Fillérekért vásárolják fel a magyar almát

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

Rekordalacsony, alig 13 forintos kilónkénti felvásárlási árat kínálnak a magyar léalmáért. A rendkívül alacsony ár oka a szaksajtó szerint a túltermeléssel járó kegyetlen dömping. Idén 25 százalékkal több termést várnak Magyarországon, mint tavaly.

Az agrarszektor.hu összegzése szerint a feldolgozók nem kínálnak többet az almáért, mint amennyiért a termelők betakarítani hajlandók a termést. „Mivel a túlkínálat hatására a tavaly drága alapanyagból gyártott sűrítmények ára is lezuhant, most a raktárkészletek áron aluli kisöprését” is a termelők fizetik. A háttérben egy évtizedes probléma is meghúzódik: az agrártámogatásokat nem a termelés modernizálására fordították.

A botrány miatt előkerült világpiaci statisztikák azzal szembesítenek, hogy Magyarország statisztaszerepet játszik a világ almatermesztésében.

Az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági világszervezete, a FAO statisztikái szerint Kína a legnagyobb termelő a világon. 2016-os, 44 millió tonnás produkciója verhetetlen, ráadásul a termésből másfélmillió tonna exportra kerül, így Kína 2016-ra az Egyesült Államokat ezen a fronton is legyőzte. Bár az USA össztermelése csak 4,6 millió tonnát tesz ki, tavalyelőttig több almát tudott pénzzé tenni a világpiacon, mint kereskedelmi vetélytársa.

A harmadik legnagyobb termelő pedig Lengyelország: 2016-ban 3,6 millió tonnás termést tudott felmutatni, amivel Európa legnagyobb előállítójának számít. A szakportál szerint a lengyelek idén rekordmennyiségű, 4,5 millió tonnás termést szüretelhetnek. A belső piacon mindössze 6-800 ezer tonna alma fogy el, további 2,8 millió tonnát pedig feldolgoznak, a többi exportra kerül.

A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet 2018-as prognózisa szerint Magyarország almatermése egy átlagos évben 550-600 ezer tonna (tízéves átlagtermés: 586 ezer tonna), de az elmúlt 15 évben a 214 és 920 ezer tonna között ingadozott. Az értékelés szerint „ezek a szélsőértékek a nagyon rossz termésbiztonságot jelzik, ez az egyik alapvető akadálya a külpiacok építésének és megtartásának”. 

A FruitVeb szerint a magyar termés kétharmada ipari alma (melynek 80-85 százaléka sűrítménycélú, úgynevezett léalma), és csak a fennmaradó rész az étkezési alma. Ez az arány az EU átlagában pont fordított – hívja fel a figyelmet a szakmai szervezet.