Legfeljebb 47 százalék az esélye, hogy van intelligens civilizáció a galaxisban

53 és 99 százalék közé tehető annak az esélye, hogy egyedül vagyunk a galaxisban, vagyis jóval valószínűbb, hogy nem létezik intelligens élet a Földön kívül, mint azt korábban gondoltuk  - közölték a nyár elején az oxfordi Future of Humanity Institute (FHI) kutatói újszerű statisztikai becsléssel elért eredményüket. Ezzel újabb, matematikailag megalapozott érv merült fel abban a régóta tartó vitában, amelynek alapja, hogy a kutatók a Fermi-paradoxonból kiindulva sokáig úgy vélték: nagyon valószínűtlen, hogy csak a Földön alakult ki intelligens civilizáció.

Az Enrico Fermi olasz fizikus által először 1950-ben felvetett Fermi-paradoxon által leírt ellentmondás leegyszerűsítve abból áll, hogy galaxisunkban, a Tejútrendszerben olyannyira sok Nap-szerű csillag létezik, amely körül kering néhány Föld-szerű bolygó, hogy szinte lehetetlen, hogy csak egyetlen helyen, a Földön alakult ki intelligens élet - mégsem sikerült még kapcsolatot létesítenünk egyetlen Földön kívüli civilizációval sem.

A részletes számításokat az elmélet alátámasztására a tíz évvel később Frank Drake amerikai csillagász által 1960-ban kidolgozott Drake-formula adja, ami azt próbálja megbecsülni, hogy hány intelligens civilizáció létezik a galaxisunkban.

A fenti egyenlet szerint ahhoz, hogy a Tejútrendszerben lévő, elektromágneses jeleket kibocsátó civilizációk számát (N) meghatározzuk,

  • összeszorozzuk az értelmes életet lehetővé tévő csillagok keletkezésének ütemét (R*)
  • a szóban forgó csillagok azon hányadával, amelyek bolygórendszerrel rendelkeznek (fp)
  • naprendszerenként azoknak a bolygóknak a számával, amelyek az élet számára alkalmas környezettel rendelkeznek (ne)
  • az élet számára alkalmas bolygók azon hányadával, ahol az élet valóban meg is jelenik (fl)
  • azoknak az életet hordozó bolyóknak a hányadával, ahol kialakul az intelligens élet (fi)
  • azoknak a civilizációknak a hányadával, amelyek létezésükről észlelhető jeleket bocsátanak az űrbe (fc)
  • azzal az időtartammal, ami alatt ezek a civilizációk észlelhető jeleket küldenek az űrbe (L).

Így elvben megkapjuk, hogy várhatóan hány különböző civilizációval lenne lehetőségünk kommunikálni. Az eredeti becslés szerint ez a szám óriási: elméletileg több ezer vagy millió ilyen civilizáció létezhet a galaxisban.

A Drake-egyenletben szereplő első két, a csillagok és bolygók keletkezését leíró együttható csillagászati tényekkel alátámasztható, a többi azonban spekuláció tárgya. Ha az először becsültnél sokkal kevesebb intelligens civilizáció van, akkor a többi becsült számban van a hiba. Lehet, hogy az intelligens élet kialakulásának sokkal kisebb az esélye, mint gondolták, de az is előfordulhat, hogy ezek a civilizációk a költségek vagy veszélyek miatt nem kommunikálnak a külvilággal, esetleg csak nagyon rövid ideig tudnak fennmaradni.

A tudósok mindeddig sokat vitatkoztak a Drake-formula egyes tagjainak értékéről, mígnem az FHI idén júniusban, úgy tűnik, sikeresen eloszlatta a Fermi-paradoxon által felvetett ellentmondást.

Rossz a szorzás, helló!

Anders Sandberg, az Oxfordi Egyetem kutatója, Eric Drexler, a nanotechnológia közismert népszerűsítője és Tod Ord ausztrál morálfilozófis, az intézet munkatársai újszerű megközelítésükben nem azon dolgoznak, hogy minél pontosabb várható értéket adjanak az egyenletben szereplő tényezőknek, hanem azt találták, hogy az egyes adatokra vett számszerű becsléseket helytelen úgy összeszorozni, ahogyan Drake tette.

A szorzatnak az eredeti leírás szerint hét tagja van, és néhány tag esetén a legjobb becslésünk alsó és felső határa nagyságrendekkel eltér. Eddig a Drake-egyenlet ezt az összetett becslést a várható értékre egyszerűsítette le, pedig ezek nagyon kiterjedt eloszlások. Az oxfordi intézet kutatói matematikailag megmutatták, hogy ha a széles körben elfogadott intervallumokat kombinálják a várható értékek szorzása helyett, akkor az egyenlet 20-40 százalék közé teszi annak az esélyét, hogy a földi élet egyedülálló a galaxisban. Ha mindezt megspékeljük azzal, hogy becslésünket hozzáigazítjuk jelenlegi tudásunkhoz, miszerint nem találkoztunk még intelligens civilizációval (ezt a módszert nevezik Bayes-statisztikának), a becslések alacsonyabb értékei valószínűbbek.

Így végeredményben annak az esélye, hogy egyedül vagyunk a Tejútrendszerben, a már említett 53-99 százalék, annak az esélye pedig, hogy a teljes általunk megfigyelhető univerzumban nincs értelmes élet rajtunk kívül, 39-85 százalék.

A léttel járó kockázat: a kihalás

A 2005-ben alapított FHI együttműködő partnerével, a 2012 óta működő cambridge-i Centre for the Study of Existential Risk-kel az „existential risk”-et, azaz az emberi élet kihalását vagy fejlődésének nagymértékű visszaesését potenciálisan okozó folyamatokat kutatja. Maga az „existential risk” kifejezés Nick Bostromtól, az intézet alapítójától és vezetőjétől származik, aki egyszerre végzett filozófiát, matematikát és asztrofizikát; könyveit 24 nyelv között magyarra is lefordították.

Az FHI szerint az emberi faj fennmaradását a bio- és atomfegyverek mellett a mesterséges intelligencia rossz felhasználása veszélyezteti leginkább (ezt a vélekedést osztja Elon Musk, a Tesla és a SpaceX alapítója is). Ez a csoport azonban nem elutasítja a technológiát, éppen ellenkezőleg: arra törekszik, hogy fejlessze, és az emberiséget legjobban elősegítő módon használja fel. Az intézet olyannyira komolyan veszi az anyagi erőforrások és a szellemi kapacitás optimalizálását, hogy közös irodába költözött a Centre for Effective Altruism-mal, a központtal, ami azt kutatja, hogyan lehet a leghatékonyabban jótékonykodni, és nagy népszerűségre tett szert a hatékonyságot szem előtt tartó, számítástechnikából meggazdagodott fiatal korosztály körében.

Az FHI kitűzött céljaiba az is beletartozik, hogy megismerje a Földön kívüli élet lehetőségét, munkatársai ugyanis azt gondolják, hogy az emberiségnek a túlélés érdekében tanulnia kell egyéb sikeres civilizációktól, már ha léteznek ilyenek.

A szerző az Oxfordi Egyetem mesterszakos közgazdaságtan-hallgatója. Összes írása a Qubiten itt olvasható.