföldekre, ahol éhbérért dolgoztatják őket. Indonéziában több 14 év alatti, légúti betegséggel küzdő gyerekmunkással találkoztak, ahogy hasonló helyzet fogadta őket a mexikói dohányültetvényeken is.

... és a tények

Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete szerint 2011-ben mintegy 1,3 millió gyermek dolgozott a dohánytermesztésben, ám számuk azóta csak emelkedett. A kizsákmányolás visszaszorítására indított globális kampányok, illetve a dohánycégek különféle társadalmi felelősségvállalási programjai ugyan 2000 és 2013 között Törökországban, Brazíliában és az Egyesült Államokban csökkentették a gyerekmunkát, ám Indiában, Délkelet-Ázsiában és Afrikában nőtt a robotra fogott kiskorúak száma.

A Human Rights Watch áprilisi jelentése szerint például továbbra is elterjedt a gyerekmunka a zimbabwei dohányültetvényeken, ahonnan olyan cégóriások szerzik be az alapanyagot, mint a British American Tobacco (ők gyártják például a Pall Mallt, a Lucky Strike-ot, a Dunhillt, a Camelt és a Vogue-ot), a Japan Tobacco International (Benson & Hedges, Winston, illetve az Egyesült Államokon kívül a Camel is), és az Imperial Brands (Davidoff, Gauloises, Gitanes, West és Winston).

A Guardian szerint a rendkívül alacsony felvásárlási árak miatt átrendeződött a termesztői kínálat is, a tömegáru előállításához szükséges alapanyag javát így a legszegényebb termőterületeken állítják elő, ahol, mint például Malawiban, 10 hónap kemény fizikai munka alig pár száz dollárt ér, és ezt az összeget is csak utólag fizetik ki, így addig gyakran uzsorára felvett hitelből él a gyerekeit a dohányföldeken dolgoztató család.

A brit lap szerint az aránytalanságokat jellemzi, hogy az 1200 szál cigaretta előállítására elegendő egy kilogramnyi dohányért a termelő alig 30 eurocentet kap a felvásárláskor.